Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-03-12 / 1570. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1949. március 12. WOBBLY Három előző számunkban leadott folytatásos cikk keretében Zára János munkástárs igen tárgyilagos és valóban minden tekintetben helytálló komoly, érdemleges kritikát adott a most megjelent “Woobly” ci- mü munkáról, amelyben az Industrial Solidarity volt szerkesztője, Ralph Chaplin, a “wobbly költő” saját életét ismerteti. Teljesen egyetértek Zára munkástárs konklúziójával és igy nincs szándékomban újabb könyvszemlét Írni, csupán egykét megjegyzést akarok tenni, amelyek úgy a Zára, mint a Fred Thompson (Industrial Worker) munkástárs szemléjéből kimaradtak s hogy úgy mondjam, mintegy pótlékul szolgálhatnak azon szemlékhez. Teszem azt azért, mert Ralph Chaplin egyike volt azoknak, akik hosszú időn át azonosították magukat az IWW mozgalommal. Haywoodot és Vincent St. Johnt leszámítva talán senki más nem gyakorolt olyan nagy befolyást erre a mozgalomra, mint Chaplin. Éppen azért a “Wobbly” elolvasásánál az lepett meg legjobban, hogy az olvasó, amikor átolvassa ezt a 435 oldalra terjedő hatalmas kötetet, nem tudja, hogy tulajdonképpen mi is az a forradalmi ipari unionizmus, amiért annyi ember áldozta fel az életét, amiért Chaplin meg a többiek vállalták a 20 éves börtönt és a szörnyű kínzásokat. Az az olvasó, aki nem ismeri az IWW lényegét ezen könyv olvasása előtt, éppen úgy nem tudja az olvasása után sem. Mert Chaplin csak költő, az érzelmek embere, aki hiába sorolja fel a rengetek könyv címeit, amiket állítólag olvasott, azokat ha olvasta, nem emésztette meg. Ezért képtelen világos képet adni az amerikai munkás- mozgalom külömböző ágai által képviselt elvi irányokról, ami szerintem egy ilyen munkában, mint a “Wobbly”, a köny lelkét kellene, hogy képezze. SZEMÉLYI ADATOK Éppen azért a könyv legérdemégis meg kell említsük, hogy mint magyar nyelvű munkások, mégis szeretnénk látni, ha Magyarország is a segélyezett országok között lett volna. Utóvégre Magyarország még sem maradt meg a nácik oldalán mint ennek az országnak ellensége, hanem éppen ellenkezőleg Oroszország mellé csatlakozott, mely ország mint szövetséges barát és nem mint ellenség volt a háború alatt. Akkor lőtték le Magyarországon a mi ejtőernyős fiainkat, amikor még az oroszok nem voltak ott és addig kínozták fogságban az amerikai katonákat, amig az oroszok oda nem érkeztek. Azért büntetni most Magyarországot, mert a volt barátunkkal szövetségbe lép a legnagyobb igazságtalanság. Sőt azért büntetni a magyar népet, mert kommunista kormánya van, az is a legnagyobb igazságtalanság. Há tegyük föl a Marshall kesebb részei azok, amelyek eddig nem ismert intim részleteket adnak az IWW mozgalom vértanúiról és ismertebb vezetőiről, mint pl. Frank Little, Joe Hill, Eugene V. Debbs, Bill Haywood, Mother Jones és másokról. És hiába dicsekszik többször is, hogy milyen “nagy” marxista, mert ha valóban a marxi gondolkozás mesterévé nevelte volna magát, akkor nem kellett volna neki annyira tanakodni és töprengeni, hogy miért állt be nála az a felfogás, hogy a munkás és a munkáltató között nem forradalommal, hanem valamilyen közös megértés utján kell elintézni az ellentéteket. Nem tudta megérteni a forradalmi gondolattól való távolodását, holott leírja, hogy abban az időben igen jól ment a dolga. Gyönyörű otthont vett magának a Chicago környéki Lombard városkában, amelynek diszkertjét mindenki megcsodálta. A barátját gyönyörű uj Chrysler gépen viszi haza az állomástól, majd megjegyzi, hogy ha nem is volt olyan gazdag, mint ez a barátja, de elég jól ment a sora ahoz, hogy minden évben vehetett egy ilyen uj automobilt. Nos, aki “great” marxista, annak tudnia kellene azt a Marx által észrevett tényt, hogy az ember gondolkodását az anyagi helyzetük befolyásolja. Egészen természetes, hogy minden évben uj automobilt vásárló Chaplin már másképpen goldolkozott, mint az IWW “wobbly” tagjai, akiknek nagy tömege mindig a legalacsonyabb keresetű, tehát a legnagyobb mértékben kizsákmányolt munkások soraiból került ki. És amikor a depresszióban Chaplin újra szegény ember lett, megint csak a munkásmozgalom felé fordult, de akkor már nem mehetett a wobblyk közé, ment tehát a munkáltatókkal közös érdekeket hirdető szak- szervezetekhez a “vörös hering” mutogatására. MÁR ELKÉSETT És végre túlságosan kilátszik ebből a munkából, hogy a szerPlanből csak az amerikai magyar eredetű polgárok fej adóját Magyarország részére kiutalták volna, ez is bizonyára kitett volna vagy 30 millió dollárt, hát ebből a pénzből, tegyük föl kórházakat építettek volna, azokban nem csak a kommunistákat ápolták volna. Vagy utakat és még több hidakat építettek volna, úgy azokon az összes magyar nép járhatott volna, nem csak azok, akik kommunista tagsági kártyával rendelkeznek. Sehol jobban nem látszik ki az imperialista háborús lóláb a Marshall Plan pénzeszsákjából, mint éppen a magyar kérdésben, ami kezdetben takarva volt, most azonban pénzügyileg is látható, amihez aztán a világreakció fölhördülése csak aláhúzza a számtani kimutatást. De azért mégis mi vagyunk a világbéke apostolai. A mi évi 31 dollárunk a “béke” érdekében gyilkolja le a görög népet is. ző a “megtért bűnöst” akarja adni, aki hosszas töprengés és lelkiharc után rájött, hogy a forradalmi mozgalomban a “hazája ellen cselekedett” és az istentől is elfordult, de most, öregségére beismeri hibáit és visszatér a “hazáért és istenért” elvhez, amelyért persze megfizetnek neki. Azonban ezen a téren már elkésett, mert Koeszler, Eugene Lyon, Budenz, Krav- csenko, meg egy sereg más hasonló “megtért” már learatták előtte a mezőt. Ennek a könyvnek a konklúzióját maga Chaplin fejezi ki a legjobban azon jelenet leírásával amelyben elmondja, hogy 1940 körül meglátogatta Centralia (Was.) városkát, ahol 1919-ben a fegyverletétel napját ünneplő hazafias tömeg megtámadta az IWW helyiséget, amit munkástársaink fegyverrel kezükben védelmeztek. A támadásnál 4 ember vesztette életét, mire a saját magukat védelmező munkások közül egyet kegyetlenül meglincseltek, majd számosat 40 évig tartó börtönre ítéltek a hosszas és szenzációs pör lefolyása után. Chaplin az autójával megállt egy gazolin állomásnál és a kiszolgáló, union-jelvényes fiatalembertől megkérdezte, hogy hol van az a ház, amely előtt ez a nagymérvű lövöldözés történt? A centraliai születésű fiatalember nem tudta megmondani, sőt mitöbb, amikor Chaplin kérdezte tőle, hogy tud-e valamit az IWW-ról, az felelte, hogy mitAz alábbi sorok közlésére kérettünk fel: NYILATKOZAT Szülőföldünk a Magyar Nép- köztársaság, az elmúlt hetekben a Mindszenty üggyel kapcsolatban éles támadás központjába állt. Ez a helyzet késztet bennünket, különböző világnézetű magyar származású amerikai polgárokat, hogy egy értekezletre jöjjünk össze és ott megvizsgáljuk a szülőhazánk elleni hadjárat jogos vagy jogtalan voltát. Gondosan kivizsgáltuk a rendelkezésre álló anyagokat, meghallgattunk számos olyan egyént, kik a közelmúltban rövi- debb vagy hosszabb időt töltöttek Magyarországon. Ezen bizonyítékok és beszámolók alapján a március 4-ikén megtartott értekezlet a következő határozatot hozta: Megállapítja az értekezlet, hogy a fent említett támadás a Magyar Népköztársaság ellen, erősen egyoldalú és igazságtalan. Amikor a sajtó, rádió és templom, népgyülési szószékről minden bizonyíték nélkül a vádak özönét zúdították Magyar- országra azt állítva, hogy ott vallás üldözés van, elhallgatták a szombathelyi, a Csanádi katolikus püspökök és több száz katolikus pap, a református, evangélikus püspöki kar, a baptista, az unitárius és más kisebb egyházak lelkészeinek a nyilatkozatait, amelyekben kijelentették, hogy Magyarországon teljes vallásszabadság van. A vallást nem csak mindenki szabadon gyakosem halott róla. Ez tiz évvel ezelőtt történt. Éppen azért valóban igaza van Zára munkástársnak abban, hogy ez a könyv érdekes olvasmány annak, aki az abban szereplő, egyének neveit és az eseményeket ismeri, de hozzá kell tennünk, hogy csakis azoknak. Ellenben száraz olvasmány annak a nagy tömeg munkásnak, amelynek az a gazolinállomáson dolgozó fiatalember a tipikus képviselője, akinek olyan könyvre lenne szükségük, ami tanít és inspirációt ad. Chaplin könyve egyáltalán nem ilyen! (gb.) Magyarországból jövő hírek szerint ott az ország minden részében nagymérvű tüntetésekben tiltakoztak azért, mert a külföld be akart avatkozni Magyarország belügyeibe. De hát hogyan vett tudomást a magyar nép a külföldi magyar ellenes propagandáról, hiszen őket állítólag “vasfüggöny” zárja el a külvilágtól? MAGYARORSZÁGI FILMEK BEMUTATÁSA Az Amerikai Magyar Nők Egyesületének titkára, Wein- stock Rózsi most érkezett visz- sza Magyarországból. A fenti női szervezet nevében több, mint 50 amerikai várost fog felkeresni, hogy magyarországi tapasztalatairól beszámoljan és egyúttal bemutatja a legújabban Magyarországról érkezett filmeket. rolhassa, hanem az állami iskolákban kötelező a vallás tanítás és az állam bőséges anyagi támogatásban részesíti az összes egyházakat. A bizonyítékokból megállapítást nyert az is, hogy a Mindszenty ügy tisztán politikai ügy, amelynek semmi köze sincs a vallás kérdéséhez. Ezt maga Mindszenty hercegprímás is kihangsúlyozta a tárgyaláson tett beismerő vallomásában. Megállapította az értekezlet azt is, hogy éppen olyan igazságtalanok azok a támadások is, amelyek a Magyar Nénpköztár- saság politikai és gazdasági felépítésével kapcsolatosak. Ezek után elhatározta az értekezlet, hogy Magyarország gazdasági és politikai viszonyainak a megismertetésére, a szülő és a fogadott hazánk közti barátság kimélyitésére, megalakítja a Magyar Népköztársaság Amerikai Barátai Körét, amely a sajtó, előadások, gyűlések és minden rendelkezésére álló eszközzel ad tiszta képet a magyar- országi viszonyokról. Az újonnan alakult baráti kör felhív minden haladó gondolkodású clevelandi magyar származású egyént, hogy csatlakozzon hozzá, egyben felhívással fordul minden amerikai magyarlakta város magyarjaihoz, hogy alakítsanak hasonló csoportokat, hogy az egységes reakcióval szemben, egységesen vehessék fel a harcot a magyar nép, a Magyar Népköztársaság védelmébe. Cleveland, 1949 március hó A Magyar Népköztársaság Amerikai Barátai Köre
