Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-01-01 / 1560. szám
ü oldal BÉRMUNKÁS 1949. január 1. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ő-HAZAI LAPOKBÓL — Hogyan sikerült meghonosítani a rizst? A rizstermelés Magyarországon csak alig két évtizede honosodott meg. A magyar gazda eleinte idegenkedett ennek a szinte exotikusnak tekinthető növénynek a termesztésétől. A rizstermelés az elmúlt évben mintegy 10.000 holdon honosodott meg és ugyanakkor egy másik exotikus növény, a gyapottermesztés meghonosítására is megindultak a kísérletek. Obermayer Ernő, a szegedi Növénynemesitő Kísérleti Intézet főigazgatója, aki a Valéria- téri intézetben szerényen, de annál nagyobb eredménnyel végzi másfél évtizede munkatársaival együtt a kutató munkát és akinek elsősorban köszönhető az, hogy a “magyar rizs” ma már világviszonylatban is jelentő sikereket könyvelhet el, a következőket mondja: — Rizstermeléssel Magyarországon már régen foglalkoztak, de kevés eredménnyel, mert sem a termelés okszerű módját nem ismerték, sem megfelelő fajtájuk nem volt. Ennek egyik oka az is, hogy a rizstermelésnek megfelelő geográfiai fok kell. A kísérletek megindulásakor tisztában voltam vele, hogy Magyarországon a legrövidebb idejű tenyészeti fajták alkalmasak, vagyis csak olyan fajtákkal kísérletezhetünk, amelyek a rizs- termelés legészakibb határairól valók. Az 1930-as években történt, ogy a szegedi kísérleti intézeten elkezdtük a kísérletezést a rizzsel. Személyesen és diplomáciai összeköttetéseink révén, a világ minden rizstermelő országából 103 rizsfajta érkezett be. Volt olyan ország ahonnan na- gyobbmennyiségü kísérleti rizs érkezett, de a Szovjetunióból, Taskentből is érkezett két levél- boritékban rizs, mégpedig a tas- kenti kísérleti intézet vezetője, Belov tudós küldte. Meg kell jegyeznem, hogy Belowal már régi kapcsolatunk volt, egyéb kísérletekből kifolyólag. A kísérleteket a Bihar vármegyei Gyantán keztük meg és a 103 rizsfajtából a Turkesztan- ból küldött két fajta: a Dung- has Shali és az Árpa Shali mutatta a legjobb eredményt. Mindkettő áprilistól, szeptemberig beérik, de nemcsak, hogy beérik, hanem olyan kitűnő minőséget terem, hogy a jobban ismert amerikai Karolina rizzsel teljesen egyenértékű. A kísérletezések után elértük, hogy a parasztság kezdett érdeklődni a rizstelmelés iránt, de fokozottabban, csak a felszabadulás óta, illetve a földreform óta indult meg. Az elmúlt évben 10.000 holdon termesztettek rizst, ebben az évben több mint 27.000 hold a vetésterület. Obermayer főigazgató ezután Koczor Ferenc fővegyész társaságában bemutatta a rizshántoló malom kicsinyített mását. Ismertette, a rizshántolást. Ez a gépezet egyedüálló Magyarországon. 1944-ben ezt is elszállították Szegedről és a munkások lelkes munkájával sikerült csak 1946-ban helyreállítani, a ma pótolhatatlan gépet. A GYAPOTTERMELÉSI KÍSÉRLETEK Ezután a nemrég megindult gyapottermelési kísérletekről a főigazgató a következőt mondja: \ — A gyapottermeléssel már nem vagyunk olyan szerencsések, mint a rizstermeléssel. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nálunk a gyapottermelés lehetetlen. Ebben is éppen úgy ki kell kísérleteznünk a megfelelő tájfajtát, mint a rizsben. A gyapot ugyanis megkívánja, hogy a 8 hónapos tenyészideje alatt 18—26 Celsius legyen a középhőmérséklet. Ezzel szemben nálunk az átlag csak 16. Emellett éjszakánként lehűlés mentes legyen a hőmérséklet és kevés a csapadék. Természetesen gyapotot lehet termelni üvegházi előneveléssel is, ennek a termesztése azonban a nagy költségek miatt nem kifizetődő. Szerintünk a legajánlatosabb ut a legkoraibb orosz és amerikai fajták beszerzése és azok hazai termesztési eljárásának kísérleti kidolgozása lenne. Eddig azonban ez még nem sikerült, bár a kísérletek jelenleg is állandóan folynak. Mi lankadatlan szorgalommal folytatjuk tovább a kísérleteket és reméljük, "hogy éppenugy sikerrel oldhatjuk meg ezt is, mint ahogy a szegedi intézet sikerrel oldotta meg annak idején a rizstermelés meghonosítását. EURÓPA LEGJOBB BORAIT TERMELI MAGYARORSZÁG Budafokon az állami borpincékben rendezett sajtófogadást az Állami Borforgalmi Rt. Ke- menes Lajos elnök kifejtette, hogy az állam feladata az áron aluli vásárlás és a gazdák kiu- zsorázásának megakadályozása és a borértékesítés szövetkezeti vonalon való megoldása. Sárdi Fülöp vezérigazgató részletesen ismertette és hangsúlyozta, hogy földrajzi adottságunknál fogva Európa legjobb borait termeljük. A jövőben a must és a bor vásárlását, osztályozását, tárolását, kezelését és értékesítését állami szervek vagy földműves szövetkezetek utján oldják meg. Az állam a budafoki pincékben máris 130.000 hektoliter bort tárol, amelyből jelentékeny mennyiséget kivitelre szán. A legközelebbi kivitel Anglia és Svájc felé irányul. A budafoki telepen most építik Európa legmodernebb borpalackozó üzemét. Az idei szüreti eredmények — mondta Sárdi vezérigazgató — igen kedvezőek. Három és félmillió hektoliter, jó közepes minőségű bor az idei termés eredmény. Ismertetését azzal fejezte be, hogy a bortermés az országban több, mint egymillió embernek biztosit kenyeret. A HIMNUSZ KÉZIRATA Kölcsey Ferenc költéményé- nek, a “Himnusz”-nak eredeti kéziratát a Nemzeti Múzeumban helyezték el. A kézirat László Magda megbízásából Papp Viktor iró utján a muzeum vezetőségének lett átadva. A kézirat Kölcsey Sámuel birtokában volt és elveszett. A családi levéltárban találták meg a rokonok 1944-ben. Akkor ismét elkallódott s most került meg újra. A család, Kölcsey-rokon- ság, lemondott a kézirat tulajdonjogáról. Kölcsey nem is sejtette, hogy ez a költeménye nemzeti ima lesz. Már hat esztendeje pihent a csekei temetőben, mikor Erkel Ferenc megzenésítette s nyilvánosan előadták egy dunai hajó vizrebocsátási ünnepélyén. FÖLDBÉRLETI SZÖVETKEZETEK BORSODBAN A borsodmegyei földhivatal jelentése szerint a megyében eddig 1064 holdat adtak kishaszon- bérletbe. Az uj juttatott gazdák körében nyolc földbérlőszövet- kezet alakult. A szövetkezetekbe tömörült termelők egytagban, illetve közösen fogják a nekik juttatott földeket megművelni. ANGOLNÁT FOGOTT Nagy az öröm a soproni horgásztársadalomban, mert Horváth István szabómester egy egykilós angolnát rántott ki a Rábából. Az angolna tengeri hal s folyóvizekben, különösen a tengertől ekkora távolságban, csak a legritkább esetben “száz évben egyszer” kerül horogra. 70,000 KILÓ LŐSZER A háború és az ostrom alatt meg nem semmisült különféle lőszerek felrobbantása vagy elszállítása hétről hétre folyik. A legújabb adatok szerint a honvéd aknakutatószázad ezév január elsejétől a mai napig a lő- szermentesitő bizottsággal karöltve 52,875 kiló lőszert hatástalanítottak, mig a század járőrei a nyugati lőszerraktárba és Há- ros-szigetre 50.000 kiló lőszert szállítottak el. SZEGEDI APÁCÁK BŰNEI A szegedi rendőrség eljárást indított Fehér Katalin szerzetes nővér, a Telepi Otthon vezetője, továbbá Mezei Veronika nővér ellen, akikről kiderült, hogy a szegények részére kiutalt liszt és tejpor jelentékeny részét sertések hizlalására használták fel Kiderült, hogy az apácák rengeteg élelmiszert loptak el a népkonyháról. Az élelmiszert szegény gyermekek táplálására utalták ki. Ehelyett azonban az apácák az élelmiszer egy részét a disznók hizlalására, más részét pedig a Máté villában lakó két pap élelmezésére fordították. Ez a két pap 10 szobás palotában fogyasztotta a lopott élelmiszereket. ÉPÜL AZ ORSZÁG * DOMBÓVÁR A tolnamegyei kastélyokat sorrá alakítják át. A kajdacsi kastélyben a tamási, simontor- nyai és dunaföldvári járás szegényei és elaggottja részére 200 személyes szeretetotthont rendeznek be, ahol kertészkedéssel és háziiparral foglalkozhatnak. Az Eszterházyak volt regőlvi nyári otthonában még ez évben népfőiskola nyílik meg, az ireg- szamosi Kornfeld kastély pedig tanulóotthonná alakul át. Tolna vármegye területén a közműn kaváltságból mintegy 5 millió forintos költséggel 203 ti- pusház épül. Ebből Simontor- nyán 91, Dombóvárott 55, Bony- hádon 23, Pálfán 21, tipusházat építettek. A tulajdonosok nagyrésze uj gazda. KAPOSVÁR A villanyositási terv végrehajtása során most a somogyme- gyei Ig.irosberény községben ünnepélyes keretek között kapcsolták be a villanyt. Az ünnepségen megjelent Tömpe István alispán, aki méltatva a hároméves terv és a villamosítás jelentőségét kapcsolta rá a villanyt. Ugyanazon a napon a községben gyü- mölcskiállitást rendeztek és felavatták az iharosberényi kollégiumot. KECSKEMÉT A napokban szép ünnepélyes külsőségek között avatták fel Kecskeméten a mezőgazdasági traktorállomást. Az ünnepségen Vadász Ferenc a Nemzeti Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a gépállomás célja a szövetkezetbe tömörülő szegény parasztság megsegítése. Az uj gépállomás vezetője Konti József, az államosított Csonka gépgyár vasesztergályosa. Az állomás tiz traktorból,egyvantotó- ból, két cséplőgépből, két csává- zóból, két vetőgépből, három hatos ekéből, három hármas ekéből és több kisebb mezőgazdasági gépből áll. TATABÁNYA Az uj tatabányai szociális otthont most adták át hivatásának. Az otthon 80 százalékban elaggott bányászok és bányászözvegyek otthona lesz. MÁTÉSZALKA A hároméves terv keretében megkezdték a vásárosnaményi Tisza hid építését. A hid építésére a Gazdasági Főtanács eddig 800.000 forintot utalt ki. MOSONMAGYARÓVÁR Az ötéves terv során a Magyar Állami Erdészet, a Hanság két és félezer holdas mezőgazdasági földművelésre alkalmatlan területét erdősiti. Rövidesen megkezdik ezen a hatalmas területen a tervbe felvett 11.25 százalék millió facsemete elültetését. Az erdősítés nagyjelentőségű nemzetgazdasági és éghajlati szempontból.
