Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-08-07 / 1540. szám
1948. augusztus 7. BÉRMUNKÁS 7 oldal HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ó-HAZAI LAPOKBÓL — A Magyar Nehézipari Központ felhívása A Nehézipari Központ (NIK) mezőgazdasági gép- és szerszámáru gyártó üzemeinek dolgozói a magyar mezőgazdaság gépesítéséért, virágzó mezőgazdaságért a dolgozó parasztság számára termelnek. Célunk: több, jobb és olcsóbb mezőgazdasági gép- és szerszám gyártása. A NIK üzemeiben előállított mezőgazdasági gépek, traktorok, ekék, cséplők, vető- magtisztitógépek, fogatos boronák és szerszámok a dolgozó parasztság felemelkedését, többtermelését, a munka megkönnyítését és a munkaerő kímélését szolgálják. A gép nem a parasztság ellensége, mint a múltban a nagybirtokos rendszer idején, amikor kenyerétől fosztotta meg és a parasztság kiu- zsorázásának eszközévé vált. A mezőgazdaság gépesítése népi demokráciánkban a dolgozó parasztság s az egész magyar nép életszínvonalát emeli. Az eddigi tőkések kezében lévő mezőgazdasági gépgyárak államosítása döntő lépést jelent előre a mezőgazdasági gépgyártás fejlődése terén. Lehetővé válik, hogy mindegyik üzem tömeggyártásra rendezkedjen be és ne aprózza el termelését többféle cikkre. Mindegyik üzemben kialakítjuk a fő termelési ágakat. Ekéket egyedül a Weiss Manfréd gyár fog gyártani, havonta 3500 darabot. Traktorokat a Hoffherr és Schrantz gyárt a jövőben. Ez azt jelenti, hogy nagyobb figyelmet lehet a gépek minőségére fordítani és igy a mezőgazdasági gépek jobbak és olcsóbbak lesznek. Az államosított üzemek viszonya megváltozott a fogyasztók felé. Saját maguknak, a dolgozóknak termelünk, s célunk, hogy tartós, jóminőségü gépeket állítsunk elő. A NIK mezőgazdasági géposztálya kitűzte az uj termelési előirányzatot. Egy év alatt 42.- 000 fogatos eke, 24.000 borona, 20.000 lókapa készül a NIK üzemeiben. A nehézipari dolgozók az üzemekben munkaversennyel harcolnak a dolgozó parasztságért, a hároméves terv 2 és félév alatti megvalósításáért. Az országos munkaverseny megindulásával márciusban és áprilisban termelésünk ugrásszerűen megnövekedett. Mig 1947 áprilisban üzemeink 4 drb., addig 1948 áprilisban 69 drb. traktort termeltek. 1947 áprilisban 2100, mig 1948 áprilisban 2600 fogatos eke került ki üzemeinkből. A Salgótarj áni Acélgyár dolgozói a munkaversenyben szekértengelyből már havi 300 párat, ásóból, kapából havi 40.000 darabot, fejszéből 30.000 darabot, gereblyéből 10.000, villából 25.- 000 darabot termeltek. A mezőgazdasági gépgyárakban a dolgozók apró észszerüsi- tésekkel könnyítik meg és gyorsították a munkát, ezzel javítják a munka minőségét is. A nehézipari dolgozók tudják, hogy minden egyes gép és szerszám, amelyet a parasztság kezébe adnak, az egész dolgozó nép felemelkedését segíti elő. Vegyen részt a dolgozó parasztság munkánkban és észrevételeit a gépekkel kapcsolatban juttassa el a Nehézipari Központ mezőgazdasági osztályához. (Röplap —Budapest) A házasságról A legkisebb társadalmi közösség, a család megalapítása párválasztással kezdődik. Amikor két fiatal úgy érzi, hogy egymásra talált és együtt kívánják leélni életüket, házasságot kötnek. Az ő szemükben nem, de a szülők és a két család szemében annál inkább döntő kérdés, hogy milyen anyagi meg- állapodottság nyújt biztos bázist a megélhetésre és sajnos túlontúl gyakran ez a szempont lép előtérbe és válik döntővé a pár- választás kérdésénél. Az anyagi kérdés előtérbehelyezése a házasságkötésnél társadalmunk sok fonáksága közül az egyik legszembetűnőbb. Minden család szeretné leányát gazdag kérőhöz adni, de kézzel-láb- bal tiltakozik az ellen, hogy fiuk szegény leányt vegyen feleségül. A házasfeleknek ilyen szempontból való ajánlása akár gadják ezen írásomat úgy, hogy nem azért Írtam, mert tudtára akarom adni a munkástársaknak, hogy hol és merre jártam, hanem csupán csak azért, hogy tapasztalataimat megörökítsem az olvasók emlékezetébe. rokonok, akár házasságközveti- tő utján alig jobb, mint a leánykereskedés vagy a prostitúció, mert miben különbözik az, ha valaki egy alkalomra, vagy egy házasság időtartamára bocsátja magát vagy családtagját áruba ? Persze, azért nem ritkaság, hogy ha igy, minden illúzió nélkül kötött “parti” jön létre, a házasfelek az együttélés folyamán megtanulják egymást becsülni és szeretni és az ilyen házasság jobb lesz mint a szerelmi házasság, amelyben a két szerelmes azt várja el egymástól, hogy egy életen keresztül úgy viselkedjék vele szemben házastársa, mint a turbékoló gerlice. A házasság két ember felelősségteljes együttélése, szövetkezés arra, hogy jóban-rosszban kitart egymás mellett egy életen át. Persze, nem egészen könnyű előre megítélni, szellemileg, alkatilag, érzelemvilág és karakter tekintetében valóban illenek- e egymáshoz. Tulajdonképpen a házasságban, együtt élve ismerkednek meg egymással a házastársak és gyakran csak évek múltán derül ki, hogy valahol hiba van, ami az együttélést nehézzé, sőt néha lehetetlenné teszi. Ahogy ember nincs hiba nélkül, úgy házasság sincs hiba nélkül, mert hiszen itt két ember együttéléséről, egymáshoz való viszonyáról van szó, ahol ezer és ezer alkalom és lehetőség nyílik arra, hogy bántó, disszonáns hang vegyüljön az együttélés koncertjébe. Milyen alkalmazkodónak, jóindulatúnak, szeretetteljesnek kell lennie két embernek egymáshoz, hogy a különféle nevelésük, szokásaik, nézeteik, kedvteléseik, baráti körük összehangolódjék. Mennyire tisztelni kell tudni a másikat, mennyire bele kell tudni illeszkedni gondolatmenetébe, lelki húrjainak rezdülésébe, hogy két ember együttélése zavartalan legyen. Persze nem szabad ennek az egymáshozillesz- kedésnek úgy történni, hogy az egyik fél zsarnokian uralkodik és a másik szolgai módon illeszkedik. Ez a folyamat bizonyos időt, bizonyos energiát vesz igénybe és ha a fiatalok nem élnek egyedül ,ha külső körülmények, családtagok beleszólása legbensőbb magánügyeikbe zavarják az egybehanggolódásnak ezt a folyamatát, akkor ez nehezebben is jön létre. Azelőtt a nők számára nem is volt elképzelhető más életforma, más gazdasági életlehetőség, mint a férjhezmenés. Természetesnek tartották a szülök is, a leányok is, hogy igyekezniük kell, minél jobb házasságkötési lehetőséget keresni. A házasságban a nő gazdaságilag teljesen ki volt szolgáltatva a kenyérkereső férj kénye kedvének. Nem azért volt a “boldog békeidőkben” kevesebb válás, mert jobbak voltak a házasságok mint ma, hanem azért, mert a nők és gyermekek számára az anyagi lehetetlenülést és az erkölcsi kiszolgáltatottságot is jelentette. Természetes, hogy ilyen körülmények között az asszonyok megalázkodók voltak, sokkal többet tűrtek el, mert hiszen nem is tehettek mást. Igazi házasság, tehát olyan, amelyben két ember szabad akaratából, az együttélés kívánságából fakadóan köti össze életét, csak ott jöhet létre, ahol a két fél szellemileg egyenrangú és gazdaságilag is független, kenyérkereső ember, akiknél nem az eltartosság biztos révét jelenti a házasság, hanem az együttélés, az egymásért való helytállás gyakorlatát. Egyet nem szabad elfelejtenie soha egyik házastársnak sem: a házasság nem csak gazdasági szövetség, nem csak a gyermekek felnevelését szolgáló intézmény, hanem meg kell tartaniok egymás számára a szerelmesek varázsát is. Ne járjunk otthon (és ez szól mindkét félnek) se testileg, sem szellemileg papucsban és hálóköntösben, hanem lehetőleg úgy, ahogy szerelmesek szoktak egymás társaságában megjelen- nio, csinosan és vidáman, ápol- tan és frissen, mert semmi sincs ami olyan illuzióromboló lenne, mint a testi és lelki elhanyagoltság, márpedig a legtöbb ember otthonában a fősulyt a kényelemre fekteti. Az újdonság erejével hatni állandóan persze lehetetlen, de a közös élmény, mozi, színház, hangversény, közös olvasmányok megvitatása, egyiknek a másik életébe való részvétele sok uj színfoltot hozhat a mindennapi életbe is. A kívülálló harmadik könnyen lehet vonzóbb, mert hiszen az újdonság varázsával hat, de az otthonosat, a meghittet, a mélységes lelki kapcsolatot sohasem tudja pótolni. Vigyázni kell arra, hogy apró hibák, kellemetlen szokások, nézeteltérések ne növekedjenek és ne dagadjanak túlméretezetteké. Ne hajszoljuk bele házastársunkat fonák helyzetbe, hanem szeretettel és tapintattal segítsük ki belőle, ha belejutott. Nem kell minden bolhából elefántot csinálni és tévedés azt hinni, hogy az összeveszés jó, mert utána édes a kibékülés, minden összeveszés után egy kis fullánk marad vissza, amely legközelebb nagyobb és mérgesebb nyomot hagy maga után. Ne legyünk haragtartók! Nincsen mérgezőbb dolog, mint napokig nem beszélni egymással. Ellenkezőleg: mindent megbeszélni és kibeszélni; ez két ember egymáshoz való jóviszonya megőrzésének titka. Nincs rosz- szabb annál, mint ha kétely vagy keserűség dolgozik valakiben és az elmérgesedik, elterebélyesedik rosszindulatú daganat módjára. Ha valahol valami hiba van, terítékre kell hozni. Meg kell mondani, hogy mi fáj, mi rossz, de ez ne történjék szemrehányás és zsembéskedés formájában. Ha pedig egy házasság végleg elromlott, akkor könyörtelenül szét kell menni. Nem szempont a gyermek és nem szempont az anyagi kérdés sem. A gyermeknek rosszabb, ha szülei rossz házasságban élnek és a gyűlölködés levegője veszi körül, mintha egyik házasfél mellett, de nyugalomban él tovább. Az anyagiaknak pedig szintén nem szabad számi- taniok, mert inkább éljen valaki szűkösebben, de nyugodtan, mint jólétben, állandó megaláztatások és veszekedések közepette. Békés, szép, nyugodt együttélés! Egy kiegyensúlyozott, közösségi társadalom boldog ígérete! Hajdú Ernőné (Népszava) DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÄSÄHOZ Julius 31-ig: A. Sohajda, Cleveland __ 1.00 Geo. Szosznyák, Chicago .. 1.00 Joe. Rád, Brunswick ___ 2.50 L. Csontos, Chicago ____ 1.00 H. Varjú, Chicago ........... 1.00 J. Kanchar, Bay City ___ 8.00 J. Cziráky, Cleveland ___ .50 G. Wiener, Oceanville .... 2.75 N. N. Jackson Heights ....18.00 Bérmunkás olv., Akron ....22.00 P. Molnár, Los Angeles .... 1.00 J. Dick, Los Angeles ____ 2.25 B. Strong, Lincoln Park .... 1.00 L. Rost, Philadelphia ___ 2.50 I. U. No. 440, Cleveland ....25.00 Bérmunkás olv., N. York .65.40 Az Ipari Szervezkedés eszméjét a Bérmunkás elvitte az óhazába is.
