Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-01-15 / 1562. szám

1949. január 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal A haladás elgáncsoló! (a.l.) Nagyon sok szó esik ma az uj találmányokról. A tudó­sok lázasan kutatnak, de különösen olyan romboló anyagok után, amellyel az egész emberiséget kilehet pusztítani. E téren a modern technika már eddig nagy haladást mutat, azonban a társadalmi viszonyok újításáért küzdőket éppen azok igyekeznek elnémítani, akik nagymérvű gazdasági előnyöket húznak a technika fejlődé­séből. Ha közelebbről vizsgáljuk meg a végbemenő eseményeket, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a technika összes vívmányaival a kiváltságos osztály, saját osztály uralmát igyekszik megvédeni. Vannak már akik elismerik, hogy az emberiség két táborra oszlik. E két tábor közötti külömbséget természetesen a gazdasági külömbözetek okozzák. A régi rendszer hivei, akik ragaszkodnak a magántulajdon megtartásához, ezzel kapcsolatba állandóan ar­ra hivatkozna«, hogy a magántulajdon rendszerébe az egyéni sza­badság érvényesül. Amig ott, ahol államkapitalizmus, vagy állam­szocializmus van, mindenek felett az állam rendelkezik — igy az emberek egyéni szabadsága is az államhatalomtól függ. Hogy azután a magántulajdon vagy a kapitalista rendszerbe, mennyi és milyen szabadságot élveznek az emberek, az mindig csak attól függ, hogy mennyi anyagiak állnak rendelkezésükre. Azok, akiknek munkaerejüknél egyebük nincsen, még egyéni szabadságuk is azoktól függ, akik az élet javai felett rendelkez­nek. Minden időkben azok szabták meg az embereknek egyéni sza­badságát, akik gazdasági kiváltságuk folytán uralmon voltak. Tekintsilhk vissza ^országok történetére. Mindenhol látunk rabszolga lázadásokat. Azt is tudjuk, hogy a rabszolgák csak ak­kor lázadtak, amikor már helyzetük elviselhetetlen volt. Vagy ta­lán a jobbágy rendszerbe is volt a népeknek egyéni szabadságuk? A feudális jobbágy rendszert, maga a kapitalizmus váltotta fel. Vájjon a kapitalista rendszerbe van-e egyéni szabadság? Erre azt felelhessük, hogy sok esetben van, de csak addig, amig nem veszé­lyeztetjük annak uralmát. A tudományos szocializmus úgy hatott a kapitalizmusra, mint a jégeső a vetésre. Tudjuk, hogy a szocializmus előharcosai mi­lyen üldözésen mentek keresztül. De a kapitalista fölfogás ma sem változott a szocializmussal szembe. Különösen itt az Egye­sült Államokban állandóan úgy tüntetik föl, mint valami rémet. Pedig józan ésszel nem is olyan nagyon nehéz elgondolni, a termé­szetnek azt a törvényét, ha már születtünk, akkor jogunk van az élethez is. A tényleges szocialista törekvés nem is más, mint tár­sadalmilag biztosítsa mindenki részére egyformán az élet javait. Nem is nagyon nehéz visszagondolni az 1930-as évekre, ami­kor ebben az országban, ahol bizony mindenből van elég és mégis vagy 20 millió munkást és családtagjait úgyszólván éhenhalásra kárhoztattak. Volt ugyan egyéifl szabadság, de az élelmiszer rak­tárak bezáródtak. A lakásokból egyszerűen törvényesen kilakol­tatták az embereket. A lakások üresen álltak, az emberek a hidak alatt aludtak. Mit is várhatunk a jövőben attól a rendszertől, amely rendszerben már annyiszor megismétlődtek a fent nevezett viszonyok. Az egyéni szabadság bizony nem sokat ér azok számá­ra, akik gazdaságilag mindig mások jóakaratára vannak utalva. Ezen jóakarat a kapitalista rendszerben, úgy és akkor nyil­vánul meg, ha munkaerőnkkel hasznot tudunk másoknak hajtani. A társadalomnak azon urai, akik a modern technikát saját gaz­dasági jólétükre kisajátították, arról hallani sem akarnak, hogy ezen valakik változtassanak. Hiába hullatnak krokodilus könnyeket a kelet európai orszá­gok népeiért, mert a valóságban nem is a népek egyéni szabadsá­gát sirassák, hanem a kimúlott kapitalista rendszert. A haladás nem fogja kérdezni a kapitalizmust, hogy hajlandó-e utat engedni egy fejlettebb emberi társadalomnak. Mint minden előbbi rend­szerekben az uralmon levők mindent elkövettek, hogy uralmukat továbbra is megtartsák. De sok esetben a nép haragja utat tör magának. Talán, ha megkérdeznék az európai népek siratói az ot­tani dolgozó munkásokat, hogy akarják-e a régi földbirtokos vagy kapitalista rendszert visszaállítani a mai helyett, elképednének, hogy milyen választ kapnának. Nagyon sokszor meggyőződtünk már arról, hogy mikor a köz­nép életszínvonala után érdeklődünk, mindig azoknak elnyomói adják meg a választ, hogy a nép helyzete jó. A tényleges társa­dalmi haladásnak azok az igazi gáncsolói, akik ragaszkodnak a kizsákmányolásra alapozott magántulajdon rendszeréhez. Nem tudjuk elhinni, hogy azok az urak, akik a társadalmi át­alakulást ellenzik, hogy szívesen használják az elavult technikai vívmányokat, mert nem tartják rangjukhoz méltónak a primitív gazdasági termékeket. De ugyan akkor a termelési rendszert, a régi stádiumába akarják örökidőkre megtartani. A szocializmus zászlóbontásakor sem volt utopia, ^ csak azok tartották annak, akik minden társadalmi fejlődésnek és átalaku­lásnak ellenzői. Akárhogy fognak a társadalmi viszonyok fejlődni annyi bizonyos, hogy a kapitalizmus minden erejét fölfogja hasz­nálni, de a fejlődést nem fogják tudni megakadályozni. Ma még a propagandának minden ágát arra fogják fölhasználni, hogy a szocialista törekvéseket megakadályozzák. A társadalmi átalakulás nem történhet meg pillanatok alatt. Úgy a tényleges szocializmus sem lehet befejezett egy társadalmi forradalom által, mert maga a kapitalizmus sem egy napon fej­lődött azzá, ami ma. Nagyon fontos, hogy a termelő munkások tudatába legyenek annak, hogy rájuk esik a legfontosabb feladat, mert egy uj rend­szer csak úgy funkcionálhat, ha a termelés fennakadás nélkül fo­lyik, hogy megerősítsék az uj termelési rendszernek tényleges gazdasági alapját. Fontos, hogy erre a munkásosztály már jó elő­re ipari szervezetekbe tömörüljön. Amiről beszélnek Kihalgatja: VISI TÖBB ADÖT kér az elnök, a kormányzók és minden nagyobb város polgár- mesterei. Azt állítják, hogy az eddig rekordot elért adó sem ele­gendő a költségek fedezésére. Több adót, némely államban több száz millióval többet akar­nak behajtani. Michigan államban az uj kor­mányzó Williams, aki liberális és mint munkásbarát került be, azt jelentette ki hivatalosan, hogy ha nem emelik fel az adó­kat, akkor ezen évben csekély 60 millió dollárral maradnak adósok, vagyis deficitjük lesz. New York kormányzója, aki elnök szeretett volna lenni, most azzal bosszulja meg magát, hogy csekély 200.000.000 dollár­ral több adót akar behajtani azon a hálátlan tömegen, akik nem segítették be az elnöki szék­be, ahol billiókról beszélhetett volna. Az elnök, aki szintén mint népbarát került vissza a fehér házba, csekély 4 billió dollárral többet kér adóban, mint eddig behajtottak. Persze azt is beszé­lik, hogy már is igen nagy az adó, dehát nem azoknak akik ab­ból élnek, hanem csak azoknak, akik azt fizetik. Bár igaz, hogy van arra is ki­látás, hogy legalább is a federá- ciós kormány által kért adónak egy nagyobb részét esetleg a nagy hasznot hajtó gyárosokkal fogják megfizettettni, de ez na­gyon bizonytalan. Elsősorban azért, mert ha egy határvonalon túli összegre igen nagy adót vet­nek ki, akkor inkább lezár a gyár, minthogy azt a határt túl­érje. Másodszor, a termelés már nem fokozódni fog, mert a ke­reslet nem nő, hanem fogy és a raktáraknak nagy része már megtelt árukkal, tehát nem töb­bet, hanem kevesebbet fognak gyártani. így kevésbé fogják a rájuk esetleg kivetendő adót fi­zetni. Marad majd a munkásság nagy zöme, az úgynevezett jöve­delmi adóval. Azok nem igen tudnak kibújni alóla, no meg az az IGAZI DEMOKRÁCIA, az amerikai politikusok szerint, mindenkinek egyformán kell adót fizetni — És mindenki al­hat a hid alatt is. A FOGAK MEGMENTÉSE Ez már nagymértékben lehet­séges, csak a rendes kezelést kell megkezdeni idejében. Ezt jelen­tették sok állami, városi és egyetemi kísérletek folytán kü- lömböző helyekről. Ez a fogak romlásának a megakadályozásá­ra irányul, nem annyira a rossz fogak megjavítására, ami már elkésett folyamat volna. És ha a fogorvosok nem gáncsolják el ezt a folyamatot, ami igen nagy mértékben csökkentené a bevé­teleiket, akkor egy pár éven be­lül nagymértékben csökkenthe­tő lesz a fogakra költött óriási nagy összeg. SODIUM FLUORINE Melynek a 2 százalékos olda­ta a fogakra való dörzsölése, — mely egy vatta csomó segítségé­vel — évente kétszer, leginkább gyermekeknél, közel 40 százalé­kos fogromlást megakadályoz. Ugyan csak a Sodium Fluorine ivóvízben való feloldása nagy­ban javítja a fog romlási ellen­állását. Ez leginkább olyan vá­rosokban olcsó eljárás, ahol köz­ponti vizszolgálat van. Nagyon sok vidéken, mint Ma­gyarországon is, Szegi, Tolcsva vidékén valószinüleg a vízben foglalt vegyi anyagok miatt, rémséges rossz fogai vannak a népeknek. A kutatók tapasztal­ták, hogy bizonyos vidékeken, ahol ez a Sodium Fluorine van a vízben, ott sokkal kevesebb rossz fog van, mint ahol ez nem található. Későbben a kísérlete­zések bebizonyították, hogy ez a tény és ha pótolták a Fluorinet, akkor közel 40 százalékkal jobb fogak maradtak a kezelés után. Ez leginkább gyermekeknél ha­tásos, mielőtt a fogak romlása előrehaladott volna. A "Sodium Fluorine” nagyon olcsó, színtelen és izetlen dolog és akár a vízben, akár gyenge bedörzsöléssel, sikeres és olcsó módja a fogakat megmenteni a romlástól. EGY HATÁSOSABB MÓDSZER melyet a bécsi Dr. Gottlieb or­vos-tanár fedezett fel és kísérle­tezések folytán bebizonyította, hogy a fogakat először 40 száza­lékos “zinc-chloride” oldattal be­dörzsölni, esetleg kefélni, majd a szájat szárazon tartva ezt kö­vetve egy 20 százalékos “potas­sium ferosyandine” oldattal be- az egyesülése elzárja a fogak dörzsölni, mely vegyi dolgoknak romlását előidéző pici lyukakat. Ugyanis a fogzománcon ke­resztül is találhatók pici lyukak, csatornák, melyen keresztül az ártalmas savak, baktériák be­jutnak a könnyen romlandó csontszálakhoz. Amig a fogzo- ugyanakkor ilyen pici folyosók- mánc elég jól néz ki, erős, de kai van tele, amely a fogakat na­gyon érzékennyé teszi úgy a hi­deg, meleg, mint az édességgel szembe. Ugyanis ezek, az ily pi­ci lyukakon keresztül behatol­nak az idegekhez. Valamint le­rakodó helyei a romlott ételek­ből kiáradó gázoknak, savak­nak, baktériáknak és megkez­dik a fogak romlását. Ezt akadályozza meg a fent említett vegyiszerekkel való be­vonás, mivel az egyesülés foly­tán megkeményedik, elszigeteli, elzárja ezeket a lyukakat s meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom