Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-02-26 / 1568. szám

6 oldal BÉRMUNKAS 1949. február 26. Történelmi idők (a.l.) Nehéz ugyan ma pontos megállapitást tenni a jövő kia­lakulására, de még is közelvetőleg megmondhassuk, Hogy nagyon puskaporos a levegő. A propaganda olyan nyiltan a harmadik vi­lágháború biztos kitörését célozza, azzal a szépitgetéssel, hogy a kapitalista országok nem akarnak “háborút”, ők mindig a béke angyalai voltak. Minden legkisebb zajra fölneszeinek, mint a nyúl a vadászoktól való félelmében. A kapitalizmus látja már az Írást a falon, hogy társadalmi átalakulás van folyamatban. Nem akarják megérteni, hogy a tech­nika gyors fejlődése egyideig ugyan igen jól jövedelmezett, a fen- álló magántulajdon rendszrére épült kapitalizmusnak. Ma már azonban sürgős orvoslásra van szükség. A nyugat európai kapita­lizmust az amerikai billiók sem tudják rendes kerékvágásba zök­kenteni. Éppen most, amikor az itteni kaptalizmusnak legnagyobb szüksége volna nagyszerű példát mutatni az egész világnak, hogy a tőkés termelési rendszer a legjobb a társadalom irányítására, pont ebben az időben bocsássák el a munka színhelyéről a munká­sok százezreit a bizonytalanságba. Mindenről szó esik a törvényhozásban csak éppen arról nem, hogy tulajdonképpen miért mostan kezdődik az ipari pangás. Néhány nagyszájú politikus azt hozza föl mentségül, hogy csak azért szaporodik a munkanélkülik száma, mert állandóan arról beszélnek. Nem akarják elismerni, hogy az itteni kapitalizmus, megint a termelési anarchiába evezett. Hogy azután, hogyan fog­nak ebből kifelé utat találni, a kapitalista furfang már jól kieszel­te. Propagandát kell folytatni a háborúra való előkészületek érde­kében. Ezt a propagandát Ítéli el Professzor Albert Einstein és még 17 másik jól ismert amerikai polgár, akik egy 64 oldalas je­lentést adtak ki. Helytelenítik, hogy a katonai kontrolt még szi­gorúbbá akarják tenni az amerikaiak élete fölött, mint a múlt év­ben. A katonai bizottság több mint 4 millió dollárt költött propa­ganda célra, hogy kivegyék az ellenőrzést a polgári hatóságok ke­zéből. i Ellene vannak, hogy Forrestal, aki jelenleg honvédelmi mi­niszter, szabja meg az ország külföldi politikáját. Azonkívül el­itélik Truman elnöknek a kötelező katonai szolgálatra irányuló törekvését. Az aláírók a következők: Ray Lyman Wilbur, Stan­ford University, Pear Buck és Louis Bromfield irók, William J. Miller, a Detroit-i egyetem elnöke. Victor Reuther az autó munká­sok szervezetének nevelési bizottságának elnöke, James G. Patton, a National Farmer Union elnöke és Professzor J. B. Weatherspoon. Állításukat azzal támasszák alá, hogy a hadvezetőség 1367 személyt alkalmazott propaganda célra a múlt évben, hogy meg­nyerjék a közvéleményt a hadsereg részére. A fent közölt adatokhoz nem kell sok kommentár. Elárulja, hogy az itteni kapitalizmus minden erejét latba veti, hogy uralmát megtartsa. Nem csinálnak nagy titkot belőle. Ami azután a fontos, a dolgokat úgy akarják beállítani, mintha már más országok ké­szen állnának ezt az országot katonáüag megtámadni. Nem akar­ják elismerni, hogy a hideg vagy ideg háború hátterében gazda­vált, hogy bármi esetleg a nép érdekét szolgálná, ráütik a bélye- sági érdekek húzódnak meg. Itten már nagyon felvett szokássá get, hogy ez már szocializmus és nem egyeztethető össze az ame­rikai életviszonyokkal. Lehet, hogy a gyorsan terjedő munkanélküliségnek valaho­gyan úgy fognak időlegesen végetvetni, hogy több katonai fölsze­relést fognak gyártani. A háború sem lesz örökké a kapitalizmus­nak ütőkártyája. Mert tulajdonképpen a termelésben és szétosz­tásban van a hiba. Azt sohasem akarják beismerni, hogy akkor, amikor a mun­kások munkájukért a termelt áruk eladási árának csak egy kis százalékát kapják vissza bér fejében, azzal sohasem tudják az ösz- szes termelt árukat visszavásárolni. Ha a kapitalizmus tudna egy kicsit észszerűen cselekedni, nem szabad volna nekik olyan kirohanásokat tenni a tervszerű gazdálkodás ellen, mert utóvégre nem kell sokáig várakoznunk ebben az országban, amikor égető szükség lesz arra, ha nem há- koztatni, lépéseket kell tenni tervszerű gazdálkodás behozatalára, borús anyagok gyártásával akarják az itteni munkaerőt foglal- mert máskülönben állandó ipari pangás fogja fenyegetni nemcsak ezt az országot, hanem minden országot, ahol a termelés nem szük­ségletre, hanem profitra megy. Természetesen az uralkodó osztály mindig ragaszkodik hatal­mához. Egy századdal ezelőtt ebben az országban is dúlt a polgár­háború. Lincoln elnök hadatüzent a rabszolgatartó földbirtoko­soknak. Ezek sem adták fel simán rabszolgatartó jogukat és most Lincolnról olyan dicshimnuszokat zengenek éppen azok, akik ma minden társadalmi fejlődést elakarnak gáncsolni. A jobb sorsra érdemes emberiség előrelátó kell, hogy legyen, nem szabad vakon csak a múltba tekinteni. Akárhogy vonitanak sokan, az emberiség állandóan a fejlődésnek felfelé vezető lépcső­jén halad egy igazságosabb társadalmi rendszer felé. Akár akar­ják megérteni vagy nem, de azért ma mégis történelmi időket élünk. Az átalakulás nem fog egészen simán menni, de a múltnak emberei csak a múlté lesznek. A fejlődés tovább fog haladni a maga utján, egy igazságo­sabb termelési rendszer felé, amikor a termelő hadsereg csak szükségletre, nem pedig egyesek kényelmére és vagyon halmozó­dására fogja munkaerejét áruba bocsájtani. Az emberiség igazi története akkor fog igazán mindenkinek tudatába menni, amikor a közönségen alapidó társadalom lesz az emberiség beteljesült reménye. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Munkástársak: Összekapartam tiz dollárt, hogy a Bérmunkásnak küld jem. Nem szokásom a vállveregetés, de olvasva a munkáslevelek so­rozatát, én is hozzászólok. Meg­vagyok győződve, az Írógárda és a lapbizottság tagjai nem a dicséretért dolgoznak oly szor­galommal, hanem öntudatukkal végzik a rájuk háruló munkát. Egyetértek a levelező Munkás­társakkal, csak azoknak kíván­sága szembeötlő, akik a levelük végén azt óhajtják, hogy a Munkástársak még soká végez­hessék ezen nemes munkájukat. Én pedig azt kívánom, hogy mi­nél hamarább befejezhessük ezen nemes munkát. Peter Buyáky, Miami Tisztelt Munkástársak: A naptárt megkaptam, amely külsőleg csinosságával, belsőleg tanulmányos, szórakoztató tar­talmával, úgy mint a múlt évek­ben, most is dicséretre méltó. Mellékelve négy dollár előfize­tésre, a naptárért és felülfize- tésre. Kívánva mindnyájuknak jó egészséget, hogy a Mi kis Bérmunkásunkat továbbra is Ír­hassák. J. Kovácsik, Oberlin, O. T. Lefkovits munkástárs: Az 1949 évre szóló kalendári­umot megkaptam, amiért kö­szönetét mondok mind azon munkástársaknak, akik tudá­suk és munkájukkal áldoztak a naptár összeállításán, mert az a felvilágosítást szolgálja a ma­gyar munkások között. Melléke­lek egy dollárt a naptárért, két dollárt előfizetésem megújításá­ra és két dollárt drágaság pótlék cimén. Németh Gáspár, Chicago Tisztelt Munkástársak: Úgy a lappal, mint a naptár­ral én is megvagyok elédegve és ezért annak fentartásához külön is hozzájárulok. Májk Zajacz, Cleveland Tisztelt Szerkesztőség: A kiállított pénzesutalvány ez évi előfizetésem redezését szol­gálja, nem feledkezek meg a drágaság pótlékról sem. Lapunk tartalmával igen meg vagyok elégedve, ezt Írják Budapestről két helyről, ahová a lapot külde­tem, hogy érdeklődéssel olvas­sák az Amerikáról hozott tudó­sításokat. Ottó Magócsi, Elmhurst Tisztelt Munkástársak: Mellékelve küldök három dol­lárt előfizetésem megújításán i és a naptárért. Nagyon szeretem a lapot meg a naptárt is. Elég időm van most már olvasni, mert újévi ajándékul azt kaptuk bányamunkások háromszázan, hogy letettek a munkából. Nincs rá kilátás, hogy visszahívjanak bennünket a munkára, mert gé­pek foglalták el a helyünket, az uniónk meg erőtlen arra, hogy a munkát feltudja osztani tagjai között. Kóta István, Triadelphia Tisztelt Munkástársak: Már azt hittem, hogy szá­momra az utolsó naptárt küld­ték el, ugyanis ötödik hete, hogy ágyban vagyok, de már javuló­ban, a naptárra nekem is az a nézetem, hogy minden tekintet­ben kitűnő. Mellékelve öt dol­lár, előfizetés, naptár és drága­sági pótlékra. Geo. Tóth, Romulus Tisztelt Munkástársak: Tudatom, hogy a lap nagyon jó, a naptár pedig kincsestár, tele sok tudománnyal. Mondha­tom szép karácsonyi ajándék volt. Mát kétszer is átolvastam. Gratulálok az Írógárdának mes­teri munkájukhoz. J. Dolgos, So. Bend Helyreigazítás. A múlt héten közölt Réfy munkástársnak ér­kezett óhazai levél nem Rados- tya, Borsod megye, hanem Ba­konyság, Veszprém megyéből íródott. NEM AD BÉRJAVITÁST A GENERAL ELECTRIC NEW YORK — A General Electriv Co. vezetősége elutasí­totta a CIO kebelébe tartozó 200,000 munkásának immár ne­gyedik béremelési kérését. A vállalat alelnöke úgy nyilatko­zott, hogy az emelés inflációra vezetne. A múlt évben 11 cent emelést kaptak a munkások. A General Motors Biztosítási Terve WASHINGTON — A Natio­nal Labor Relation Board úgy döntött, hogy a General Motors autógyár köteles tárgyalni mun­kásaival a csoportos biztosítási tervről, amely 225,000 autómun­kást érint. Ülősztrájk NEW YORK — A Railway Express 9000 alkalmazottja ja ülősztrájkot rendezett a new yorki depókban. 25 cent órabér- javitást követelnek az AFL kö­telékébe tartozó REÁ alkalma­zottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom