Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-12-18 / 1558. szám

1948. december 18. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben ________________(gb) ROVATA________________ 'LEVÉL A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉHEZ Levelet ka tunk Budapestről, a Magyarok Világszövetségétől, amelyben kérdezik tőlünk, hogy felhasználjuk-e a hozzánk kül­dött cikkeiket és híreiket, mert. mint írják: “a lapban ugyanis nem igen látjuk annak nyomát.” Legalkalmasabbnak tartom, ha erre a levélre itt, a lapban vála­szolok, mert NÁLUNK az ilyes­mi éppen annyira az olvasók, mint a szerkesztőknek az ügye. Miután a nevezett levélben azt látom, hogy a válasznál a “hi­vatkozási szám: Dr. B. Lá”, tisz- tességtudóan megkezdem tehát levelem. Kedves Dr. B-Lá:— Sajnálom, hogy nem adha­tom vissza önnek a “Kedves Honfitársak” megszólítást, de 40 év óta, amióta Magyarorszá­got elhagytam, megszoktam már, hogy gyorsan zsebeimre te­gyen kezeimet, amikor ezt a megszóllitást hallom. És higyje el kedves Dr. B. Lá, ezt nem ok- nélkül tesszük mi, amerikai ma­gyarok. Mert ezen parasztfogó megszóllitással folytatták le az “aranyat vasért“, “vasat pelen­káért”, a pelenkát pedig a Hor­thy uralom dicsőségéért s ha­sonló egyéb mozgalmakat. Sőt, eláruljuk önnek, ha esetleg még nem tudja, hogy a hazafiságból élő csalók, az amerikai magyar féreg fasizták ma is ezt a meg­szólítást használják. De nehogy félre értsen! Nem azt akarom szuggerálni, hogy most már mindjárt a másik végletbe csap­jon s “elvtársnak” szóllitson, mint teszik azok, akik a szélső jobbról egyszerre a szélső balra ugrálnak át, mert az éppen oly imelyitő, mint az előbbi. Nos, miután a megszóllitás nehézségein ilyen szerencsésen átestünk, ismertetem nagyjából az eddigi összeköttetéseinket. Egy lap szerkesztésénél na­gyon sokféle dologról esik szó, amelyekre a pontos adatokat nem rázhatja ki az ember az in­ge ujjából. így például vagy há­rom évvel ezelőtt azt kérdezi tő­lem az egyik munkástárs, hogy mikor uralkodott Magyarorszá­gon Dobzse László? No tessék, éppen ez a. keserves Dobzse bán­totta az oldalát! Mondom neki, hogy mit gondol, tán “káptalan az én fejem, hogy mindent tud­jon”, csak úgy kívülről?! Az ilyesmit meg kell nézni e™ tör­ténelem könyvben, vagy életraj­zi enciklopédiában, — szóval va­lami referencia munkában. MIÉRT FÉLTIK? Történetesen éppen abban az időben kaptuk az első levelet a Magyarok Világszövetségétől, amelyben felajánlották szolgá­lataikat. Irtunk tehát, hogy küldjenek nekünk egy magyar SZERVEZETBE egyesülnének és jelszavuk volna, hogy: “Egy­nek a sérelme, valamennyi sé­relmét jelenti”? történelmet. — lehetőleg ui kia­dásút, és azonkívül statisztikai adatokat tartalmazó munkákat, stb. amelyekért természetesen meg fogunk fizetni. Küldtek is néhány elég jó s még többé-ke- vésbé jó, sőt talán mondhatnám egészen értéktelen dolgokat is, de történelmet, — azt nem küld­tek. Hiába irtunk kétszer-há- rcmszor is, nem csak a Világszö­vetséghez, de másüve is, törté­nelmet nem kaptunk. Egy darabig nem értettem, hogy miért nem küldtek, de vég­re rájöttem; bizonyára azért nem, mert szégyenük a történe­tüket! Hát van is ott szégyenle­ni való elég, különösen azon a részen, ami a két világháború közötti, meg a nyilas uralom idején történt. De mondok most valamit, kedves Dr. B. Lá; csak küldjenek egy történelmet, Ígé­rem, hogy titokban fogjuk tar­tani, nem áruljuk el senkinek sem. Nem azt, hogy küldtek, hanem, hogy mi van benne azon szégyenletes évekről. Midőn nem sokkal a felszaba­dulás után megkaptuk önöktől az első küldeményt, — néhágy szépirodalmi könyvet, — csodál­kozva láttuk, hogy azokban bár burkoltan, de azért félre nem magyarázható módon reakciós propagandát helyeztek el. Ezt meg is irtuk önöknek, amire azt válaszolták, hogy vannak önök­nek radikálisabb könyveik is. de “azokkal nem akarják elijeszte­ni az amerikai magyarokat”. Most már tudjuk, hogy akik után akkor a Szövetség ment átjöttek ide, — Nagy Ferenc, Pfeiffer, Sulyok, Chornoky, stb. stb. — hogy személyesen ismer­tessék meg a “radikálizmusai- kat”. Nem csodáljuk, hogy amig ezek irányították Magyarorszá­got elég olyan könyvet adtak ki, amelyben a “régi jó világot” di­csérték. Azonban kaptunk önök­től néhány iskolai tankönyvet, amelyek átnézése után megálla­píthatom, hogy nem csak min­ket, amerikai magyarokat nem akarnak elijeszteni a túlságos “radikálizmussal”, de még a ta­nuló ifjúságot sem. Pedig ezeket a könyveket már most adták ki 1948-ban. Minden könyvön ezt olvashatjuk: “Riadja a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter, Budapest, 1948”. BURKOLT PROPAGANDA Ezen könyvek az uj, általános iskolák V-Vin osztályai számá­ra készültek. Ha jól értem, ezek megfelelnek a régi középisko­lák 4 alsó osztályainak, vagyis a tanulók általában 10-14 évesek. Azon könyvek, amelyek a meny- nyiségtan, természettan, stb. körébe tartoznak határozottan sokkal jobbak, mint aminökből mi tanultunk. És talán ugyan­ezt elmondhatnám azokról is, amelyeknek neve “Magyar köny” vagy “Történelmi Olvas­mányok”, ha nem találnánk meg bennük azt a burkolt reakciós propagandát, amire előbb céloz­tam. A háború alatt Elmer Davis, az amerikai sajtóiroda főnöke egyszer rászólt a külföldi “dup­la-hazafias” lapokra, — de kü­lönösen az Amerikai Magyar Népszava nevű söpredékre, hogy szépirodalmi Írásaikban lopják be a Hitler-Horthy-Mus- solini banda iránti hódolatot, ami a régi világ által nagy ha­zafiaknak nevezett egyének di­cséretéből állott. Azt látom most a budapesti kultusz miniszter által 1948-ban kiadott “Törté­nelmi Olvasmányok” cimü köny­vekben is, ahol a régi magyar legendákat kiszínezve, mint tör­ténelmi valóságot adják be a zsenge ifjúságnak. Mi is tanul­tuk ezeket a dolgokat, de lega­lább megmondották, hogy ezek csak legendák, vagy költők, írók által kitalált dolgok. Az első világháború után nagy hírnévre tett szert a nem­régiben elhalt* Emil Ludwig né­met iró “Napoleon” cimü élet­rajzával. Nem sokkal később azonban úgy ezt, mint a többi hasonló stílusban irt történelmi munkáit nagyon élesen és mél­tán támadták a komoly kritiku­sok, mert Ludwig kitalált párbe­szédeket adott hőseinek a szájá­ba, mintha azon beszélgetéseket valaki lejegyezte volna. A kriti­kusok kimutatták, hogy ez a legszemérmetlenebb történelem- hamisitás és éppen azért nagyon károsnak mondották, mint aho­gyan nagyon károsak a hasonló stílusban készült hollywoodi történelmi filmek is. Jaj annak, aki a Korda Sándor filmjeiből ismerte meg a történelmet! KURZUS IRODALOM­TÖRTÉNET? De azért a magyar kultuszmi­nisztérium még 1948-ban is jó­váhagyta ezt a már régen disz- kreditált történelmi stílust ezek­ben az iskolai könyvekben. Szó sincs róla, találunk ezekben a könyvekben ilyen mondatot: “A szédületes fényűzést a főurak természetesen csak azért enged­hették meg maguknak, mert sokezer hold birtokuk volt és mert a jobbágyok munkaerejét kizsákmányolták”, de mit ér ez, amikor a következő 40-50 olda­lon át magasztalják egyes főu­rak és nemesek tetteit, jellemét, stb., méghozzá csak legendák után, olyan “uram-bátyám” szimpatikus modorban. A VIII. osztály számára irt “Magyar Könyv” magyar iro­dalomtörtént féle akar lenni, amelybe itt-ott bevettek néhány külföldi, de különösen orosz irót is. Nem valami nagy terjedelmű könyv ez, mindössze 356 oldalt Az elmúlt két esztendő talán a legnehezebb volt Kutasy mun­kástársunk életében, mert egyik baleset után a másik jött és en­nek következtében az egészségi állapota teljesen összeomlott. December 7-én következett be halála. 81 évet élt. Kutasy 45 évvel ezelőtt vándorolt ki Ame­rikába. Ő is mint a többi sok millió bevándorló munkás em­ber, sok megpróbáltatásokon tesz ki, de azért mégis szembe­ötlő, hegy a könyv irói, bizonyos Király István, Deme László és Szabolcsi Miklós nem tudtak he­lyet szorítani benne egyetlen zsidó eredetű Írónak sem. Téve­dés ez, avagy készakarva csi­nálták a demokrácia dicsőségé­re? Bajos megmondani, de any- nyi bizonyos, hogy sokkal kisebb Írókat és költőket is fel­említenek, mint például Kiss Jó­zsef vagy Bródi Sándor voltak, — hogy másokat ne is említsek. Látja kedves Dr. B. Lá, vi­gyázni kell ám arra, ami Ma­gyarországról mostanában ide­jön. Vigyázni kell különösen az olyan lapnak, amely hajlandó ugyan propagandát Írni, de csak nyíltat és nem burkoltat. Igv például mi a forradalmi ipari unionizmus propaganda lapja vagyunk és azt nyíltan hirdet­jük s igyekezünk továbbra is annál maradni. Ezért nem igen látják lapunk­ban az önök által küldött cikkek nyomait. A BERLINI GYŐZELEM BERLIN — Berlinben az an­gol-francia-amerikai zónában, vagyis a “Nyugati övezetben” városi választásokat tartottak, amelyet a kommunisták bojkot- táltak. A választásnál 1,330,280 szavazatot adtak le, amelyből szociáldemokraták 64.5, a ke­resztény demokraták 19.4, a li­berális demokraták 16.1 száza­lékot kaptak. A városi képvise­lő testület tagjait ezen arányban nevezik ki. ______ A berlini választást az ame­rikaiak igen nagy győzelemnek hirdetik, noha valójában azt je­lenti, hogy a berliniek megvá­laszthatták az amerikaiak által kijelölt tisztviselőket. VITAMINEVÖK FIGYEL­MÉBE CHICAGO — Dr. Theodore E. Friedmann, a Northwestern University tanára jelenti, hogy hosszas kísérletek után rájöt­tek, hogy az emberi test csak rendkívül kis mennyiségű B-l vitamint használ el. A napon­ként felhasznált B-l vitamin az ounce ötezred része, vagyis 5000 nap (13 év, 8 hónap és 2 hét) alatt használ fel egy ounceot. Az emberi test ennél többet nem tud felvenni s csak pazarlás a naponkénti fogyasztás. Sőt mi több, ha az emberi testet túlsók üyen vitaminnal tömik, akkor azzal szemben a testben ellenál­lás fejlődik ki. ment keresztül, azonban ő ennek okát felismerte és azért csatla­kozott az IWW szervezethez, amelynek feladata egy jobb rendszer megteremtése. Teme­tése december 10-én ment végbe, családja és ismerősei résztvéte- lével. A pittsburghi Bérmunkás csoport egy virágcsokrot helye­zett ravatalára. Kutasy munkástársunk érde­meit emlékezetünkben tartjuk. K. | KUTASY GYULA |

Next

/
Oldalképek
Tartalom