Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-12-18 / 1558. szám
1948. december 18. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben ________________(gb) ROVATA________________ 'LEVÉL A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉHEZ Levelet ka tunk Budapestről, a Magyarok Világszövetségétől, amelyben kérdezik tőlünk, hogy felhasználjuk-e a hozzánk küldött cikkeiket és híreiket, mert. mint írják: “a lapban ugyanis nem igen látjuk annak nyomát.” Legalkalmasabbnak tartom, ha erre a levélre itt, a lapban válaszolok, mert NÁLUNK az ilyesmi éppen annyira az olvasók, mint a szerkesztőknek az ügye. Miután a nevezett levélben azt látom, hogy a válasznál a “hivatkozási szám: Dr. B. Lá”, tisz- tességtudóan megkezdem tehát levelem. Kedves Dr. B-Lá:— Sajnálom, hogy nem adhatom vissza önnek a “Kedves Honfitársak” megszólítást, de 40 év óta, amióta Magyarországot elhagytam, megszoktam már, hogy gyorsan zsebeimre tegyen kezeimet, amikor ezt a megszóllitást hallom. És higyje el kedves Dr. B. Lá, ezt nem ok- nélkül tesszük mi, amerikai magyarok. Mert ezen parasztfogó megszóllitással folytatták le az “aranyat vasért“, “vasat pelenkáért”, a pelenkát pedig a Horthy uralom dicsőségéért s hasonló egyéb mozgalmakat. Sőt, eláruljuk önnek, ha esetleg még nem tudja, hogy a hazafiságból élő csalók, az amerikai magyar féreg fasizták ma is ezt a megszólítást használják. De nehogy félre értsen! Nem azt akarom szuggerálni, hogy most már mindjárt a másik végletbe csapjon s “elvtársnak” szóllitson, mint teszik azok, akik a szélső jobbról egyszerre a szélső balra ugrálnak át, mert az éppen oly imelyitő, mint az előbbi. Nos, miután a megszóllitás nehézségein ilyen szerencsésen átestünk, ismertetem nagyjából az eddigi összeköttetéseinket. Egy lap szerkesztésénél nagyon sokféle dologról esik szó, amelyekre a pontos adatokat nem rázhatja ki az ember az inge ujjából. így például vagy három évvel ezelőtt azt kérdezi tőlem az egyik munkástárs, hogy mikor uralkodott Magyarországon Dobzse László? No tessék, éppen ez a. keserves Dobzse bántotta az oldalát! Mondom neki, hogy mit gondol, tán “káptalan az én fejem, hogy mindent tudjon”, csak úgy kívülről?! Az ilyesmit meg kell nézni e™ történelem könyvben, vagy életrajzi enciklopédiában, — szóval valami referencia munkában. MIÉRT FÉLTIK? Történetesen éppen abban az időben kaptuk az első levelet a Magyarok Világszövetségétől, amelyben felajánlották szolgálataikat. Irtunk tehát, hogy küldjenek nekünk egy magyar SZERVEZETBE egyesülnének és jelszavuk volna, hogy: “Egynek a sérelme, valamennyi sérelmét jelenti”? történelmet. — lehetőleg ui kiadásút, és azonkívül statisztikai adatokat tartalmazó munkákat, stb. amelyekért természetesen meg fogunk fizetni. Küldtek is néhány elég jó s még többé-ke- vésbé jó, sőt talán mondhatnám egészen értéktelen dolgokat is, de történelmet, — azt nem küldtek. Hiába irtunk kétszer-há- rcmszor is, nem csak a Világszövetséghez, de másüve is, történelmet nem kaptunk. Egy darabig nem értettem, hogy miért nem küldtek, de végre rájöttem; bizonyára azért nem, mert szégyenük a történetüket! Hát van is ott szégyenleni való elég, különösen azon a részen, ami a két világháború közötti, meg a nyilas uralom idején történt. De mondok most valamit, kedves Dr. B. Lá; csak küldjenek egy történelmet, Ígérem, hogy titokban fogjuk tartani, nem áruljuk el senkinek sem. Nem azt, hogy küldtek, hanem, hogy mi van benne azon szégyenletes évekről. Midőn nem sokkal a felszabadulás után megkaptuk önöktől az első küldeményt, — néhágy szépirodalmi könyvet, — csodálkozva láttuk, hogy azokban bár burkoltan, de azért félre nem magyarázható módon reakciós propagandát helyeztek el. Ezt meg is irtuk önöknek, amire azt válaszolták, hogy vannak önöknek radikálisabb könyveik is. de “azokkal nem akarják elijeszteni az amerikai magyarokat”. Most már tudjuk, hogy akik után akkor a Szövetség ment átjöttek ide, — Nagy Ferenc, Pfeiffer, Sulyok, Chornoky, stb. stb. — hogy személyesen ismertessék meg a “radikálizmusai- kat”. Nem csodáljuk, hogy amig ezek irányították Magyarországot elég olyan könyvet adtak ki, amelyben a “régi jó világot” dicsérték. Azonban kaptunk önöktől néhány iskolai tankönyvet, amelyek átnézése után megállapíthatom, hogy nem csak minket, amerikai magyarokat nem akarnak elijeszteni a túlságos “radikálizmussal”, de még a tanuló ifjúságot sem. Pedig ezeket a könyveket már most adták ki 1948-ban. Minden könyvön ezt olvashatjuk: “Riadja a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter, Budapest, 1948”. BURKOLT PROPAGANDA Ezen könyvek az uj, általános iskolák V-Vin osztályai számára készültek. Ha jól értem, ezek megfelelnek a régi középiskolák 4 alsó osztályainak, vagyis a tanulók általában 10-14 évesek. Azon könyvek, amelyek a meny- nyiségtan, természettan, stb. körébe tartoznak határozottan sokkal jobbak, mint aminökből mi tanultunk. És talán ugyanezt elmondhatnám azokról is, amelyeknek neve “Magyar köny” vagy “Történelmi Olvasmányok”, ha nem találnánk meg bennük azt a burkolt reakciós propagandát, amire előbb céloztam. A háború alatt Elmer Davis, az amerikai sajtóiroda főnöke egyszer rászólt a külföldi “dupla-hazafias” lapokra, — de különösen az Amerikai Magyar Népszava nevű söpredékre, hogy szépirodalmi Írásaikban lopják be a Hitler-Horthy-Mus- solini banda iránti hódolatot, ami a régi világ által nagy hazafiaknak nevezett egyének dicséretéből állott. Azt látom most a budapesti kultusz miniszter által 1948-ban kiadott “Történelmi Olvasmányok” cimü könyvekben is, ahol a régi magyar legendákat kiszínezve, mint történelmi valóságot adják be a zsenge ifjúságnak. Mi is tanultuk ezeket a dolgokat, de legalább megmondották, hogy ezek csak legendák, vagy költők, írók által kitalált dolgok. Az első világháború után nagy hírnévre tett szert a nemrégiben elhalt* Emil Ludwig német iró “Napoleon” cimü életrajzával. Nem sokkal később azonban úgy ezt, mint a többi hasonló stílusban irt történelmi munkáit nagyon élesen és méltán támadták a komoly kritikusok, mert Ludwig kitalált párbeszédeket adott hőseinek a szájába, mintha azon beszélgetéseket valaki lejegyezte volna. A kritikusok kimutatták, hogy ez a legszemérmetlenebb történelem- hamisitás és éppen azért nagyon károsnak mondották, mint ahogyan nagyon károsak a hasonló stílusban készült hollywoodi történelmi filmek is. Jaj annak, aki a Korda Sándor filmjeiből ismerte meg a történelmet! KURZUS IRODALOMTÖRTÉNET? De azért a magyar kultuszminisztérium még 1948-ban is jóváhagyta ezt a már régen disz- kreditált történelmi stílust ezekben az iskolai könyvekben. Szó sincs róla, találunk ezekben a könyvekben ilyen mondatot: “A szédületes fényűzést a főurak természetesen csak azért engedhették meg maguknak, mert sokezer hold birtokuk volt és mert a jobbágyok munkaerejét kizsákmányolták”, de mit ér ez, amikor a következő 40-50 oldalon át magasztalják egyes főurak és nemesek tetteit, jellemét, stb., méghozzá csak legendák után, olyan “uram-bátyám” szimpatikus modorban. A VIII. osztály számára irt “Magyar Könyv” magyar irodalomtörtént féle akar lenni, amelybe itt-ott bevettek néhány külföldi, de különösen orosz irót is. Nem valami nagy terjedelmű könyv ez, mindössze 356 oldalt Az elmúlt két esztendő talán a legnehezebb volt Kutasy munkástársunk életében, mert egyik baleset után a másik jött és ennek következtében az egészségi állapota teljesen összeomlott. December 7-én következett be halála. 81 évet élt. Kutasy 45 évvel ezelőtt vándorolt ki Amerikába. Ő is mint a többi sok millió bevándorló munkás ember, sok megpróbáltatásokon tesz ki, de azért mégis szembeötlő, hegy a könyv irói, bizonyos Király István, Deme László és Szabolcsi Miklós nem tudtak helyet szorítani benne egyetlen zsidó eredetű Írónak sem. Tévedés ez, avagy készakarva csinálták a demokrácia dicsőségére? Bajos megmondani, de any- nyi bizonyos, hogy sokkal kisebb Írókat és költőket is felemlítenek, mint például Kiss József vagy Bródi Sándor voltak, — hogy másokat ne is említsek. Látja kedves Dr. B. Lá, vigyázni kell ám arra, ami Magyarországról mostanában idejön. Vigyázni kell különösen az olyan lapnak, amely hajlandó ugyan propagandát Írni, de csak nyíltat és nem burkoltat. Igv például mi a forradalmi ipari unionizmus propaganda lapja vagyunk és azt nyíltan hirdetjük s igyekezünk továbbra is annál maradni. Ezért nem igen látják lapunkban az önök által küldött cikkek nyomait. A BERLINI GYŐZELEM BERLIN — Berlinben az angol-francia-amerikai zónában, vagyis a “Nyugati övezetben” városi választásokat tartottak, amelyet a kommunisták bojkot- táltak. A választásnál 1,330,280 szavazatot adtak le, amelyből szociáldemokraták 64.5, a keresztény demokraták 19.4, a liberális demokraták 16.1 százalékot kaptak. A városi képviselő testület tagjait ezen arányban nevezik ki. ______ A berlini választást az amerikaiak igen nagy győzelemnek hirdetik, noha valójában azt jelenti, hogy a berliniek megválaszthatták az amerikaiak által kijelölt tisztviselőket. VITAMINEVÖK FIGYELMÉBE CHICAGO — Dr. Theodore E. Friedmann, a Northwestern University tanára jelenti, hogy hosszas kísérletek után rájöttek, hogy az emberi test csak rendkívül kis mennyiségű B-l vitamint használ el. A naponként felhasznált B-l vitamin az ounce ötezred része, vagyis 5000 nap (13 év, 8 hónap és 2 hét) alatt használ fel egy ounceot. Az emberi test ennél többet nem tud felvenni s csak pazarlás a naponkénti fogyasztás. Sőt mi több, ha az emberi testet túlsók üyen vitaminnal tömik, akkor azzal szemben a testben ellenállás fejlődik ki. ment keresztül, azonban ő ennek okát felismerte és azért csatlakozott az IWW szervezethez, amelynek feladata egy jobb rendszer megteremtése. Temetése december 10-én ment végbe, családja és ismerősei résztvéte- lével. A pittsburghi Bérmunkás csoport egy virágcsokrot helyezett ravatalára. Kutasy munkástársunk érdemeit emlékezetünkben tartjuk. K. | KUTASY GYULA |
