Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-08-07 / 1540. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM NO. 1540 SZÁM A Magyar Köztársaság elnöke Szakosíts Árpád HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . * ■' ' ■ i .. TILDY ZOLTÁN LEMONDÁSRA KÉNYSZERÜLT, MERT VEJE, AKI KAIRÓI KÖVET VOLT HŰTLEN LETT A NÉPI DEMOKRÁCIÁHOZ BUDAPEST — A fiatal magyar Köztársaságnak újabb szen­zációja van. Csornoky Viktor, aki most kairói követségi minőség­ben volt, súlyos vétséget követett el az országgal szemben, amely­nek következtében Tildy Zoltán benyújtotta lemondását. A Nemzetgyűléshez küldött lemondó levelében Tildy Zoltán kihangsúlyozta, hogy “mindig egyezett és egyezik a véleményem a magyar népi demokrácia politikájával, köztársasági tevékeny­ségével.” . Később érkező jelentések közlik, hogy Csornoky Viktor, a nagykövetség által használt diplomáciai titkos irás megfejtését adta el egy idegen nemzetnek. Majd a család vagyonát készült ki­csempészni az országból. A magyar kormánynak alkalma volt a Budapesten tartózko­dó Csornokyt letartóztatni, őrizetbe venni. Csornoky egyidőben mint jogtanácsos beosztással volt a washingtoni követségnél. Ez időben résztvett Tildy Zoltánné clevelandi gyűlésén, ahol egyik munkástársnőnk a közdűlőknek azt a kijelentést tette Csornoky- ra, hogy “Abból az emberből nem néz ki semmi jó, a magyar köz­társasághoz”. Az idő hamarosan igazolta ezt a nyitott szemmé néző magyar munkásasszonyt. A magyar Nemzetgyűlés a köztársaság elnökéül egyhangú­lag a Magyar Dolgozók Pártja elnökét, Szakasits Árpádot válasz­totta meg. Az I. G. Farben cég bűnei FELMENTETTÉK AZ I.G. FARBEN CÉG IGAZGATÓIT A HÁ­BORÚS BŰNTÉNYEK VÁDJA ALÓL. — BORZALMAS ROB­BANÁS A CÉG LUDWIGSHAFENI TELEPÉN. — A BŰNÖSÖK JUTALMAT KAPNAK. Az I.G. Farben Industries név alatt ismert német iparválla­lat, amely kartell összeköttetései alapján csaknem az egész világ­ra kiterjesztette gazdasági érdekeltségét, az utóbbi napokban két különböző hírrel újból a világszenzáció központjába került. Az egyik hir a francia övezetben fekvő Ludwigshafen város­ból indult ki s azt a nagyszabá- <►------------------------------------:— su szerencsételnséget jelentette be, amelynek 300-on felüli ha­lott és 2500 körüli sebesült áldo­zata lett. A hir arról értesítette a világot, hogy az I.G. Farben cég legnagyobb teleje, a 18, igen nagy és számos kisebb épület­ből álló ludwigshafeni gyár leve­gőbe röpült. Ebben a gyárban körülbelül 22,000 munkás dol­gozott. A robbanás okát eddig még nem hozták nyilvánosságra. Egy berlini újság állítása sze­rint ebben a vegyészeti gyárban hadianyagot gyártottak 'a fran­ciák részére. Ez a hadianyag a “V-2” rocket löveghez szüksé­ges robbanó folyadék, amelyet állítólag olyan nagy .mennyiség­ben halmoztak fel a gyártele­pen, hogy a borzalmas robbanás láncolata órák hosszán át tar­tott. Németország történetében ez volt a legnagyobbszabásu ipari katasztrófa, amelynek az okát valószínűleg soha sem fog­ják nyilvánosságra hozni, mert nem fogják beismerni, hogy a telepen hadianyagot készítettek. FELMENTŐ ÍTÉLET A másik hir Nürembergből jött és ez arról számol be, hogy az I.G. Farben Industries igaz­gatói ellen már egy éve folyó pör, amelyet mint háborús bű­nösök ellen folytattak, végétért úgy, hogy a 23 vádlottat mind felmentették a háborús bűnözés vádja alól, közülök azonban ki­lencet bűnösnek találtak abban, hogy kirabolták az elfoglalt or­szágok vegyi gyárait. Eredetileg a Farben cég 24 igazgatóját fogták vád alá a múlt év május harmadikán. A vádirat szerint a vádlottak fe­lelősek a támadó háború terve­zéséért, kiviteléért, idegen or­szágok kirablásáért, rabszolga­munkások alkalmazásáért, tö­meggyilkosságért, továbbá azért mert S.S. tisztek voltak, vala- (Folytatás a 8-ik oldalon) A múlt hét ismét a világese­mények hete volt. Annyi sok olyasmi történt melyek a világ- helyzetet illetőleg bizonyos kér­déseknél döntő jelentőséggel bír­nak. Én azonban a héten itthon maradok és a saját körünkben történt eseményekről igyekszek följegyezni egyet-mást. Utóvég­re illő legalább időközönként a saját ügyünkéi is foglalkozni, utóvégre mégis csak nálunk van a legszélesebb “demokrácia” melyhöz hasonló nincs is az egész világon. Például a múlt hé­ten sehol a világon nem verték főbe a sztrájkoló és picketelő munkásokat csak nálunk, ami­ről a new yorki lapok képfelvé­tellel számoltak be. Az egyik ily képen a demokráciánk virágzá­sa gyönyörűen látható. Két ren­dőr lefogva tart egy picketelő munkást, harmadik aztán bottal üti a fejébe a demokráciát. Persze ez olyan kis esemény a nagy demokráciákhoz ará- nyitva, hogy erről nem is volna érdemes említést tenni. Utóvég- re csak egy kisebb brooklyni gyár munkásairól van szó, ahol alig dolgoznak 200-an és mind­össze 5 munkás került letartóz­tatás alá. Kétszáz munkás ügyé­vel foglalkozni olyan helyzet­ben, amikor az egész világ atom­bombán ül és egyetlen kirobba­nás százezrek, sőt talán milliók életét teszi kockára, úgy két­száz munkás 10 centes órabér javítás követelése talán még le­írásra sem érdemes. Ha azon­ban tudjuk azt, hogy az ily kis bérharcok a láncszemei annak az osztályharcnak, melynek a megakadályozására készülnek az atombombák, ha tudjiik azt, hogy a kizsákmányoló bérrend­szer az okozója minden bajnak és annak a bizonytalan világ- helyzetnek amelyben nia élünk, akkor meg kell, hogy értsük azt is, hogy a 200 brooklyni munkás harca az egész munkásosztály ügye és az ott fejbevert munká­sokkal az egész munkásosztályt főbeverték. Annál inkább kellene, hogy mindezt igy lássa és értse meg az amerikai munkásosztály, mert az éppen abban az időben történt, amikor az elnök hívásá­ra a kongresszus rendkívüli ülésszakra ült egybe, hogy első­sorban a rohamosan emelkedő inflációs áremelkedések ellen lé­péseket tegyen. Szóval nem olyan jóléti követelés a brook­lyni munkások bérharca, mely nélkül is megvolna mondjuk és bizonyított inflációs helyzet hanem az elnök által elismert úgy, a régi rendes életmódjuk, miatt, ami az eddigi szegényes munkáséletet még mélyebbre aláásta. Az aztán mindenki előtt világos, hogy az inflációt nem a munkásnép, hanem a tőkés osz­tály idézi elő. Mert az infláció, árucikk áremelkedést jelent. Árucikke pedig csak a tőkés osztálynak van, a munkásosz­tály egyetlen árucikkével szem­ben, amft a munkaereje képvi­seli. Addig mig a munkásnép ne­héz bérharcok árán rendőrbot ütésekkel trimmelve ér el nagy nehezen imitt-amott# bér javí­tást, addig a tőkésosztály úgy és akkor emeli föl az árucikkek árait ahogyan akarja. Már pedig a demokráciának bizonyos egyenjogokat kellene jelenteni, vagy mondjuk úgy, hogy egyenlő jólétet, vagy ha ugyhozná a helyzet egyenlő ín­séget. Erre aztán rögtön ott vannak a kapitalista demokrá­ciát védelmezők, hát azért még­is demokráciában élünk, aminek egyik látható bizonyítéka, ha még fejbe is verik némelykor a sztrájkolókat, tény az, hogy az­ért mégis sztrájkolhatnak a munkások. Ez azonban nem ad­ja vissza még formailag sem a demokrácia elnevezésnek az ér­telmét. Hogy van demokrácia ime itt van a bizonyíték, ha munkások béremelésért sztrájk­ba lépnek ehez joguk van, éppen úgy a gyárosoknak joguk van az árucikkek emelésére. Azt azonban még nem láttuk egyet­len egyszer sem, hogy valaha is a gyáros urakat rendőrbottal ütlegelték volna, mert az áru­cikkek árait fölemelték. Bár­mennyire is megvetjük a ren­dőrbot demokráciát, de abban az esetben a legnagyobb elisme­réssel kéne, hogy magunkévá te­gyük, ha az árucikk emelésnél, rendőrbottal püfölnék a tőkés urakat is. Ily esetben nem is volna logikus alap az egyoldalú rendőrbot demokrácia ellen til­takozni. Csakhogy épp az ellenkezője történik, arról még tisztább ké­pet fest, a pénzügyi hivatal ki­mutatása, melyet egyes lapok­ban láthattunk, arról a kereset­ről, mely után a múlt évben adót fizettek bizonyos iparvállalatok elnökei és vezetői. Ebből a ki­mutatásból láthatjuk azt, hogy 826 egyén keresett a múlt év­ben 75 ezer dollárnál többet mint fizetést, 44-el többen mint az előző évben. 105 személynek az évi fizetése meghaladta a 150 ezer dollárt, ezeknek az óra-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom