Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-12-25 / 1559. szám

1948. december 25. BÉRMUNKÁS 7 oldal A százéves *48, AZ AMERIKAI TÖRTÉNELEM-TUDÓSOK KONVENCIÓJA AZ 1848-AS FORRADALMI ESZMÉK ÉRTÉKELÉSÉT FOGJA VI­TATNI. — A MARADI ÉS A LIBERÁLIS TUDÓSOK VITÁJA VÁRHATÓ. Végre az amerikai történelem-tudósok is felfedezték az 1848- as forradalmak és szabadságharcok nagymérvű történelmi világ­rengető jelentőségét. Ezt bizonyítja az a program, amit összeállí­tottak az “American Historical Association” ez évi kongresszusá­ra, amit december 28-30 napjain fognak tartani Washingtonban. Ezen a kongresszuson a leg-^__________________________ inkább tanítók és tanárokból ál­ló társulat az 1848-as forradal­mak százéves évfordulóját fogja ünnepelni és ez alkalomból a leg­kiválóbb egyetemi tanárok fog­ják felolvasni a 48-as forradal­makra vonatkozó tanulmányai­kat. Érdekes lesz megfigyelni, hogy vájjon ezen egyetemi ta­nárok ki fogják-e emelni a 48-as mozgalmak forradalmi jellegét és meghazudtolják-e a régi mó­di (inkább maradi, mint elma­radt) konzervatív, sőt reakciós magyar “történészeket”, akik megpróbálták elhitetni velünk, hogy az 1848-as magyar szabad­ságharc csak magábanálló, el­szigetelt “rebellió”, vagyis saj­nálatos lázadás volt a “fenséges királyi és császári ház ellen” és nem a magyar nép bekapcsoló­dása az egyetemes emberi halar dás újvilágot építő népi forra­dalmaiba. Érdekes lesz megfigyelni azt is, hogy milyen mélyre fog hat­ni az Amerikai Történelmi Tár­saság hivatalos programjában kifejezett álláspont a tudós pro­fesszorok előadásaiban is? Vá­rakozó álláspontra kell helyez­kednünk addig, amig meglátjuk, hogy valóban őszintén liberális és haladó szempontból fogják-e analizálni az amerikai történe­lem tanárok az 1848 forradal­mak és szabadság mozgalmak nagy eseményeit. AKADÉMIAI SZABADSÁG Ezt a várakozó álláspontot azért említjük, mert láttuk a na­gyon is konzervatív és sokszor liberális-ellenes “Life” cimü he­tilap november 22-iki számában megjelent cikket az 1848-as for­radalmakról, amelyben elég szimpatikusán, sőt barátságo­san ir a szabadságharcok veze­tőiről, — többek között Kossuth arcképét és egy Kossuth idéze­tet is hozott, — ugyanakkor Mattemich és Ferenc József el­nyomó uralmát elég élesen ítéli el. Sőt mi több, ez a cikk elég tisztességesen foglalkozik, a szo­cialista mozgalmak akkori veze­tőivel, köztük Marx Károllyal is. Talán ez a meglepő uj hang az elnökválasztások eredményének tudható be, hogy ez a lap is libe- rálisabbnak tűnjön fel. Éppen azért érdeklődéssel várjuk, hogy a Történelmi Tár­saság tudós professzorainak mennyiben fog sikerülni a libe­rális és demokrata hurok penge­tése? Mert ha szabadon és őszintén nyilváníthatják véle­ményeiket, akkor a logika törvé­nyei szerint csakis jóindulattal és elismerően beszélhetnek az 1848-as forradalmakról. De saj­nos, túl sok amerikai egyetemen a liberális Roosevelt elnök halá­la óta megfélemlítik és elhall­gattatják az olyan liberális pro­fesszorokat, akik élni is akar­nak az “akadémikus szabadság­gal”. Miután sok ilyen bátor, szóki­mondó, liberális-demokrata ta­nárt csaptak már el, valószínű, hogy az előadásokat tartó pro­fesszorok talán inkább a kon­zervatív álláspontot fogják kép­viselni. De éles és élénk vitákat várhatunk az egy-egy előadást követő kritikai hozzászólások, viták alatt, mert akkor az ellen­kező vélemények nyilvánítására is alkalmat adnak. Ezen viták fogják képezni az Amerikai Tör­ténelmi Társaság kongresszusa legérdekesebb részét, mert ak­kor a tudós urak sokszor elég erélyesen “kapnak hajba”, ha ugyan akad egy-két professzor, akinek még van elegendő haja. if j. Borsody-Bevilaqua Béla tanár A bibliai Jézus egyik helytartója megszökött A “Mi Lapunk” cimü sajtó­szemét Mihálovics Zsigmond, a magyarországi Actio Catholica volt országos igazgatójával kap­csolatban a következőket írja, Mihálovics mosakodásául: “Nem a magam szándékából jöttem el Magyarországból. Ma is az a véleményem, hogy ma­radjon mindenki ameddig lehet­séges. Magam elvoltam szánva, hogy szembeállok börtönnel, sőt halállal. Nem készültem menekü­lésre, előkészületeket sem tet­tem. Váratlanul úgy alakult a helyzet, hogy nagyobb érdeke­ket mérlegelve s percek, platt el­döntve, minden búcsú nélkül, hirtelen a bujdosók útjára lép­tem.” Szerintem Mihálovics a gyá­vaságot jellemezte és nem bá­torsággal az igazság tudatában a megjelenését a törvény itélő- széke előtt, mert tudta, érezte, hogy nem volt Jézus követője, nem képviselte mint helytartó­ja, szabadság, egyenlőség e két- nagyjelentőségü szónak az értel­mét a gyakorlatban elrejtette. Már pedig maga Jézus többször kihangsúlyozta a követői előtt a gyakorlati értékét és az abból származható lelki nyugalmat, a békét és szeretetet. Ez utóbbi két szónak az értelmét soha nem lehetett és nem fog lehetni a gyakorlatba átvinni a szabad­ság és egyenlőség gyakorlati ér­téke nélkül. Mióta két emberhez hasonlatos törzs megjelent a földön és az élethez szükséges lehetőségekért harcba kevered­tek egymással, mely már abban az időben volt anyaginak nevez­hető és az erősebb törzs legyőz­te a gyengébbeket és az élve ma­radottakat rabszolgává tették, azóta a szabadság és egyenlőség rejtett fogalmán megegyezve a mindenkori gazdasági hatalom­mal rendelkező osztállyal mint kártékony rovarok dőzsöltek az évezredek folyamán a rabszol­gák által termelt javakon. A nyilatkozat további részé­ben mondja Mihálovics: “Vaksötét erdőben botorkál­tam a határon túl és éjféli idő­ben zörgettem ismeretlen ajtón, befogadást kérve. Később is úgy bujdostam, mint minden bujdo só. De igy volt ez jó. Láttam és tapasztaltam a hontalanok szo­morú útját.” E szerint csak most jutott el olyan tapasztalathoz, melyeket mi már több százezren 30-40-50 évvel előbb megtapasztaltunk a kényszer folytán, abból az or­szágból, ahol mi is születtünk és minden jog és élet lehetőség nél­kül az előttünk ismeretlen kül­földre vándoroltunk. És azok is, akik ma azon a földön a bíró­ság elé állítják az osztályellen­séget az ők előbbi elszenvedett sérelmeikért. Egy másik szakaszban ezt írja: “Váratlanul napirendre tűzték és keresztül erászakolták az iskolák állami monopóliumba vételét, helyesebben mondva párt-monopóliumba vételét. Ez­zel ledöntötték a keresztény hu­manista szellemiség utolsó ha­talmas keleti erődjét.” A keleti alatt ők a barbársá­got értik, mert a tisztitó vihar véletlenül arról indult el előbb, amely vihar az ő brutális huma­nizmusukat sepri el és helyébe igyekszik a kornak megfelelőt tenni. Egy más helyen igy beszél: “Rákosi junius 13-án a Hősök Terén, a királyok szobrai előtt, a magasban a koronát tartó an- tüzték és keresztül erőszakolták' gyal szárnyai alatt kijelentette, hogy a marxisták előtt már nin­csen akadály s a népi demokrá­cia most indul el a szocializmus irányában”. Nagyszerű történelmi helyen, talán véglegesen pontot tettek a történelmek elé. Nem áll minden bizonyíték az egyház történelmi múltjából a rendelkezésemre és csak egy pár eleven Ízelítővel szolgálok csu­pán, de akik keresni akarják a múltat, ezen humanistának, ol­vassák el a pápák bűneit és a mi időnkből a papok tükrét azon keresztül meglátható a humaniz­musuk. 1302-ben, mikor a pápai hata­lom meghódította Olaszorszá­got, nem a nép szellemi vezeté­sére és erkölcsi tisztítására tőre kedtek, sőt azt a mozgalmat, amely a francia Dante vezetése alatt volt, megfojtották, mert az újításokra és a nép helyzeté­nek javítására törekedett. Dan- tet magát száműzték és meg kezdték a fényes kolostorok épí­tését, ahol olyan tivornyákat és orgiákat rendeztek, melyek ha­sonlatosak a mai kapitalista rendszer alatti bordélyházak­hoz. Dante az ő idejének két pápá­ját a pokolba kívánta, akik Szent Ppter szavai szerint síro­mat vér és szenny mocsarává változtatták és tetteik miatt az egek is elpirultak. Nem is kell nagyon vissza­nyúlni a történelmi múltba az­ért, hogy megállapítsuk az ő hu­manizmusukat 1945 december hava a megváltó születésének a hónapjában, Budapesten a gyer­mek menhelyeken a halál angya­la hordta naponta a Kálmán és más terekről elnevezett kitett kis Kálmán Máriákat és a na­gyobbakat is, az éhség, a hideg a füttetlen fagyos termek, a hi­ányos ruha és táplálkozás volt az okozat. A feketézőknek, a jó bundás hölgyeknek, a jól öltözött rom­lott lelkű ficsuraknak jól ment akkor és még milliókat kerestek. Valószínű Esztergomban az ér­seki kamarában is volt még a javakból bőven. Az is valószínű, hogy tudtak az ottani állapotok felől, mert hisz a nővérek fátyo­los és könnyes szemeik előtt és karjaik között némultak el a rö­vid életű, szomorú pályafutásu kis baba ajkak. Most karácsony van, Jézus a megváltó születésnapja, aki szabadságról és egyenlőségről beszélt és ti érseki harangok ott Esztergomban zúgjátok kórus­ban a falusi kis harangokkal, a munka diadalát és vele a sza­badság hajnalát. Siket Gyula HALÁLBA ÍTÉLTÉK PAPP SIMONT BUDAPEST — A magyar népbiróság halálra Ítélte Dr. Papp Simont, a Magyar Ameri­kai Olaj Részvénytársaság (MAORT) magyar vezérigazga­tóját, aki a bebizonyítást nyert vád szerint, szabotálta az olaj- termelést. A több hétig tartó szenzációs pör végével a magyar kormány kiutasította a vállalat két amerikai vezetőjét, az olaj termelést állami kezelésbe vet­ték s a bíróság a most kimon­dott ítéletben Papp Simont ha­lálra, alantasabb tisztviselői kö­zül többet börtönbüntetésre Ítélt. MEHET A NÉV IS PRÁGA — A “Svobodne Slo- vo” nevű cseh újság jelenti, hogy az államosított Bata cipő­gyárak újév után más nevet kapnak, a magántulajdonra em­lékeztető “Bata” nevet egészen törülni fogják. Ezen gyárakat ugyan már 1945-ben lefoglalták, de a Bata nevet egészen mosta­náig meghagyták. Hogy mi lesz a vállalat uj neve, egyenlőre ti­tokban tartják, de egyes műhe­lyekben már nagy cimtáblákat akasztanak ki, amelyeken az OGG betűk, vagy Obuv-Kuze- Guma (cipő-bőr-gumi) szavak láthatók. A Bata cipőket egész Európában ismerik. Mégis csak nagy ember az a Whittaker Chambers, hiszen egyetlen tökkel jólakatott több millió embert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom