Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-02-26 / 1568. szám

o uiuai BÉRMUNKÁS 1949. február 26. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ö-HAZAI LAPOKBÓL — A SZÁZADIK TRAKTOR ÁL­LOMÁS Tárd mellett felevatták a szá­zadik traktorállomást. Ez csak az első lépés volt a magyar me­zőgazdaság tervszerű gépesíté­sén alapuló nagyüzemi szövetke­zeti gazdálkodás megindításá­hoz, amely a magyar paraszt­ságnak eddig soha nem látott gazdasági és kulturális felemel­kedéséhez vezet. Ez év végén már 9300 traktor lesz özemben, 1949-re pedig már újabb 2200 traktorral emelik a magyar földön dolgozó trakto­rok számát. Az ezt követő évek­ben az ötéves tterv alatti évi 3000 traktorral növelik majd a ma­gyar mezőkön dolgozó gépállo­mányt, ami, ha figyelembe vesz- szük a géptermelés fokozását, a következő ötéves terv végére 30.000-re emeli a traktorok szá­mát. Minthogy a traktor átla­gos évi teljesítménye 300-350 hold, ez azt jelenti, hogy Ma­gyarország egész szántóterülete gépekkel művelhető meg. Természetszerűleg ez növelni fogja a teljesítményt az ujtípu­sú nagyobb teljesítményű trak­torok és mezőgazdasági gépeli gyártására való fokozatos átté­rés. Ezeknek a típusoknak meg­építésére már folynak a kísérle­tek a magyar gépgyárakban. Még néhány esztendő és a Du- na-Tisza táján az egykori gyen­ge terméshozam kisparaszti bir­tokok helyén erős, virágzó, gé­pesített szövetkezeti gazdaságok ontják majd a búzatermést. A GYŐRI TRAKTOR­ÁLLOMÁS A főúri kastély közelében, amely mint valami emlékeztető jel maradt itt a feudális világ­ból, ünnepi ruhába öltözött pa­rasztok csoportosulnak. Azok, akik azelőtt a cselédsors keserű kenyerét ették itt és alázatosan megsüvegezték a “rrjéltóságos” Lévay “bárókat” valamint a ke- vély nagybérlőket a közel 2000 holdas táplánypusztai birtokon, ma kiegyenesedett derékkal, mint szabad emberek örülnek a változott világnak és örülnek a mai napnak, amely uj sorsforu- latot jelent dolgos életüknek. Eddig ugyanis csak a szolgaság­ból szabadultak fel, de megma­radt számukra a látástól-vaku- lásig tartó munka és megma­radt részükre a kizsákmányolás, melyet igaerő hiányában a szomszédos Töltéstava zsirospa- rasztjaitól kellett elszenvedniük. Most állami traktorállomást ka­pott a puszta hatvan lakosa, de az egész környék dolgozó pa­rasztsága is. Az ünnepély után próbaszán­tást tartottak. A 11 vadonatúj traktor dübörgése, amely mint­egy boldogabb jövő muzsikája visszhangzott a határban, köny- nyen szólásra ösztönözte a más­kor szűkszavú parasztokat. Vö­rös Dezső 7 gyermekes, 12 hol­das ujgazda arra a kérdésre mi­ért örül a traktor állomásnak, csillogó szemekkel ,lakonikusan csak ennyit mondott: “Mert jobb életet mutat.” Örülnek a többiek is, akiknek nincs igavonó állatjuk, mert egy hold megszántásáért Öt napi ro­botot kellett szolgálniok. Gyur- kovics gazdajegyző, aki maga is 10 holdas ujgazda, lelkesen em­líti meg, hogy a gépszín mellett kultúrterem is épül, mert tanul­ni is akarnak a gazdák. Még ezen a télen megnyílik a mező- gazdasági tanfolyam. Örül a gé­peknek itt öreg és fiatal, mert a jobb paraszti életet látják ma­guk előtt. Győr város határától a másik iráhyban eső Győrsövényházán ugyancsak lelkes ünnepség kere­tében avatták fel az uj traktor­állomást. Itt Báli Zoltán főis­pán méltatta a gépállomás jelen­tőségét az ünnepségre össze­gyűlt hatalmas tömeg előtt. MISKOLCRÓL JELENTIK: December hó folyamán a föld­művelésügyi kormány Abauj- megyében két uj gépállomást állít fel. A gépállomások köz­pontja Szikszó és Alsóméra. HÁROMÉVES A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG A Magyar Köztársaság há­roméves fenállását az egész or­szágban ünnepelték. Budapesten az ezen alkalomra szépen feldí­szített Operaházban rendzeték az ünnepélyt, amelynek főszóno­ka Dobi István miniszterelnök -♦olt. “A Habsburg királyság”, — mondotta a miniszterelnök, — “a nemzet szabadságtörekvése­it lábbal tiporta, legszebb hagyo­mányainkat meggyalázta. A ki­rályság a nagybirtokos, a nagy­tőke és a klerikális reakció ural­mát jelentette. És azt, hogy másfélmillió földtelen magyar­nak kellett kezébevenni a ván­dorbotot és hogy olyan háborúk­ba kergették bele népünket, me­lyekhez semmiféle érdeke sem fűzte. Ennyi átok forrott össze a királyság fogalmával. Ezért a Horthy népelnyomó rendszere tovább is fenntartotta a király­ságot. Azonban mindezt három évvel ezelőtt a nemzet formai­lag is megszüntette.” VÁSÁRLÓVERSENY A munkaversenyek eredmé- nyeképen úgy a fővárosban, mint a vidéken nagymennyiségű áru került eladásra s a február hónapban rendezett “vásárlók versenye” alkalmával nem csak jobb minőségű, de egyben jelen­tékenyen olcsóbb árakon lehe­tett venni árucikkeket. Az árak ily esése a bérek emelkedésével volt egyenértékű. A KÖZÉRT üzlet fiókjaiban, az állami áruházakban, valamint a NÉPBOLT fiókjaiban is nagy­mennyiségű textilárut hoztak forgalomba, valamint konzerve- ket is, amelyeknek árait sok esetben 50 százalékkal csökken­tették. A BAUXIT TERMELÉS EMELÉSE A bauxit és aluminium ipar fejlesztésére több mint száz mil­lió forintot irányoztak elő. Terv­be van véve a tatabányai alumi- niumkohó ,s az almásfüzitói timföldgyár 63 százalékos meg- nagyitása úgy, hogy a termelést 1950-re meg lehet kétszerezni, egy évvel később pedig három­szorosra lehet majd emelni. Bauxitot már a 20-as évek óta bányásznak Magyarországon, de azt csaknem teljesen a külföld­re exportálták, mindössze a Weiss Manfred gyár készített 450 tonna alumíniumot 1935- ben. Ez fokozatosan emelkedett 1944-ig, amikor körülbelül 10,- 000 tonnát tett ki az évi terme­lés, noha több mint egy millió tonna bauxitot bányásztak és szállítottak Németországba. Jelenleg egy tonna aluminium Kétszázszor többet ér egy tonna bauxitnál. Ez mutatja, hogy mit jelent a bauxit otthoni feldolgo­zása a magyar gazdaságnak. De azonkívül az aluminium fontos versenytársa a vasnak, acélnak, réznek, ólomnak, sőt a fának is és igy az aluminium ipar nagy­mérvű kifejlesztése igen fontos a másféle ércekben szegény or­szágnak. EMELKEDETT AZ UTAS- FORGALOM A Magyar Állami Vasutak utasforgalma 1948-ban öt milli­óval haladta túl az 1938-as for­galmat. Az utasok számának ily nagymérvű emelkedése azt mu­tatja, hogy a népi köztársaság­ban az utazás már nem a gazda­gok kiváltsága, mint azelőtt volt. ÉPÜLNEK A MELLÉKUTAK A hároméves terv befejezése gyanánt hamarosan elkészülnek az előirányzott másodrendű, úgynevezett “bekötő” utak is, amelyek révén több száz község kapcsolódik be a forgalomba. Ez év novemberéig elkészül a Lánchíd is, valamint az Árpád- hid egyik fele is. A következő lépés a Boráros téri hid építése lesz. Ugyancsak folynak az elő­munkálatai a bajai hid építésé­nek is. , ÁLLAMI BIRTOK A mezőhegyesi állami birtok, amely “Nemzeti Vállalattá” ala­kult, több milliós beruházással hatalmas munkatervet dolgozott ki. A terv szerint a vállalat állat- állományát annyira felszapont- ják, hogy ez év végén 6000 te- nyészkocát, 4000 tenyészkant, 1200 tenyészüszőt és 1000 bikát juttat majd a gazdáknak. De azonkívül a terv szerint 300 va­gon nemesitett vetőmagvat is szétfognak osztani a termelők között. ORVOSOK AJÁNLATA Kaposvárról jelentik, hogy a marcali járás orvosai elhatároz­ták, hogy a dolgozó parasztság egézségügyi helyzetén úgy segí­tenek, hogy a Dolgozó Parasz­tok és Földmunkások Országos Szövetsége tagjainak gyermeke­it 18 éves korig ingyen gyógyke­zelik. A járás orvosai remélik, hogy az ország többi orvosai is hasonló módón közelednek a dolgozó parasztsághoz. MUNKÁSKULTURA Ózd és Diósgyőr munkásszin- játszói kulturcsere megállapo­dást kötöttek. Ennek keretében előbb az ózdi munkásszinjátszók játszottak Diósgyőrött; az ame­rikai John Steinbeck “Egerek és emberek” (Mice and Men) cimü nagysikerül színmüvét adták elő. Viszonzásul a diósgyőri vas­gyári színjátszók másnap Özd- ra látogattak el és ott Baráth Endre: “Lobog a mécses” cimü, Táncsis Mihályról szóló darab­ját mutatták be. DEBRECEN A hároméves terv keretében a hajdumegyei Egyek község­ben is bevezették a villanyt. A község határától alig három ki­lométerre futó fővezetékbe a bekapcsolást a demokrácia tette lehetővé. Közel 200 egyszerű füldmives házában világit a vil­lany, amely most már lehetővé teszi, hogy a demokratikus fej­lődés következtében megfelelő­en tanulhasson az egyszerű föld- mives nép, mondotta fTóth Fló­rián, községi főjegyző a villany ünnepélyes körülmények között történt bekapcsolása alkalmával. Somonkos János főispán mél­tatta a villamosítás jelentősé­gét és azt a hathetes roham­munkát, amellyel Egyek község villamosítása megtörtént. Hajdú megyében és Debrecen­ben a város területén a kisha-- szonbérletre igénybevehető föl­dekből eddig 15.4Ö4 katasztrális hold földet juttattak a bizottsá­gok a földnélküli mezőgazdasági munkásoknak és törpebirtoko­soknak. Ebből 13.005 holdat a földbérlő szövetkezetek tagjai 491 holdat a földmüvesszövetke- zetek főbérlő csoportjának tag­jai, 1508 holdat az egyénileg gazdálkodók kaptak. Az igénylő hajdumegyei kisparasztok közül 2729 jutott földhöz s közülük 2628-an folytatnak szövetkezeti gazdálkodást és mindössze 101 az egyéni gazdálkodók száma. SZOLNOK A vármegyei gazdasági felü­gyelőség jelentése szerint a rizs cséplése és betakarítása a me­gye területén teljes erővel fo­lyik. A rizstermelés megyei átla­ga holdanként 16 mázsára tehe­tő. A Biharmegyei Sáránd köz­ségben vasárnap bensőséges ün­nepség keretében adták át ren­deltetésének a debreceni villany­gyár dolgozói a bevezetett vil­lanyt. Makraczi László üzemi bizottsági elnök hangsúlyozta beszédében, hogy a villanyáram­nak a falvakba való eljuttatása nemcsak fényt visz a távoli fal­vakba, hanem kultúrát és uj éle­tet is. Bodony és Sírok hevesmegyei községekben most kapcsolták be ünnepélyes keretek között a vil­lanyt. A fény ünnepén megje­lent Súlyán György országgyű­lési képviselő és dr. Katona Zol­tán alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom