Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-05-28 / 1581. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1949. május 28. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL télikabátjában, a tanárnál pedig abban nyert kifejezést, hogy simára borotválva és széleskari- máju, fekete nyulszőrkalapjá- ban jelent meg . . . Komoly, öreg napok voltak ezek. A Sztálini Alkotmány törvénybeiktatása utáni első szovjet választások napjai, amikor is a 200 milliós szovjet nép mint egy ember állt ki Pártja, kormánya, alkotmánya és Sztálin mellett. A két, már nem fiatal agitátor halkan beszélgetve bandukolt már negyednapja a Furmanov uccán és járta ünneplőruhában a lakásokat, amikor egy este — már tiz felé járt az idő — a hetedik számú ház kapuja előtt egy keservesen siró kisleány szaladt hozzájuk. Nevezett ház segédházfelügyelőjének a leánya volt, akit Dr. Protopova nyomban megismert: “Diftéria, könnyű lefolyás, szérumbeoltás,” Az öreg doktornő emberismerete ugyanis évek hosszi során át egybekapcsolódott a kérdéses emberek egykori gyermekbetegségeivel. — Jaj, mi baj, Nyusa? — kérdezte és megsimogatta a kisleány kendős fejét. Nyusa odanyomta piros orrát a doktornő csípőjéhez, pár pillanatig zokogott, felcsuklott és elmondta : — Nina Antonova, drága, ha tudná, hogy várjuk, három napja várjuk magukat, hogy eljönnek, három napja . . . — Három napja? — szörnyü- ködött Protopopova —, de hiszen jövünk, galambom, mindenkihez elmegyünk. — Apa vett kolbászt, nagyapó vodkát, meg sóshalat, minket minden este megmosnak, tisztába öltöztetnek ... Itt van két rokonunk a faluról és három napja várjuk szamovárral magukat és nem jönnek, nem jönnek. Andréj Aptyekar tanár kö- hincsélt, nagyot szippantott az orrán, aztán mély hangon odafordult a leányhoz: — A második bé-ből Nyusa? — Igen, Andrej Ignatovics. — Tudom . . . Nos, Nina Ana- tovna! A kérés indokolt, ami engem illet, hát . . . — No ne sirj, te nagyleány és ne csatangolj a hidegben, mert megint megkapod a diftériaszé- rumot. Hányadik számú lakás? Eriggy és mutasd az utat. A segédházmester lakásában kopogtatásukra kinyílt az ajtó. — Jó egészséget, polgártársak! — mondta Dr. Protopopova hangos bizakodó szóval és mosolyogva nézett szét a szobában, melyben megjelenésükre sorban fölálltak a segédházfelügyelő, a felesége, ennek apja, a két vidéki rokon és négy gyerek. Álltak némán, ünnepi elfogódottságban és miközben a szamovár csendesen muzsikált, Andrey Aptyekar, a fölrajztanár mély hangon mondta: — Üdvözlünk benneteket, a nagy Sztálini Alkotmány törvénybeiktatása alkalmából, az ezzel kapcsolatos nagy szovjet választás előestéjén. Engedjétek meg, hogy körötökben leülhessünk, polgártársak . . . ERDŐSÍTIK az alföldet Magyarország erdőállománya a múltban sokat szenvedett a rablógazdálkodástól, különösen a Horthy éra alatt, amikor az erdőket kíméletlenül irtották és 11 év alatt mindössze csak 26 ezer holdat erdősítettek. Pedig az erdőknek igen fontos szerepük van a természetben, különösen a homokos síkságokon, ahol erdők nélkül a szél kénye-kedve szerint hordja a futóhomokot, kiszárítja a földet ' s aszályok keletkeznek. Az uj ötéves terv 250,000 hold fásítását vette számításba. De intézkedés történt az eddigi erdők védelmére is, miután most az erdőbirtokok legnagyobb része állami kezelésbe került. A mezőgazdaságban rendkívül nagy szerepe van az erdősítésnek a termelékenység emelésében is. Tervszerű fásítással a termelékenységet 20-25 százalékkal lehet emelni. Az erdősítés az aszály elleni küzdelem legfontosabb fegyvere, mert az erdő megtöri a szél talajszáritó és talajkoptató munkáját; megakadályozza a talaj nedvességének gyors elpárolgását; növeli a levegő pára tartalmát, elősegíti a harmatképződést, lelassítja a csapadék lefolyását, tárolja a hó levét és megállítja a homok mozgását. Az erdő nagymértékben befolyásolja magát az időjárást is. De emellett a lehűlő levelek és korhadó gályák földdel keveredve szolgáltatják a talaj javító “humuszt”. ____ Az erdősítési terv sikerére erdei munkás szaktanfolyamokat rendeztek, amelyeken a munkásság és a parasztság legjobbaiból kikerült ifjak kapnak szakoktatást. Jelenleg már hat ilyen tanfolyam működik. Az erdősítési terv sikeres végrehajtása után az Alföldnek nem csak a termő talaja, de az éghajlata is javulni fog. AZ ISKOLÁK SZAPORODÁSA Hogy a magyar népi demokrácia a most befejezett hároméves terv keretében milyen nagy mértékben emelte á magyar nép általános műveltségi fokát, megítélhetjük abból, hogy amig 1938-ban csak 832 iskola (155 gimnázium alsó tagozata, 397 polgári és 280 nyolcosztályos népiskola) adott alapfokú általános műveltséget 220,000 tanulónak, addig ma több mint 3000 nyolcosztályos általános iskola működik s 1,100,000 tanuló kap alapfokú általános műveltséget, így a hároméves terv kerek ötszörösére emelte a Horthy éra iskoláit. Eddig évente csak 28,000 tizennégy éves tanuló jutott olyan bizonyítványhoz, amely megnyitotta számukra a további tanuláshoz az utat, a mostani tanév végén ez 70,000-re emelkedett. De ami még ennél is fontosabb az, hogy a vagyonos osztályok monopóliuma a műveltséghez megszűnt, mert a népi demokrácia biztosítja a dolgozók valamennyi rétegének, hogy gyermekeik megszerezhessék az alapfokú általános műveltséget. UJ KÍSÉRLETI telepek A magyar mezőgazdaság fejlesztésére uj kísérleti telepeket nyitottak meg az ország különböző részein, ahol számos udós dolgozik azon, hogy az orosz Micsurin és Liszenko által elért eredményeket a magyar viszonyokra alkalmazzák. A Magyar Genetikai Intézetben a különfé- i le jobb és nemesebb növényfajták kitermelését célző kísérleteket végeznek. A kísérletek eredményeit a vidéki állomásokon próbálják ki a szántóföldi viszonyoknak megfelelőleg. A legnagyobb telepen, Észter- házán a kormány 700,000 forintos költséggel nemrég épített fel egy hatalmas méretű üveg- házat különösen a gabonanemü- ek és a lucerna félék nemesítésére. Azonkívül 20,000 különös gonddal oltott diócsemetét nevelnek itt. Ezen fajtájú diónak a béltartalma sokkal nagyobb a közönségesnél. Mezőhegyesen kukoricával, ricinus maggal és cukorrépával kísérleteznek, Lovászpatonán őszirozs, árpa, burgonya, napra forgó, biborhere és egyéb növények nemesítésén dolgoznak. Bábolnán a szántóföldek cs a rétek minőségének javításán, Érden a dohány nemesítésén kísérleteznek. Hasonló kísérletek folynak Kompoiton, Bánkuton, Piispökbolyon, Karcagon, Nagy- cenken és Kisvárdán is. A GYÜMÖLCSTERMÉS VÉDELME A magyar ötéves terv a gyümölcstermelés nagymérvű fejlesztését is előírja. A gyümölcsfák számának emelésén kívül gondoskodni igyekszenek az egyes fák hozamának az emeléséről is. A termelékenység fokozására a magyar vegyipar felemelte a pétisó gyártását három és félszeresre, a szuperfoszfatot pedig négyszeresre. A megfigyelések szerint a érmés hozamát csökkenti az, hogy a késői fagyok kárt okoznak a gyümölcsöt hozó fiatal rügyékben. A kísérletek beigazolták, hogy a rügyképződést egy “hormon” szabályozza, amely a fák sejtnedvében található. Ezt a hormont most már mesterségesen is elő tudják állítani, igy lehetővé vált a gyümölcsfák oly ojtása, hogy a rügyek fokozottabb mértékben fejlődjenek és a faggyal szemben is ellentállóbbá váljanak. Sikerült egy olyan hormont is előállítani, amelyik a rügyfejlesztést késlelteti. Ha az időjárás úgy mutatkozik, hogy késői fagyokra lehet számítani, akkor beoltják a fákat ezzel a hormonnal, ami a rügyképződést és a rügyfakadást két héttel eltolja. MŰEGYETEM MISKOLCON A magyar ötéves terv során, tízezer uj mérnökre lesz szükség. Ezeknek kiképzésére a budapesti műegyetemen kívül uj műegyetemet építenek Miskolcon, amelynek céljára a kormány 80 millió forintot irányzott elő. Noha az uj intézet munkálatait csak most kezdték meg, a tanítást már a jövő tanévben megkezdik egyenlőre ideiglenes helyiségben. A miskolci műegyetemen különösen a nehézipar mérnökeit — bányászat, kohászat — fogják kiképezni. A műegyetemmel kapcsolatban az Avas alján modern diákvárost létesítenek. ÜZEN A SZERKESZTŐ Jehova Tanúi. Magyarországi olvasóink egyike, aki a Bérmunkásban pár soros megjegyzést látott a “Jehova Tanúi” nevű vallásfelekezetről, bővebb információkat kér, mert mint mondja, náluk az a hir járja, hogy a Jehova Tanúi név alatt az amerikai kormány által támogatott mozgalom rejtőzik s most nem érti, hogy akkor miért vetették börtönbe itt a tagjait? A “Jehova Tanúi” vallásfelekezet, mint pár évvel ezelőtt terjedelmes cikkben megírtuk lapunkban, a legdurvább babonán alapuló vallások egyike s kizárólag csak a legelfogultabb, legbigottabb és legtudatlanabb néposztályból szedi híveit. Alapeszméje az, hogy mint a biblia mondja, “eljön Isten országa”, amit szóról-szóra magyaráznak, vagyis úgy, hogy a mai kormányrendszerek mind összeomlanak s helyüket az Isten által kormányzott világ foglalja el. Ezt a változást egyszerre, pillanatok alatt fogja elintézni az isten, amikor végetvet a mai világnak, elpusztul mindenki, csak az igazi hívők, vagyis csak Jehova Tanúi támadnak fel, akik attól a perctől kezdve öröm és boldogság közepeit fognak élni az idők végtelenjén át Krisztus kormányzósága alatt. Már két Ízben ki is tűzték a világpusztulás (vagy feltámadás) napját, de miután nem vált be, újból elhalasztották. Jól berendezett propaganda központjuk az egész országot ellátja irodalmukkal, amelyben a többi vallásokat, de különösen a római katholikusokat bírálják nagyon szigorúan. Az ily bírálatokban sok igazságot mondanak s azzal nyernek hívőket, akik nem látják, hogy cseberből-vederbe estek. Miután szóról-szóra ragaszkodnak a bibliához, vallási dogmáikhoz tartozik az is, hogy nem fognak fegyvert, mert tiltja a tízparancsolat. A háború alatt igen sok amerikai fasiszta csatlakozott hozzájuk, hogy ezen az alapon kikerüljék a katonai szolgálatot, de különösen a frontra való kiküldést. A katonai hatóságok látták a turpi- ságot és számosat börtönbe vetettek közülök, amit még mindig jobban elviseltek a frontszolgálatnál. A háború befejezte óta úgy a számuk, mint jelentőségük megcsappant s Amerikában most éppen úgy kezelik őket, mint minden más vallásfelekezet és babonák követőit.
