Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-06-18 / 1584. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1949. junius 18. Egyről-Másról ELMONDJA: J. Z. MENNYI SZEMÉT VÁR ELTISZTITÄSRA A KÖZELMÚLT hetekben Ri­ta Hayworth, a hollywoodi csil­lag esküvője Aly Khan arab herceggel egy rövid időre hát­térbe szorította a kémvadásza­tot mint a legszenzációsabb ese­ményt, azonban, annak elmúltá­val ismét a renegátok és agent provokátorok foglalják le a headlineokat. Nem vagyok biztos abban, hogy a kitartott sajtó olvasó- közönsége valóban oly éhes-e az ily émelyitő szenzációra, vagy pedig a sajtó kalózok ezekkel akarják az olyvasók figyelmét lekötni, hogy komolyabb kérdé­sekkel ne foglalkozzon, de bár­melyik áll is fent, az eredmény egy. Elvonják az olvasók figyel­mét a komoly kérdésekről és si­kerrel hintik a gyűlöletet min­den ellen, ami a kapitalizmusnak nemtetsző. EZ A MESTERSÉGES gyülö- lethintés még nem volna oly na­gyon megbotránkoztató, ha azt csak az uralkodó osztály min­denre kapható lakájai végeznék, mert ennek aljas célját bármely intelligens újságolvasó könnyen felismerné, de az mint a kolera, úgyszólván mindenkire átra­gadt, aki a közönség informálá­sában, vagy közvélemény formá­lásában résztvesz, vagy kontár- kodik. így a kitartott sajtókalózok­kal, a'fogadatlan prókátorok, a tolakodó akarnokok ,az önző sze­rencsevadászok, mind igyekez­nek felkapaszkodni a kapitaliz­mus szekerére, hogy az aratás gyümölcséből ők is részesedhes­senek. Ebben az aljas aktivitásban egyhuron pendülnek államférfi­ak, politikusok, szakszervezeti basák, szocialista pártok vezé­rei, vagy csak egyszerű “szociál­demokraták” — mint egyének — “ex-kommunisták”, akik áru­lók lettek, kémek, akiket előze­tes megállapodással plántáltak el a kommunista pártba, vagy oly egyesületek és szerveveze- tekbe, amelyek a munkásosztály felszabadulási harcát szolgálják és természetesen a kapitalista társadalmi rendszer megváltoz­tatásán fáradoznak. Okkal, vagy oknélkül, ha va­laki a hivatalos fölfogással el­lentétes véleményt nyilvánít, ha az elnyomottak, kizsákmányol­tak érdekeiért szót mer emelni, vagy pláne cselekedni azok ér­dekeinek előmozdítására, az nem kerülheti el ma már, hogy ennek a boszorkány vadászatnak cél­táblája ne legyen és előbb, vagy utóbb máglyára ne kerüljön. MA MÁR NEM CSAK a kor­mány hivatalokban, amely lera­kodó helye a politikusok kegyen- ceinek, folyik a boszorkányvadá- szás, hanem minden térre kiter­jed és nem csak itt az ország­ban, hanem az egész világon, ahová kapitalistáink csápjai el­érnek. A szövetségi kormányhivata­lok mellett az Egyesült Államok mind a 48 államában ez foglal­koztatja ma a kapitalizmus min­denre kapható szolgáit. Az óvo­dákban, az iskolákban, középis­kolákban, az egyetemeken úgy a tanulók, mint a tanárok kö­zött vadásznak a “boszorká­nyokra”. Az ipartelepeken, amelyek bármily közvetve összeköttetés­be vannak az atomenergiával, minden egyes foglalkoztatott munkás ki van téve a szövetsé­gi vizsgálati osztály (FBI) ko­hói zaklatásának és ha csak any- nyit fedeznek fel, hogy rokonai, vagy ismerősei között van vala­ki, aki bármely laza összekötte­tésbe van a kommunista párt, vagy annak valamely front szer­vezetével, vagy csak elismerés­sel nyilatkozzék a kommuniz­musról, vagy Szovjet Oroszor­szágról, már “megbízhatatlan­nak” bélyegzik. A szövetségi kormány igaz- | ságügyi departmentje és annak vizsgálati szerve (FBI), a kong­resszus mindkét házának külön­böző néven nevezett bizottságai, azoknak al-bizottságai, a külön­böző fokú bíróságok szerte az országban a “kémek” vadászá- sával és azok feletti itélekzések- kel vannak elfoglalva és ezek a vizsgálatok és tárgyalások any- nyi szennyet vetnek felszínre, hogy jól megedzett gyomornak kell lenni, amely fel nem fordul azok hallatán. EZ A HISZTÉRIA azonban nem csak a “boszorkány vadá­szok”, hanem a “kémek”, a “gyanúsítottak” és “üldözöttek” részéről is annyi szemetet vet felszínre, hogy a munkásosztály felszabadulási harcának önzet­len, őszinte harcosait méltán ej­ti gondolkodóba, hogy vájjon az amerikai munkásmozgalomnak azon frakciói, amelyekhez ennyi szemét rakódhat le, egyáltalán szolgálhatja-e a munkásság har­cát és annak eredményes kivi­telét. A kommunista párt 11 vezető tagjának New Yorkban immár hónapok óta folyamatban levő pőre, Judy Coplon washingtoni tárgyalása, Alger Hiss szintén new yorki tárgyalása a renegát “kommunisták” mellett az FBI agent provokatőreinek egész lé­gióját vetetté felszínre, akiket direkt kémkedési megbízatással helyeztek el a pártba. Hány Louis Budens, Eliza­beth Bentley, Whittaker Cham­bers renegátok és a már ismert agent provokatőrökön kívül hány eddig ismeretlen tölt be bi­zalmas állást a kommunista pártban ? Akiknek működése fel­eleveníti a régi cári Oroszország rendőrkémei leghirhedtebbjének — Azevnek — működését? A munkásosztály felszabadulási harcának hány önzetlen őszinte harcosát fogják hasonló céltáb­lának kiprovokálni és mit lehet tudni, talán még villamosszékbe is juttatni. És ami a legfigyelemre mél­tóbb, hogy ez a szemét csaknem kivétel nélkül az “intellektuel- lek” vagy “értelmiségiek” sora­iból kerül ki. Ugylátszik éz a mindenre kap­ható “lumpenproletáriátus” a legalkalmasabb eszköze a kapi­talizmusnak a munkásosztály harcának akadályozására. A FENTEMLITETT esetek — melyek ugyan csak egy kis részét teszik ki annak az általá­nos hadjáratnak, mely folyamat­ba van a munkásosztály harcá­nak akadályozására — kétség­telenül bizonyítják az Industrial Workers of the World (IWW) megalakitóinak helyes előrelátá­sát, akik már 44 évvel ezelőtt felismerték azoknak az elemek­nek a megbízhatatlanság át a forradalmi munkásmozgalom­ban és igyekeztek megóvni a szervezetet az ily elemektől. Ezt a célt szolgálja az alap­szabály azon pontja, amely ki­mondja, hogy: “a szervezetnek CSAKIS TÉNYLEGES BÉR­MUNKÁSOK lehetnek tagjai.” Ez ugyan nem zárja ki az úgy­nevezett “értelmiségieket”, ha azok bármely iparban mint bér­munkások vannak alkalmazva, de csakis mint ilyenek léphet­nek be a szervezetbe. Nem le­hetnek tagjai Budenzok, Bent- leyok, Chambersek, akik saját önző érdekeik előmozdítása cél­jából léptek be a kommunista pártba és mert ott nem találták meg amit kerestek, tehát árulók lettek. Egy politikai pár-szervezetbe minden előzetes megbízhatósági biztosíték nélkül fontos szerep­hez juthatnak az ily alakok, mig egy forradalmi gazdasági szer­vezetben, mint az IWW csakis az iparokban való foglalkoztatá­suk révén, amire kevés spicli vállalkozik. Egy másik biztosítéka az ily esetek lehetőségének, hogy az IWW-ban minden egyetemes, vagy az ipari szervezetek tiszt­viselői csakis a tagság referen­dum szavazatával választható meg. Mielőtt azonban bárki jo­gos lehet ily tisztviselői állásra, legalább egy évig kell tagja le­gyen valamely ipari szervezet­nek, amelynek csakis az iparban való foglalkoztatás révén lehet tagja. , A GYAKORLAT bizonyítja, hogy a forradalmi munkásmoz­galomban nagyon is nagy szük­ség van ily megszorításokra, ha elakarjuk kerülni a jelen szé­gyenletes események megismét­lődését. Visszapillantva az első világ­háború utáni hasonló hisztériás időkre, amikor a “boszorkány üldözők” céltáblája az IWW volt és hasonló tárgyalások voltak az ország külömböző városaiban, mint a jelenlegiek. Chicagóban, ahol az IWW-nek egyszerre 166 tagját helyezték vád alá és tár­gyalták, a kormány “koronata­núi” között egyetlen tagja sem szerepelt a szervezetnek. A szer­vezet tagjai, akiket a tanuszé,k- be kényszeritettek, mint osztály­tudatos forradalmárok állták meg a helyüket. Ha akadt ily osztályáruló, azok nem a szer­vezet tagjai közül kerültek ki, hanem a politikai pártok tagja­iból. AZ AKRONI BÉRMUNKÁS OLVASÓK junius 26-án, vasárnap KI­RÁNDULÁST tartanak Far­kas munkástársék szép farm­ján. Kitűnő ételek és hűsítők várják a közönséget. Útirány: Clevelandból jö­vők a Rout 8. vegyék, amelyen beérnek Akronba a Main Stretre, ott balra az E. Ex- changere fordulni, majd a South Arlingtonra jobbra egé­szen a Krumroy Roading, ott balra fél mile a Farkas ház. Ismerve ezen tényeket, nyü- vánvalóvá válik, hogy mielőtt az amerikai munkásmozgalom eredményesen veheti fel a har­cot a kizsákmányolás megszün­tetésére, a szemetet ki kell tisz­títani a mozgalomból és minden intézkedést meg kell tenni, hogy az árulókat és a kapitalista osz­tály kémeit és agent provokáto­réit kirekesszük a mozgalom­ból. Ezzel nem csak az amerikai dolgozóknak, hanem az egész vi­lág munkásságának tartozunk. BÉLYEG GYŰJTŐK FIGYEL­MÉBE ! Ez év junius hó 6-án, Puskin Szergejevics Alexander, a vüág- hirü orosz költő születésének év­fordulóján, a magyar posta 100 000 darab 1 Ft. névértékű emlékbélyeget és 50.000 darab emlékbélyegblokkot bocsát for­galomba. Mind a bélyeg, mind pedig a blokk fehérszinü vízjeles (Kos­suth címer két állásban) papí­ron rasztres — a bélyeg egy, a blokk háromszinü — mélynyo­mással készült. Az álló téglányalaku bélyeg képmérete 22x33 mm. teljes mé­rete 26x37 mm. A középárnyala- tu alap középső részén, tojás- dadalaku mezőnyben Puskin, a szabadság lángszavu költőjének alakja látható, baljában fáklyá­val, jobbjában nyitott iratte­kerccsel. A háttérben zászlók láthatók, a költő lába alatt pe­dig Puskin :— A nagy orosz köl­tő — 1799-1837 — szöveg olvas­ható. Az értékjelzés a bélyeg fel­ső jobb és bal sarkában helyez­kedik el, mig a Magyar Posta felirat a bélyeg alsó részén — a bélyeg szélével párhuzamosan — látható. A bélyegkép alatt, már a fehér mezőben, a terve­ző művész, Bánhidi Andor, neve olvasható. A bélyeg színe: vö­rös. Az ugyancsak álló téglányala­ku emlékbélyegblokk mérete 52x66 mm. A blokkot — mint alapszín — egy végigfutó, hul­lám hatást keltő árnyalatmező borítja, amelynek középső ré­szén — sima kerettel körülvéve — látható az egymás felett el­helyezett két bélyeg. A felső bé­lyeg Puskin mellképét ábrázol­ja, középárnyalatu átmenetes háttérrel, kezében tollal és pa­pírlappal, jobbja mögött pedig babérággal. A háttér jobbolda­lán a szabadság jelképes nőalak­ja látszik, lábánál az 1 Ft. érték­jelzés, mig a Magyar Posta szö­veg a mellkép alatt helyezkedik el. A bélyeg bal felső sarkában, ötágú csillaggal díszítve “1799- 1837” évszám, az arckép és a nőalak felfelé nyúló keze között, \.

Next

/
Oldalképek
Tartalom