Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-08-28 / 1542. szám
8 oídai BÉRMUNKÁS 1948. augusztus 28. Teremtés—kinek a képmására? Összeállította: O-D-S n. De hogy még jobban kedveskedjenek a hiszékenyeknek, kapóra jött nekik az ács fia Krisztusnak a meggyilkoltatása és annak holttestét ellopatva és eltüntetve azt mondották a népnek, hogy Krisztus fölment az atya istenhez és annak jobbja felől helyet foglalva, onnét ítél eleveneket és holtakat. Csak az a baj, hogy az ilyen élő gonoszokkal nem tud elbánni, mint amilyen a hármas szentszövetség, akik évezredeken keresztül csak bünt-bünre halmoznak a jobbsorsra érdemes teremtő néppel szemben. Hát nem-e ocsmányul becsapták híveiket azon állításaikkal is, hogy Noé olyan bárkád készített a vízözön előtt, hogy abba az összes állatokból eltudott helyezni egy párat. Hát mivel készíthette el azt az óriási bárkát? Hiszen még akkor nem voltak olyan kézi szerszámok, amik segítségével előtudta volna állítani. De egyedül azokkal sem tudott volna boldogulni, mert ahoz sok, nagyon sok emberre lett volna szüksége. És hogyan szedhették volna össze az egész világon élő állatoknak rengeteg sokaságát? Micsoda hazugságok mindezek, amit a 20-ik században még eltudnak hitetni hiszékeny híveikkel. Az akkori időnek megfelelő forradalmára, Mózes által megirt tiz parancsolat egy pár pontjáról akarok pár szót szólni. Pélvách Ernő munkástárs ismertette a jelenlevők nagy figyelme és helyeslése között. L. L. A NEW YORKI KIRÁNDULÁSRÓL csak néhány sorban akarjuk jelenteni, hogy az augusztus 8- iki kirándulás inkább országos kirándulásnak lett volna nevezhető mint new yorkinak. Ott voltak Záráék Chicagóból, Scherhaufer, Farkasék és Leisz munkástársnő Clevela n d b ó 1, Csillagék, Rosték, Bécsi munkástársnő, Philadelphiából, a Dobler család egyrésze Bridge- portról és Vas munkástárs New Brunswickról. Igazi öröm fogta el a megjelent munkástársakat, hogy ilyen távolról jött és rég nem látott régi harcosokkal ke- zetszorithattak. A kora reggeli óráktól késő estig együtt voltunk a legjobb hangulatban beszélgetve a mozgalmi ügyekről és a világhelyzetről. A kellemes hangulatban azonban lapunkról a Bérmunkásról sem feledkeztünk meg és anyagiakban külön hozzájárultak a bevételhez, Rost 5, Zára 2, Mrs. Haas 1, Vas 1, és Pataky munkástárs 3 dollárral. A tiszta maradvány az összes kiadások levonása után $37.65 cent, melyért ezúton is köszönetünket nyilvánítjuk az adakozóknak és jelenlevőknek. L. F. dául ez a pont, hogy faragott képet ne csinálj magadnak, hogy azt imádjad! És mit látunk az egész világon létező kisebb-nagyobb országokban ? Azt látjuk, hogy ahová ezek a ravasz szentek betették lábaikat, azokban az országokban óriási nagy mértékben elterjesztették az úgynevezett szentképeket. Különböző faragott és öntött szobrokat, kereszteket nyakláncon, amiket azelőtt csak nők hordtak, ma pedig már felnőtt fériak nyakába lehet láni. Tehát nem lehet letagadni azt, hogy ezek a farizeus álszentek rengeteg vagyont és kincséket harácsolnak össze a tiz parancsolat ellenére is. Pedig tőlük hallottuk azt, hogy maga krisztus is azt mondotta, hogy ne gyüjtsetek vagyont és kincseket, mert azt megemészti a rozsda és a moly. Ezeknek a gonoszoknak nincs se istenük, se lelkűk, mert ha volna lelkűk, akkor nem tették volna meg azt, amit gyermek koromban is láttam. Hogy ha valamelyik szegény nem tudta a papi bért megfizetni, akkor elvitték az utolsó párnát a fejük alól. Vagy itt van egy újabb eset. A rokonom írja, hogy szembe mert szállni a ravasz szenttel és ezért kiszántatta az összes krumpliját és lekaszáltatta az összes kukoricáját. Hát ezek a gonoszok mernek prédikálni szerétéiről ? Itt van a tiz parancsolatnak egy másik pontja, amely kimondja : hogy felebarátodnak feleségét bűnre ne csábítsd! Én úgy hiszem, hogy a szerelmi éjjeli lovagokat százszorta felülmúlják ezek a ravasz képmutatók, mert ők olyan területre mennek szerelmi vadászatra, amelyek tiltva vannak. Azt hiszem, hogy ilyesmikről olvasóink is hallottak már. Tudjuk, hogy őbennük is tomboló vér kering, hogy ők is csak emberek, de akkor nekik nem szabad erkölcsösségről kiabálni, mert piszkos madár az, aki saját fészkébe rondít. Itt van például az ötödik pont, amely kimondja, hogy ne ölj. Hát tettek-e az összes vallások papjai, de különösen a római katholikus vallás az ő fővezérükkel valamit is arra, hogy a borzalmas öldöklést megakadályozták volna? Néni tettek és nem is fognak tenni sohasem. Mert ez a társadalom amelyben élünké ez az ő társadalmuk, a gonoszoknak hármas szent szö- vetségü társadalmuk. A teremtő munkásnépnek pedig az legyen a feladata, hogy ezt a társadalmat átformálja, saját munkás társadalmává. Én, amilyen őszinte tisztelettel és bajtársi szeretettel adózom a 20-ik században élő forradalmi testvéreimmel szemben, ugyan olyan tisztelettel és szeretettel emelek kalapot az évezredekkel ezelőtt élt harcos bajtársaink előtt is; akár természetes halállal fejezték be harcaikat, akár pedig az akkor élő zsarnokság és főpapi fejedelmeknek estek is áldozatul. Amit valamennyien tudunk, hogy ezeknek egyike, az ács fia volt, Krisztus, aki az akkor élő hatalmasok ellen, keresztényi alapon szervezte a kirabolt és kizsákmányolt munkásnépet. Tehát a történelem megemlíti azt, hogy Krisztus kikeresztelkedett, de nem római katholikusnak, mert ez a vallás még akkor nem létezett. Azt Krisztusnak meggyilkolása után, sokkal később találták ki az ördögi ravasz papok, akik majd az ő nevét is beiktatták katholikusnak, mert jól tudták azt, hogy az ő neve óriási összegeket fog behozni telhetetlen papzsákjukba. De a ravasz papok leleplezésére a legtisztább tény az, hogy Krisztus édesanyja Mária, sohasem keresztelkedett ki. Tehát úgy nemzeti, valamint vallásilag is megmaradt zsidónak. ' Ezen tiszta tények ismertetésével az igazságnak tartozunk eleget tenni akkor, amikor kijelentjük azt, hogy a magyar katholikus papjaink, csúnyán beAz első világháború utáni időben, amikor Amerika uralkodó osztálya a maihoz hasonló munkásellenes hangulatot keltett és a maihoz hasonló módon üldözték a munkásszervezeteket, és intézményeket, a Bérmunkás gyakran változtatta a nevét, “Küzdelem”, “Felszabadulás” és hasonló nevek alatt adtuk ki lapunkat és igy az üldöztetés dacára is terjesztettük az ipari unionizmus eszméjét az amerikai magyarajku munkások között. Azon években az Industrial Workers of the World szervezetnek saját nyomdája volt Chicago városban és abban a nyomdában a gépszedő munkát szervezetünk egyk tagja Maretich Lajos magyar nyomdász végezte. Maretich munkástárs nem csak szedő volt, hanem azonkívül aktiv munkát is végzett szervezetünk érdekében, akire az idősebb magyar “wobblyk” jól emlékeznek. Később hazament Magyarországra, Budapesten telepedett le, átvészelte a háborút s most újból felvette velünk az összeköttetést. Lefko- vits munkástárshoz címzett első levelében többek között ezeket Írja: T. Lefkovits Munkástárs: Szives soraira válaszolva mindenek előtt szívélyes üdvözletemet küldöm Mrs. Lefkovitsnak és a többi ismerőseimnek. Bizony nekem is nagyon jól esik, ha megtudok egyet-mást az ottani ismerősökről, akikről már vagy 12 év óta vajmi keveset hallottam. Azóta valószínűleg nagyon sok történt a new yorki magyar kollégákkal is. Azonban ugylátszik, hogy még mindig van elég magyar olvasó és előfizető dacára a bevándorlás megszorításának. P. kollégánk különösen értette a “lap- szerkesztést”. Sose felejtem el, amikor a new yorki román lapot, — a szerkesztő legnagyobb megelégedésére, — egy h isáb szedésből állította össze. Sok sicsapták a magyar hiszékeny híveiket azzal, hogy Magyarország patronájául, egy régen elhunyt zsidó nőt tettek meg. Én ennek az édesanyának emlékét tiszteletben tartom, mert hiszen egyetlen gyermekét is ilyen gc- noszlelkü papok gyilkoltatták meg, de ha már ravasz szentjeink nem találtak a magyar szentek között egy igazat, akkor a zsidó nemzettől kölcsönzött pat- ronának nemzeti fiait, az ártatlanul megkínzott, meghurcolt és Hitler gonosz karmai közé játszott és meggyilkolt zsidó népet egy ujjal sem lett volna szabad bántalmazni. Ne felejtsétek el azt, hogy a sok ártatlanul kiontott embereknek a vére, bosszúért kiált! (Folytatjuk) DELEGÁTUS MUNKÁSTÁRSAK FIGYELMÉBE! Szombaton, szeptember 4- én a Bérmunkás irodája 8618 Buckeye Road, délelőtt 10 órától kezdve nyitva lesz. kert kívánok neki s alkalom adtán adja át neki üdvözletemet. A Bérmunkás nagyon tetszetős kiállítású és jól szerkesztett munkásujság, kár, hogy Geréb munkástárs nem lehet teljesen mellette. Ugyanezt mondhatom a naptárról is, amely a sok szép, szórakoztató és ismeretterjesztő cikkel és adattal járul hozzá a munkásosztály ismereteinek fejlesztéséhez . . . Amennyiben időm engedi, készséggel teszek eleget azon kérésének, hogy időközönként Írjak a lap részére s hogy küldjék tudósításokat, de előre kell bocsájtanom, hogy ne várjanak tőlem sokat, mert rendkívül el vagyok foglalva, mert a kis nyomdánkban, ahol a fivéremmel együtt' dolgozom, nagyon hosszú munkaidőt töltünk úgy, hogy személyes ügyeinket is csak nagy késedelemmel intézhetjük. De azért igyekezni fogok a lehetőséghez képest hasznos és ismeretterjesztő “clipping” jellegű tudósításokat küldeni, noha egyenlőre nehezemre esik az irás, ritkán gyakorlom és újra bele kell jönnöm, de megteszem, mert szeretnék a “szerkesztő bizottságnak” segíteni abban a valóban önzetlen munkában ,amit önök már évtizedek óta a mozgalom érdekében kifejtenek. Levelem végére érve még- egyszer üdvözlöm mindannyiu- kat, különösen az ismerős kollégákat és munkástársakat, maradok Munkástársi üdvözlettel Maretich Lajos Budapest. A szerkesztő megjegyzése: Örömmel adjuk olvasóink" tudomására, hogy Maretich munkástárssal újból felvettük az összesköttetést. Egyben jelentjük. hogy Maretich munkástárs első tudósítása már be is érkezett és úgy azt, mint további tudósításait is a jövő lapszámunkban “Budapesti levél” cim alatt fogjuk közölni. Budapesti Levél