Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-07-10 / 1536. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1948. julius 10. Ui szövetkezeti nagyvállalkozás Néhány hónap előtt érdekes gyűlést tartottak Washington­ban. Vagy 200 ember, akik a munkásságot, a hitelszövetkeze­teket és fogyasztási szövetkeze­teket képviselték, az Ameriká­ban szövetkezeti alapon létesí­tendő első nagy áruház terveit fektették le. Ez a “department store” Arlington-ban, Virginiá­ban, Washingtonnal szemben, a Potomac folyó partján épült fel és ez év márciusában már meg is kezdi az üzemet. A szövetke­zeti áruházak tervezett láncá­ban ez lesz az első szem. Ennek az uj vállalkozásnak a pénzügyi alapjait, amelynek E. A. Filene Corporation lesz a ne­ve. Edward E. Filene, az ismert bostoni kereskedő és emberba­rát hagyatéka biztosítja. Filene egész életében pártolta a szövet­kezeti mozgalmat, minthogy sa­ját üzletében tapasztalta, hogy Amerikában az áruk forgalom­ba hozatalának költségei arány­talanul magasak. Ennek az eny­hítésére, több millióból álló ha­gyatékát a szövetkezeti mozga­lom támogatására hagyta. A hagyaték most a Consumer Dis­tribution Corporation nevű “Trust Fund” kezében van és ELŐFIZETÉST KÜLDTEK Julius 3-ig: A. Kosár, Wheeling ............ 1 G. Rinyu, Trenton ________ 1 J. Frayták, Trenton ............ 1 G. Bakos, Los Angeles ...... 1 A. Kucher, Pittsburgh ____ 5 J. Vizi, Akron ___________ 5 J. Farkas, Akron _________ 3 J. Bényei, Cleveland _______ 2 N. N. So. Norwalk ________ 3 J. Fodor, Cuy. Falls ........ 4 J. Gulyás, Cleveland ______ 2 J. Váraljay, Bridgeport ----- 1 Geo. Shamel, Chicago _____ 1 J. Feczkó, New York ........ 1 V. Mazanek, Hollywood ........ 1 F. Szabó, Cleveland ................ 3 A. Friedrich, Cleveland ___ 1 G. Deme, Akron ..................... 1 H. Radies, Cleveland ............. 1 St. Princz, Cleveland ______ 1 S. Lovrek, Cleveland .... 2 A. Abetzky, Cleveland _____ 1 M. Buza, Elgin _________ 2 J. Simicz, Chicago .......... 1 J. Chory, Decatur .................. 1 J. Kiss, Brunswick ................ 1 A. Forizs, Atlantic City .....„ 5 B. Gross, New York ........... 1 J. Horváth, Chicago __ 2 L. Hegyi, Phila ................ 1 J. Schwindt, N. Canton ....... 2 L. Decsi, Akron ..................... 1 J. Deák, Akron ..................... 4 J. Heck, Detroit ________ 2 J. Barabás, Wadsworth ____ 2 J. Mogor, Cleveland ............ 1 A. Buzsinsky, Toledo______ 3 Mrs. J. Horváth, Ravenna .... 1 Elsinore és kör. magyarok .. 2 Daisy Summons. Elsinore..... 1 J. Reppman, Detroit .............. 1 A. Toth, Carolina .................. 1 A. Nagy, Carolina _____ 2 L. Gács, Carolina _________12 Mrs. E. M. Kohn, Dunedin .... 1 P. Kleidal, Akron .............. 2 E. Szigeti, New York ........ 1 L. Bauer, Newark .'................ 2 L. Thoma, Cincinnati ....... 1 P. Kunst, Chicago ..... 1 ennek kezelői hires közéleti fér­fiak. A háború közbejötté mind­eddig megakadályozta az áru­ház megnyitását, de most már majdnem egyszerre három ilyen szövetkezeti áruház van alaku­lóban: Arlingtonban, (Va.), Ir- vingtonban, (N.J.) és Providen- ceben, (R. L). Ezek az áruházak nem nye­részkedésre alakultak, hanem az egész társadalom szolgálatára. Az igazgatóság és az áruházi igazgatók a szövetkezeti tagok­nak tartoznak felelőséggel. Min­den tag egy szavazatra jogosult, tekintet nélkül arra, hogy hány részjegye van. Mihelyt a mun­kásegyesületek, a hitelszövetke­zetek és a helyi közönség leje­gyezték a teljes alaptőkét, a Consumer Distribution Corpora­tion arra fogja pénzét felhasz­nálni, hogy más községekben hasonló áruházakat teremtsen meg. Common Council A NÉGEREK SZAVAZATI JOGA WASHINGTON, D. C. — Az Egyesült Államok legfelsőbb bí­rósága, a Supreme Court mege­rősítette a négereknek azt a jo­gát, hogy a déli államokban jo­guk van résztvenni az előzetes választásokban. Erre a végzés­re precedensül George Elmore néger szavazó esete szolgált, akit 1946-ban Columbia, S. C. városban a demokrata párt elő­választásainál nem engedtek szavazni. Ezért pörölte a vá­lasztási bizottságot. Az alsóbb és a fellebezési bíróság is a né­ger szavazók javára döntöttek és ezt a Supreme Court most véglegesen megerősítette. Ugyancsak döntött a Supre­me Court Cecil B. De Mill film­rendező ügyében, aki pár évvel ezelőtt nem fizette meg az Ame­rican Federation of Labor által politikai célokra kiszabott egy dolláros kivetést, amiért kizár­ták a unionból. A Supreme Co­urt most megerősítette a union- nak azt a jogát, hogy ily esetek­ben kizárhatja a tagokat. így De Millenek, aki ezt az ügyet a szervezet szétrombolására akar­ta felhasználni, többé semmi ke­resnivalója se maradt. Ugyancsak kimondta a Sup­reme Court azt is, hogy a német I.G. Farbenindustrie cég ameri­kai vagyonát a kormánynak jo­ga van lefoglalni. Ezen vagyont a Standard Oil (N.J.) és néhány más cég követelte azon az ala­pon, hogy a céggel szoros (kar­tel) összeköttetésben álltak és elszámolás alapján nekik járt az a vagyon. Amig Palesztinában fegyve­res békéről, itt békés fegyverke­zésről tárgyalnak. Az Egyesült Államok a nem­zetek között olyan, mint a kis­városokban a bankár, akitől mindenki kölcsönt kér, de aki­nek mindenki tartozik és akit éppen azért mindenki nagyon gyűlöl, — de nem meri meg­mondani neki. HOGYAN KELETKEZIK A “CSODA” , Megírtuk a. Bérmunkásban, hogy Indinapolis, Ind. városban a vézna testű, 13 éves ki Dávid Walker szülei azt a mesét ter­jesztették, hogy az úristen meg­látogatta Dávidkát és 5 óra hosszán, barátságosan beszélge­tett vele. Az Istennek ezt a kü­lönös barátságát természetesen kamatoztatták, mert a kisfiút evangélista gyűlésekre vitték, ahol elmesélte, hogy mit mon­dott neki az isten. A jámbor hí­vők bőkezűen szórták a dolláro­kat az úristen barátjának eltar­tására. Dávidka szülei azonban túlsá­gosan kapzsik voltak, bérbead­ták a fiút egy evangélista pap­nak, aki jobban értett a vallásos buta tömegek összecsőditésé- hez, az istennel társalgó gyerek hire egyre nőtt s a perselyben is egyre szaporodtak a dollárok. De aműyen mértékben szapo­rodtak a dollárok, oly mérték­ben fogta el az irigység a Wal­ker házaspárt, mert a szerződés értelmében a jövedelem csak egy részét kapták. így azzall a mesével álltak elő, hogy a pap nem bánik jól a fiúval, nem tart­ja tisztán, nem tanitatja s igy visszakövetelték. A bírósági tárgyaláson azon­ban a gyerek bevallotta, hogy az isteni látogatás meséjét az apja találta ki és őt veréssel rá- kényszeritette az evangélista be­széd elmondására. “Az apám sokszor véresre vert” — vallot­ta a gyerek — “és azért nem is akarok visszamenni a szüléim­hez”. A gyerek anyja elájult a tárgyaláson, de a hallgatók le­galább megtanulták, hogy mi­ként keletkeznek az isteni áto- mányokról szóló mesék, amit a szülők, vagy a “szentéletü” pa­pok azonnal kamatoztatni igye­keznek. Az újságírók megkérdezték Thomas E. Dewey kormányzó­tól, hogy miért akar az Egye­sült Államok elnöke lenni, mire azt felelte, fogalma sincs róla. De a választóknak sem! Az amerikai militaristák oly nagy légierőt akarnak, amely olyan arányban teszi biztossá Amerika jövőjét, mint amilyen arányban teszi bizonytalanná az emberiség jövőjét. Az Egyesült Államokban mos­tanában egyetlen munkásellenes politikust sem lehet találni, — választások előtt állunk. PIKETELIK A HAJÓT LONG BEACH, Cal. — Az “American Jewish Labor Coun­cil” tagjai piketelték az itteni kikötőben rakodó “Governor Bibb” nevű fehérhajót, mert ar­ra, a piketelők állítása szerint Saudi Arábiába szállításra szánt olajcsöveket raktak fel. Dr. San­ford Goldner állítása szerint az olaj csöveket Beamont, Tex. vá­ros kikötőjébe viszik, ahol át­rakják másik hajóra, amely Arábiába szállítja. A republikánus elnökjelöltről mondotta egyik jó ismerőse: Ez a Dewey kormányzó olyan kiváló ember, hogy nem gyűlöli senki, csak éppen azok, akik jól ismerik. * LAKÁS KAPHATÓ — LEFI­ZETÉSSEL NEW YORK — Két lakás- közvetitőt letartóztattak, mert “lefizetéssel” adtak bérbe laká­sokat. A lefizetés egy esetben 5000 dollár volt. A törvényes lakbéren felül ennyibe került az uj lakónak az, hogy lakáshoz jutott. A letartóztatott ügynökök azzal védekeznek, hogy a “lefi­zetés” csaknem teljes összegben a háztulajdonos zsebébe vándo­rolt] hogy tehát a háztulajdonos az igazi bűnös. A GYŰLÖLETEK PANTHE- ONJA T. Allan Goldsborough szövet­ségi biró minden nyilvános mű­ködésével rászolgál arra különö­sen a munkások részéről, hogy a felejthetetlen gyűlöletesek kö­zött vezető helyet kapjon. A munkás szervezetek ellen kiadott rendeletéit most újabbal gyarapította meg. A nagy vasu­tas szervezeteket teljesen letil­totta a sztrájk jogától. “A sztrájk az egész ország gazda­sági és politikai rendszerét fel­borítaná. A yilágra gyakorolt befolyásunkat elvesztenénk. Az ilyenfajta sztrájkokat nem tűr­hetjük.” Ezek Goldsborough bi­ró megállapításai. Vájjon meddig tartják a uni- onok “tiszteletben” ezeket a megállapításokat. “A SZABADKERESKEDE­LEM” NEVÉBEN New Yorkban egy Goldsmith Testvérek cég olcsón árusított szivart. A Dohány Elárusítók Országos Szövetsége pert indí­tott Goldsmithék ellen és azt meg is nyerte. A bíróság megtil­totta a szivarnak olcsóbb áron való árusítását. ÚJABB TILTÓ PARANCS A SZTRÁJK ELLEN SAN FRANCISCO, Cal.—Ge­orge B, Harris szövetségi kerü­leti biró utasította a sztrájk előtt álló hajózási ipar öt union- jának vezetőségét^ hogy a Taft- Hartley törvény értelmében 80 napi “lehűlő” időt kell vámiok a sztrájk tényleges elkezdése előtt. Harris bírói tilalma ha­sonló azon tilalmakhoz, amelye­ket a szövetségi kerületi bírák adtak ki New Yorkban az At­lanti óceánon hajózó munkások és Clevelandban a Nagytavak hajóin dolgozó munkások részé­re. Ez a tiltóparancs igy a ké­szülő szrájkot visszaveti szep­tember másodikéig. Harris biró éppen úgy, mint a mintát szolgáltató Goldsboro­ugh, Washington kerületi biró, a sztrájkot “nemzeti katasztró­fának” mondotta. Miután min­den sztrájkra rá lehet mondani, hogy akadályozza a közélelme­zést, vagy a közegészség fen- tartását, igy a Taft-Hartley tör­vény ily magyarázásával a mun­kásokat mind gyakrabban fog­ják megfosztani a sztrájkolás jogától. Nagyon sokan panaszkodnak manapsák, hogy elromlott a rá­diójuk, — megártott nekik a sok politikai beszéd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom