Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-06-25 / 1585. szám
1949. junius 25. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI KI MIT AD EL? A történelem folyamán Magyarországot nagyon sok esetben adták el a magyar urak. A német, cseh, olasz uralkodóházak szabott árért vették meg a magyar “Szent Koronát”, Thö- kölyit, Rákócziakat, Kossuthot szintén a magyar uralkodó osztály bocsájtotta áruba. A magyar nagybirtokosok, a mágnások történelme az árulások sorozatát mutatja. Ezek az árulások minden esetben a magyar nép kárára történtek. De soha annyi és soha olyan hitvány horda nem próbálta még eladni Magyarország függetlenségét, a magyar nép szabadságát, jólétét, jövőjét, mint napjainkban. Minden kirúgott politikus, levitézlett földbirtokos, uzsorás ügyvéd, gyárától, bankjától megfosztott tőkés, az államhivatalok évezredes élősdijei mind Magyarországot árulja, nagy konkurenciát csinálva itt élő reakciós, liberális és szocialista árulóknak. Szégyeljük, de igy van, hogy nem lehet olyan Magyarországról szökött valutacsempész, fekete piacozó, politikus éppen úgy, mint az itten “szerkesztők” és laptulajdonosok, kiket tárt karokkal ne fogadna a mi State Departmentünk, kiket fel ne használna, a keleti országok elleni hideg háborúban. NEM SZÁLLÍTÓ KÉPESEK Nem nagy bölcseséggel vezetik Amerika külügyeit a State Departmentben, mert ha csak a legkisebb tájékozottságuk volna Magyarországot illetőleg, ha négyszemközt megkérdez n é k bármelyik Magyarországot járt polgári újságírót, megtudnák, hogy ezen hazaárulók nem tudják szállítani az eladott “árut”. Hogy Magyarország ma nem szállítható, a magyar nép fütyül a nagy Göndör Ferencek, Pfeiferek, Sulyokok uszítására. Az “Amerika Hangjába“ elbömbölt lázadásra, ellenforradalomra való felhívásain a magyar nép túlnyomó többsége csak mosolyog, legfeljebb megvetéssel intézi el az árulóvá való sülyedé- süket. A magyar nép erősen tartja a kezében a hatalmat, irgalmatlanul csapna le minden olyan próbálkozásra, amely ezt a hatalmat ki akarná csavarni a nép kezéből és a nemzetközi imperializmus gyarmatává akarná lesülyeszteni, a gyors ütemben fejlődő, a szocializmus felé haladó Magyar Népköztársaságot. A mi kormányunk nem csinált “bargaint” a belföldi és importált árulókkal, ezek az urak nem tudják szállítani sem Magyar- országot, sem a magyar népet. Ezek az urak senkit és semmit sem tudnak szállítani a saját értéktelen személyükön kívül, tömeg nélküli vezérek ők, kik keservesen marakodnak azon a koncon, amit Amerika odadobott nekik és azon, amit még reménykednek kapni. Akiknek értéket jelentenek ezek az értéktelen élősdiek, az fizesse meg őket, az eredmény csak egy lehet, hogy a magyar nép nem csak az árulókat, de a vevőket is meggyülöli, mint ezt a külügyi hivatalunk széles körben tapasztalhat a Truman doktrínáit és Marshallizált országok népeinél. MIT VÉD A MAGYAR NÉP A most élő magyar nemzedéket két ízben vitték be az urai a legpusztítóbb háborúba, idegen imperialista érdekekért, amely háborúkban az uraké volt a kereset, a vagyon gyűjtés, a népé a szenvedés, pusztulás és a nyomor, elnyomatás legalsó foka. A második vüágháboru után ottmaradt Magyarország kirabolva, elpusztítva, se élelem, se ruha. Gyárai, vasutai, bányái romokban, gépei, mozdonyai, állatállománya ellopva. Amerre csak a szem nézett, csak pusztulást, nyomort és szenvedést látott. A háború és a rombolás okozta szenvedést, nyomort, bűnt, nem akarja vissza, nem akarja még egyszer átélni a magyar nép, ezért hatástalan a sulyokok uszítása. TEGNAP: A Horthy-nyilas uralom alóli felszabadulás első évei a régi rendszer híveivel való harcai folyt le. Csak két éve, hogy a magyar munkásságra támaszkodva, megtisztították a magyar közéletet a múltat visszasíró politikusoktól és ez időtől fogva a magyar nép egy olyan fejlődésen ment keresztül, melyhez csak Amerika gyors fejlődése hasonlítható. A munkásság éhezve, rongyosan, inaszakadásig dolgozott, hogy megindítsa a termelést, helyreállítsa a gyárakat, a közlekedést, a közüzemeket. Az első időben ennek a hősies erőfeszítésnek a tőkések látták a hasznát, az ő gyáraikat építette újra a munkásság. A legtermészetesebb intézkedés volt az, hogy a kormány kisajátította és állam tulajdonba vette a gyárakat, a bányákat és a bankokat. Kemény kézzel vétett véget az inflációnak, amelyben a munkás 5 millió pengőt fizetett egy kilo kenyérért, összetörte a fekete piacot, amelynek a hiénái elvitték meg azt a keveset is a néptől, amit valahogy megkeresett. A bányák lerombolva, a termelés lezülve, pedig szén nélkül nincs élet, ezt megértették az öntudatos bányászok is és olyan erővel fogtak hozzá a bányák üzemképessé tételéhez, a termelés fokozásához, hogy rövid idő múlva kitudták elégíteni a fokozódó igényeket is. A nincstelenek között szétosztott nagybirtokokat nem tudták helyettesíteni a termelés terén az uj birtokos parasztok, mert sem szerszámaik, sem igás állataik, de még vetőmagjuk sem volt. A megszálló szovjet csapatok segítése, a parasztság erőfeszítése, a rossz időjárás dacára is, ha nagyon szűkösen is, biztosítani tudta a nép legelemibb szükségletét. Nyögve, döcögve, koplalva, a szabotálókkal való állandó harcai, de megindult a termelés az egész vonalon, a reakció letörésével elérkezett a helyzet oda, hogy belehetett vezetni a terv- gazdálkodást és meg lehetett kezdeni a hároméves terv megvalósítását. A MA Még hat hónap van hátra a három éves tervből, de ma már kétségtelen mindenki előtt, hogy azt jóval túlteljesítik. A gyárak felépültek, az elhurcolt gépek helyett uj gépek készültek, az ipari termelés 30 százalékkal nagyobb, mint az utolsó béke évben. Számtalan uj gyár épült fel és van épülőben. Az ipari munkásság száma 20 sázalékkal nagyobb mint 1938- ban és 50 százalékkal több mint 1946-ban. Az ipari munkanélküliség az év végére teljesen meg fog szűnni. A bányákat, amelyet szintén teljesen tönkretett a háború és a nyilasok pusztítása, ma már messze túlhaladja a békebeli termelését. 1938-ban 93 millió, 1948-ban már 107 millió métermázsa szenet bányásztak ki. Nagy erőfeszítéssel érték el a bányászok, hogy 1946 végén 2756 vagon szén került ki a bányákból, mig 1948 novemberében 4668 vagon volt a napi termelés. Megkezdődött a bányák gépesítése, amely megkönnyíti a bányászok munkáját. Ma a bányászok az ország legjobban kereső munkásai. A vasúti közlekedés, amely teljesen meg volt semmisítve, ma messze felülmúlja az 1938-as teljesítményt, számszerint is, gazdaságossági szempontból is. A parasztság az, amely a legtöbbet kapott az uj rendszertől. Nem csak földet, de magasabb életnívót, gép állomások százait, villanyt, kultur házat, orvost, modern iskolát, 100 év alatt nem fejlődött annyit a falu, mint a tervgazdálkodás egy évében. A szétrombolt városok, falvak, hidak újjáépültek. Sok ezer munkáslakás épült fel a legmo- dernabb formában. Európa egyetlen országába sincs oly bőségesen élelmiszer és közszükségleti cikkek, mint Magyarországon és sehol sem jut annyi a munkásnak; mint Magyarországon. A gyárak, bányák, bankok, a hivatalok élén mind több és több munkás és paraszt áll, az iskolák mind paraszt és munkás if- jakkal vannak telítve, belőlük kerül ki a jövő Magyarország értelmiségi munkása a mérnök, tanár, orvos, tudós, hivatalnok, katonai parancsnok, mind az ami a múltban úri privileguim volt. Kulturális téren a haladás felmérhetetlen, a színházak, hang— versenyek élvezői ma a dolgozók. Budapest fürdőváros volt, de a munkás legfeljebb 10-30 kraj- cáros fürdőkbe juthatott be. Ma a legelőkelőbb gyógy és üdülő fürdők használata a dolgozóké, a nagy magyar üdülő helyek, mind a dolgozók ezreivel vannak megtöltve. De talán legtöbbet a nők és a gyermkek kaptak az uj Magyar- országtól. A nők teljes egyenjo- gosultságot az élet minden terén. A gyermekek, a dolgozók gyermekei előtt mindaz a lehetőség meg van, ami a múltban csak az úri csemeték provilegiu- ma volt. A HOLNAP Az öt éves terv keretében egy uj Magyarország épül fel, amely már megközelíti a szocialista társadalmi rendszert, amelynek a végén már nem lesz munkanélküliség, hanem munkáshiány. Nem lesz rongyos ruha, nem lesz rosszul táplált ember. Eltűnnek a régi egészségtelen lakások. Az ipar és a mezőgazdaság a leg- modernabb alapon fog állni. Ez nem csak jelszó, minden magyar dolgozó tisztában van azzal, hogy a három éves terv megvalósítása már biztosra vehető, erre garancia a magyar dolgozók akarata egy uj társadalmi rendszerért. Ezért kárbevesz mindaz, amit a kormányunk arra áldoz, hogy a magyar árulókat idehozza és eltartsa. A magyar nép túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy mit jelentene a régi uralom visszaállítása és ezt az élete árán is meg fogja gátolni. Csak had üvöltsenek az imperializmus cselédei, a magyar népet ez nem zavarja. Rendületlenül építi az uj, boldog Magyar- országot. Dr. Condon a J. Edgar Hoover vezetése alatt működő amerikai titkosrendőrséget ostobának és rosszakaratúnak mondotta Dr. Condon elismerten a világ legnagyobb tudósa tehát TUDJA, hogy mit beszél. A MAGYAR FALUKBA küldendő lapok fedezésére junius 12-én Cleveland és környéke Bérmunkás olvasók kirándulása szépen sikerült. Koncz Róza munkástársnő által készített gulyás olyan ízletes volt, hogy a később jövőknek már csak la- cipecsenye jutott. Nehéz János- né munkástársnő három szép zsebkendő kisorsolásával tette eredményessé az összejövetelt. A kiadások levonása után 96 dollár és egy cent maradt a hazaküldendő lapokra. Ugyan' erre a célra az akroni munkástársak 46.85-öt hoztak a május 30-iki kosaras összejövetel maradványaként. Köszönet az ügyben dolgozóknak és Scherhaufer-Leiz valamint a Farkas családnak a helyiség szives átengedéséért. Ugyancsak junius 12-én a new yorki Bérmunkás olvasók találkoztak a Dyre Ave. erdő tisztásán és a hazaküldendő Bérmunkás támogatására is kihasználták, $26.45-öt küldtek a célra.
