Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-06-11 / 1583. szám

1949. junius 11. BÉRMUNKÁS 7 oidal Az East Chicago, Ind. állam­ban lakó Siket Gyula munkás­társ kapta az alábbi levelet. Tisztelt Munkástársam! Folyó év május 7-én kelt leve­lét örömmel olvastuk és nem mulasszuk el az alkalmat az azonnali válaszra. Először is há­lásan köszönjük meg önnek pár­tunk, a Magyar Dolgozók Párt­ja nevében, hogy cimünkre a múlt év október óta a “Bérmun­kás” lapot előfizetve küldeti, mely lapot nagy érdeklődéssel szoktuk olvasni. Abban az idő­ben nem tudtuk elképzelni, hogy miképpen jut el hozzánk a mun­kásosztály ügyével foglalkozó és érdekeiért harcoló lap. Ezen levelével még jobban megerősí­tette bennünk azt a hitet, hogy valaha valóra válik az a felhi- vás: “Világ Proletárjai Egye­süljetek”. Azzal, hogy cimünkre küldeti a lapot, a munkásosztály szempontjából igen jó szolgála­tot tett, mert mindannyian meg­győződhetünk arról, hogy szer­te a világon a munkásság egy­mással szembe szolidaritást vál­lal. Bizonyára tudomást szerzett arról a halhatatlan nagy tettek­ről, amit a háború befejezése óta a magyar munkásosztály minden téren véghezvitt. Mi it­ten tudjuk azt, hogy az ameri­kai munkásság felé az itteni ese­ményekkel kapcsolatban rossz­indulatú és ferde képek tárul­nak, azonban mint öntudatos dolgozóknak kötelességünk ezt megcáfolni és a valóságos hely­zetet ismertetni. A háború befejeztével a ma­gyar munkásságnak hozzá kel­lett látni a romok tetején uj or­szágot fölépíteni saját erejéből, minden külső segítség nélkül. Ezt a nehéz emberfeletti fel­adatát és harcát győzelemmel vivta meg a munkásság, holott ruházata és élelmezése úgyszól­ván alig volt, de a munkásság tudta miért dolgozik és vállalta a nehézségeket azért, hogy ez­zel az erőfeszítéssel saját ma­ga és utódai számára biztosí­tottnak látta a gondnélküli éle­tet ebben az országban, ahol ma a munkás az ur, nincsenek vám­szedői és kizsákmányolói. A munkásság a saját erőfeszí­téséből megteremtette az érték­álló pénzt a forintot, birtokába vette a gyárakat, bankokat és üzemeket. Itt többé nincsen ki­zsákmányolt és kizsákmányoló. A parasztságnak is teljesült a régi vágya, saját földjén gaz­dálkodik, nem kell elmennie más­nak dolgozni, mert nálunk min­den gazdának van már annyi földje, amiből családjával meg­élhet. Úgy ipari, mint mezőgazda- sági téren “mérföldeket” tet­tünk meg a munkásság által ki­dolgozott 3 éves terv alatt. Eza­latt a 3 év alatt fölépítettük a fasiszták által lerombolt hida- inkat, fölépítettük gyáraink je­lentős részét, a vasúti közleke­dést a békebeli fölé emeltük, uj úthálózatokat építettünk és ma már az ország legtöbb falvában be van vezetve a villany is. Most uj 5 éves tervet dolgo­zott ki a munkásság. Ebben az 5 évben is hatalmas építkezések fognak folyni ipari és mezőgaz­dasági téren egyaránt, ami azt jelenti, hogy 5 év után Magyar- országból erős iparral rendelke­ző mezőgazdasági országot for­málunk. Ennek a tervnek a be­fejeztével minden faluban és ta­nyákon belesz vezetve a villany, minden családnak lesz rádiója, minden falunak állomása vagy autó közlekedése. Teljesen hely­reállítjuk lerombolt gyáraink fel nem épített részét és uj gyára­kat létesítünk, ahol az ország lakossága számára termelni fo­gunk mindent, amire szüksége van, olcsó árban. Mi és az egész magyar mun­kásosztály békében akarunk él­ni és fejlődni. Mi ellene vagyunk minden olyan gondolatnak, ami az emberiség és kultúra veszé­lyeztetésére háborúhoz vezetne, éppen ezért e levélben üzenjük az amerikai munkásság felé, hogy érdekeink az egész világ munkássága érdekeivel az, hogy szorosan összefogva védjük meg a “békét” bármelyik oldalról is próbálnák ellenségeink megkísé­relni egy újabb és borzalmasabb világháború kirobbanását. Tudomásunk van róla, hogy FONTOS KÉT NÉMET ALKOTMÁNY A nagyhatalmak vitatkozása úgy látszik lesürüsithető a két német alkotmányra. Már amint ismertetve lett az amerikaiak által elfogadott alkotmányt is alig ismertették az itteni lapok, még kevésbbé ismertették a ke­leti Németországban elfogadott alkotmányt, mégis a párisi kon­ferencián e felett folyik a legna­gyobb harc. Azt már Amerika sem meri ellenezni, hogy Németországot ne egyesítsék, de nagyon ra­gaszkodik ahoz, hogy ne a ke­leti alkotmány alapján, sőt, még nem is engedne azzal való meg­alkuvást. Persze nem mondják meg az amerikai népnek, hogy mi is olyan borzasztó abban a keleti alkotmányban, de annyit sejtetnek, hogy leginkább an­nak a nyugati Németországra való kiterjesztése megakadályo­zása miatt hajlandók ott tarta­ni az amerikai hadsereget még sok éveken keresztül. ' Most az amerikai “papír füg­göny” dacára is kisült, hogy a keleti alkotmányban benne van a nagy földbirtokok felosztása a szegények között, valamint a nagy iparok államosítása. Eze­ket a nyugatiak is beleakarták foglalni az alkotmányba, de emi­att dobták nekik vissza az ame­rikai urak egynéhányszor, sőt ezt a keleti zónában meg is va­lósították és mostan az alkot­mánnyal törvényesítették. Azért az angol-amerikai urak, helyesebben mondva az ameri­kai bankárok, gyárosok, csak is a nyugati alkotmányt tűrnék meg és csak is azon az alapon engednék meg Németország ellenségeink úgy állították be Amerikába, hogy a magyar nép nem ért egyett a Dolgozók Párt­ja által eddig végrehajtott és a most meginduló 5 éves tervvel. Erre csak egy válaszunk van: a Magyar Dolgozók Pártja a töb­bi koalíciós pártokkal összefog­va kérdést intézett a magyar néphez, hogy helyeselte-e az ed­dig elvégzett munkát és helyes- li-e a most meginduló 5 éves ter­vet, bár tudjuk erre mit írtak el­lenségeink, azonban mi meg­nyugtatjuk az amerikai mun­kásságot és megcáfoljuk az ot­tan elterjesztett hazugságokat, mert a magyar nép 95.6 száza­léka igennel válaszolt a kérdés­re, mert az eddigi munkából lát­ta és meggyőződött arról, hogy minden a sorsa jobbrafordulásá- ért történik és a boldogabb jö­vőért, éppen ezért bízik a most meginduló 5 éves tervben. Befejezésül mégegyszer meg­köszönöm azt a nemes cseleke­detet amit a lap küldésével a pártunknak tett, pártunk min­den tagja meleg szeretettel üd­vözli önt és az amerikai mun­kásságot és kívánjuk, hogy a fent már leirt nagy tanító mes­terünk felhívása mentői hama­rább valóra váljék. “Világ Pro­letárjai Egyesüljetek”. Mégegy­szer üdvözöljük önt és vagyunk tisztelettel a Magyar Dolgozók Pártja Szamosszegi szervezete. HÍREK egyesítését. Másszóval vissza kellene csinálni a keleti zónák­ban megtett földosztást és álla­mosítást. Emiatt nem lehet megegyezés az egész tárgyaláson bármennyi­re is hajlandók az oroszok meg­alkudni, ezen fog megtörni. Mert nagyon nehéz lenne azon szegé­nyektől visszaszedni a földet, akiknek azt már kiosztották. Sőt még a nyugati zónákban is azt akarják követni, csak az amerikai fegyverekkel akadá­lyozzák azt meg egyenlőre. De ha kivonulnak az amerikaiak, akkor több mint valószínű ott is felosztják a nagybirtokokat. A FORD SZTRÁJKNAK VÉGÉT SZAKÍTOTTÁK, de semmit sem nyertek, ám­bár nem veszítettek mást, mint ötheti munkabért. Csak abban egyeztek meg, hogy a “speed- up”-ot, egy közös megbízott bí­rónak adják döntés miatt. De még abban sem tudtak meg­egyezni, hogy ki lenne ez a sem­leges biró, ha lehetséges "volna semlegesség a munkástömegek és a pénz tömegei közötti bírás­kodásra. Ez arra sűrűsödik le, hogy van-e olyan egyén, aki ne dűlne be a Fordék millióinak, ígérgetéseinek ? Ha az union gondolja, hogy megtalálta azt az egyént, a Fordék nem fogad­ják el, aki Fordéknak megbízha­tó, azt meg a union nem meri elfogadni, amig olyan urat nem találnak, aki eltudja velük hitet­ni, hogy ő két urat hűségesen tud szolgálni. Ford megígérte, hogy ha az embereket visszaküldik munká­ra, akkor megkezdhetik a kol­lektive szerződés megújításának tárgyalását, amely julius 15-én jár le. Ez az egyetlen kedvez­mény melyet képesek voltak Fordéktól kicsikarni, hogy nagy kegyesen leülnek tárgyalni a union vezérekkel, ha a munká­sok hozzáfognak dolgozni, hasz­not csinálni. így nyugodtan tud­nak tárgyalgatni, vitatkozni, amig csak a uniónak tetszik. Ha majd már beleunnak, próbálják újból sztrájkra kihozni a mun­kásokat, akiket mostan vissza­rendeltek, ötheti sikertelen harc után. Ezt tudják Fordék, azért ki­fogják használni ezt a győzel­met és esetleg a következő hó­napokban abba is hagyják majd a speed-upot, ne hogy könnyeb­bé tegyék a munkásokat újabb sztrájkra kivinni. De ugyanak­kor megtehetik majd, amit a General Motors vezérei tettek, amikor hónapokig tárgyaltak a unionnal, illetve olvasgattak, amig a union vezérek a tüdejü­ket beszélték ki és csak is a sztrájk alatt voltak hajlandók igazán hallgatni a union vezé­rekre és próbáltak megegyezni velük, amikor a haszon nem folyt be a kasszába. De amig a munkások dolgoznak, addig még csak beszélni sem igen tartották érdemesnek. A fiatal Rooseveltet nagy szó­többséggel képviselőnek válasz­tották. Amerikai szokásnak megfelelőleg úgy 10 év múlva, ha- addig mindig újból megvá­lasztják, lessz elég tekintélye ar­ra, hogy meghallják, mit mond. Ha levertetek, akkor most már tartsatok is el bennünket, — mondják a japánok, — mert máskülönben megharagszunk. MOZOGNAK A FRANCIA FASIZTÄK PARIS — A francia titkosren­dőrség letartóztatott egy cso­port egyént, akiknél nagymeny- nyiségü fegyvereket talált. Ju­les Moch belügyminiszter nyi­latkozata szerint a De Gaulle ve­zetése alatt álló RPF párt fegy­veres puccsra készült. A letar­tóztatottak között több vezető De Gaullista neve szerepel. Az RPF párt vezetősége agent pro­vokátorok alkalmazásával vá­dolja Moch belügyminisztert. A kínai kommunista kormány “az akkurátus igazság” megírá­sát követeli a külföldi újságok­tól, de az amerikaiak szerint úgy nem lehet újságot Írni. Megtalálták az elveszett urá­niumot a hulladék szemétben, — kiabálták az amerikai lapok. Maholnap itt már a szemétdom­bok is tele lesznek atombombá­val. TÖRVÉNYTELEN ÁLLAPOT JERSEY CITY, N.J. — A New Jersey állami demokrata pártvezetőség lemondatta elnö­ki tisztségéről Frank Hague, volt polgármestert és pártvezért aki azzal dicsekedett, hogy “Jer­seyben én vagyok a törvény”, így az “én vagyok a törvény Hague” bukásával Jerseyben most “törvénytelen” állapotok uralkodnak. Levél az óhazából

Next

/
Oldalképek
Tartalom