Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-05-07 / 1578. szám

1949. május 7. BÉRMUNKÁS & oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI ÖTÉVES TERV A világ munkásságának te­kintélyes többsége, már hosszú hónapok óta érzi a kapitalista termelési rendszerrel járó bi­zonytalanságot. A munkanélkü­liség réme itt van és ma már a kapitalista országok mindegyi­két súlyosan érinti. Amerikában a legfejlettebb kapitalista termelési rendszerű országban, a szakszervezetek szerint a munkanélküliek száma elérte az 5 milliót. A kormány szépítő kimutatása szerint is több mint 3 és fél millió a mun- kátlanok száma. De azoknak a száma, akik részidőt, — 2-3 na­pot — dolgoznak hetenként jó­val felülmúlja a munkanélküli­ek számát. Tudjuk jól azt is, hogy ez a helyzet csak azért nem rosz- szabb, mert a Marshall terv ke­retében szállított ipari és mező- gazdasági termékek és a fegy­verkezési őrület, amellyel nem csak a saját, de az Atlantic Pak­tum országait is felfegyverez­zük, mesterségesen tartsák moz­gásban a termelést. Ezt a helyzetet súlyossá teszi még a teljes időt dolgozókra is az a tény, hogy az árak a hábo­rús keresetekhez viszonylanak még ma is, amikor a túlórázás lehetővé tette a magas árak megfizetését, de mióta ez meg­szűnt, csak úgy tudjuk a lecsök­kent keresetből biztosítani az életszükségletünket, hogy tete­mesen leszállítottuk az életní­vónkat. Ez ma érint minden dolgozót, csak a tőke profitja maradt so­ha nem látott magasságban a mesterségesen felsrófolt árak alapján. Többé-kevésbé ugyan ez a helyzet minden kapitalista termelés alapján álló ország­ban. A dolgozók életnívója sü- lyed, mig a folyton szaporodó munkanélküliek a teljes bizony­talanságba kerülnek. A TERVGAZDÁLKODÁS Minden elméletnél ékesebben igazolja a dolgozók előtt a kol­lektiv gazdasági rendszernek az dessen a faluja szevezetének — hisz ma már minden faluban van olyan szervezet, amelynek helyisége van — Bérmunkást. Öregedő amerikai magyar testvérek, gondoljátok vissza magatokat a szülőföldetek ön­tudatos népe közé, ha nem ve­hettek részt a reakció és a tu­datlanság elleni harcba szemé­lyesen, elvégzi ezt a munkát he­lyettetek a Bérmunkás, ha elő­fizetésetekkel azt lehetővé te­szitek. Vegyünk részt a magyar nép nagysikerű hároméves terv vég­rehajtásában, amely ez év vé­gén zárul. Csináljuk meg a ma­gunk 3 hónapos tervét és mond­juk ki, hogy a Bérmunkás olva­sóinak szeptemberi országos ér­tekezletéig eljuttassuk minden magyar faluba a Bérmunkást. előnyét az a tény, hogy a mun­kásság előtt ismeretlen a bizony­talanság, a munkanélküliség ré­me. A termelés a szükséglet és nem a profit alapján épül fel és a lakossák szükséglete felveszi az egész termelést, sőt annak ál­landó fokozódására van szük­ség, mert a termelésből eredő ér­téktöbbletet nem a tőkések kis csoportja rabolja el, hanem azt a termelés fokozására és az élet­nívó emelésére fordítják. A kollektiv termelés alapján levő országokban az árak állan­dóan morzsolódnak le, miáltal az életnívó folytonosan javul. Ezt látjuk mindenütt, a Szovje­tekben és a Népi Demokráciák­ban is. És ha a kapitalista újsá­gok nem tartanák gazdasági bojkot alatt, ha nem kellene az imperialista hódítás veszélye mi­att védekezésre is termelni ez az életnívó emelkedés még sokkal gyorsabb ütemü volna. Amig mielőttünk egy bizony­talan, sötét jövő áll, addig a szo­cialista termelési rendszerben évekre előre kidolgozott tervgaz­dálkodás alapján a dolgozók tisztán látják, hogy a jövőjük nem csak biztosítva van, de tud­ják azt is, hogy az életnívó mi­lyen arányokban fog növekedni. A MAGYAR ÖTÉVES TERV A hároméves terv sikere ma már nem csak kétségtelen, de azt sokkal rövidebb idő alatt fe­jezik be a magyar dolgozók. A hároméves terv végrehajtása és annak a dolgozókra való nagy előnye, az alapja annak, hogy Magyarország népe nagy öröm­mel és érdeklődéssel fogadta az uj ötéves tervet. Előttünk fekszik a tervezet, amely oly hatalmasan nagysze­rű elgondolás, hogy szinte elkap­ja az embert a nagyvonalúsága és teljes biztonsággal állítja, hogy a magyar dolgozók feltét­lenül tulfogják teljesíteni az öt­éves tervet, hisz előttük van a jutalom, az életnívó emelkedése, modern lakások építése, kultu­rális felemelkedés, az ipar mo­dernizálása, a mezőgazdaság iparosítása. Sajnos le kell mondanunk a tervezet teljes bemutatásáról, mert arra az egész lapunk ter­jedelme is kicsi volna. így csak a főbb tételeket vonjuk össze és időközönként még visszatérünk annak ismertetésére. BEFEKTETÉSEK Magyarország az ötéves terv keretében 35 milliárd forintot fektet be az ipar, mezőgazdaság, a népjóléti és kulturális célokra. Uj ipartelepek építésére, a meg­levők modernizálására 17 milli- liárdot, a közlekedés fejlesztésé­re 6 milliárdot, lakás építésre 2 és fél milliárdot, kulturális cé­lokra 3 és fél milliárdot. A 35 milliárdból 14 milliárdot fordítanak építkezésre. Ezt a hatalmas összeget nem külföldi íölcsönök, nem a Marshall terv fedezi, hanem a termelésből fa­kadó nemzeti jövedelem, ame­lyet a régi rendszerben a tőké­sek vágtak zsebre, mint érték- többletet. A munka teljesítmény emel­kedés az ipar modernizálásával 5 év alatt 40 százalékkal emel­kedik, mig az önköltség 20 szá­zalékkal fog csökkenni. Az ipar, a bányászat terme­lésének az értéke 80 százalékkal fog emelkedni, 18.7 milliárdról, 34 milliárdra, amely az 1938-as évhez 230 százalékos emelke­dést jelent. A mezőgazdaság az 1938 év termelésének 127 százaléka lesz. Az acéltermelés évi 800 ezer tonnáról másfél millió tonnára emelkedik. A széntermelés 11 millió tonnáról évi 18 millió ton­nára fog emelkedni. A villany energia, a gépipari termelés 5 év alatt megkétszere­ződik. 1954-ben három és félszer annyi mezőgazdasági gépet fog­nak gyártani, mint 1949-ben. A szövő, élelmiszer, nyomda, fa, czipő, ruhaipar termelése 50 százalékkal fog emelkedni. 5 év alatt 1 millió kerékpárt, 85 ezer motorkerékpárt, 120 ezer varrógépet, 500 ezer rádiót termel Magyarország. UJ ÜZEMEK Mohácson nagy kohászati üzem épül. Borsodba uj acél, ke­rékpár és vagongyárak épülnek. Csepelen uj hid és vasszerkezeti gyár épül. A vas és gép iparban 20 uj gyár épül, uj nagy villa­mos gépgyár, 6 nagy villamos erő telep épül fel. 5 uj fonó-szö­vő gyár, több vegyi, bútor és ru­ha ipari gyár épül fel. Mezőgaz­dasági gépek, Diesel motorok, építőipari és útépítő gépek gyár­tására uj gyárak épülnek. Eze­ket az uj gyárakat Szeged, Deb­recen, Hódmezővásárhely, Bé­késcsaba, Szolnok, Kecskemét, Kaposvár, Zalaegerszeg, Eszter­gom, Eger, Kalocsa, Veszprém, Szombathely városokban építik fel. Nehézipari központtá épül ki Miskolc, Ózd, Diósgyőr és Pécs- Mohács. Ezeknek az iparoknak az el­látására 300 ezer uj ipari mun­kásra lesz szükség, akiket a fa­lu dolgozóiból képeznek ki, akik a mezőgazdaság gépesítésével válnak a mezőgazdaságban fe­lelegessé. Négy uj Duna és négy uj Ti­sza hidat építenek fel 5 év alatt. Megkezdik a vasutak villamosí­tását. 2500 kilométer uj ország­utat építenek ki. A vidéki váro­sok autóbusz közlekedést kap­nak. Budapesten uj földalatti villamos épül. MEZŐGAZDASÁG Első vonalon áll a mezőgaz­daság gépesítése. A gépállomá­sok száma a jelenlegi 130-ról 500-ra emelkedik. A mezőgaz­daság gépesítésére 3 ezer milli­árdot fektetnek be, 24 ezer trak­tor, 400 cséplőgép, 1400 arató­gép és 260 ezer kisebb gépet kap a mezőgazdaság. 620 milli­ót fektetnek be uj öntözőmüvek­be, ezzel 200 ezer holdat fognak öntözni. Erdősítést 240 ezer hol­don végeznek. 280 milliót fordí­tanak árvíz mentesítésre. Tenyészállat anyag feljavítá­sára 30, állat egészségügyre 100 milliót fordítanak. Hús, zsir, tej és a tojás ter­melést 50 százalékkal növelik. A szövetkezeti termelés fejlesz­tésére 5 év alatt 1200 milliót fordítanak. A falu kulturális emelésére, nem számítva ide az iskolázta­tást, 1200 milliót fordítanak. Az ötéves terv végén minden falu­ban lesz villany, telefon és rá­dió. Öt év alatt a parasztságból 80 ezer tractor vezetőt és más szakembert képeznek ki. Öt év alatt 245 tanyaközponti vízvezetéket, 2000 artézi kutat, 400 egészségházat, 300 községi fürdőt, 400 sportpályát építenek fel. NÉPJÓLÉT, KULTÚRA Évenként 500 ezer munkás fog üdülőhelyekre menni. Uj korházak, szülőotthonok, böl­csődék, napközi ottíionok ezreit építik fel. Kulturális és egészségügyi be­rendezésekre 3500 milliót fordí­tanak. 2000 uj tantermet építenek, 4000 iskola kap laboratóriumot, 3000 rádiót, 1000 műhely beren­dezést, 1000 pedig tanuló kony­hát. Ipari tanulók száma 14 ezer­ről 44 ezerre emelkedik. Uj kö­zépiskolát kap: Diósgyőr, Ózd, Csepel, Pécsbányahely, Salgó­tarján, Mohács, Dorog, Angyal­föld, Óbuda. A Népi Kollégiu­mokban 38 ezer munkás és pa­raszt származású ifjú kap ott­hont, ellátást és tanulási lehető­séget. Számos uj főiskola épül fel öt év alatt. Tízezer tanárt és tíz­ezer mérnököt nevelnek a dol­gozók gyermekeiből. Százezer dolgozó végzi el a magasabb szakiskolát a terv folyamán. Nagyjából ezek a főbb ada­tok, amelyek megmutatják a Magyar Ötéves Terv nagyvona­lúságát, amelynek a sikerét biz­tosítsa az, hogy a magyar dol­gozók a saját életükön tapasz­talják, hogy a sikeres három­éves terv, mennyire emelte a nép jólétét. Biztosítja a sikert az, hogy a magángazdálkodás az iparban majdnem teljesen megszűnt, az ipari és bányászati termelés 87 százalékban az állam kezén van. A bankok, külkereskedelem 100 százalékban a nagykereskedelem 75 százalékban állami kezelés­ben van. A hároméves tervet 7 hónap­pal a kitűzött idő előtt nem csak megvalósították, de több vona­lon túl is teljesítették. Kétségte­len, hogy az történik az ötéves terv keretében is, amellyel nem csak a magyar nép jut sokkal magasabb életnívóhoz, de egy hatalmas lépést tesz a teljes szo­cialista gazdálkodás, az emberi jólét és boldogság teljessége fe­lé is. Mi, a kapitalista országok bi­zonytalanságában, félelmében élő dolgozói, szeretettel üdvözöl­jük a magyar nép nagyszerű erőfeszítését és jó szerencsét kí­vánunk annak sikeréhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom