Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-11-13 / 1553. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1948 NOV. 13 NO. 1553 SZÁM HET#ÉRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) ... A militarizmus vaspatkói alatt A NEMZETI BIZTONSÁG JELSZAVA ALATT AZ AMERIKAI MILITARIZMUS ELTÖRLI A POLGÁRI SZABADSÁGJOGOKAT. — GAZDASÁGI FENYÍTÉS AZ ELSŐ BÜNTETÉS. NEW YORK — Az utóbbi pár hét óta az amerikai militarizmus a nemzeti biztonság jelszava alatt olyan hatalmat ragadott magához, amivel hamarosan képes lesz elfojtani az összes polgárjogokat. Erre alkalmat nyújt az a nagymérvű fegyverkezés, amelyet a háborús propaganda hatása alatt folytatnak. A háborús propagandával a militaristák elérték, hogy megint behozták a kötelező sorozást s gyors menetben építik a nagy haderőt, amelyhez rendkívül nagymennyiségű hadigépekre, munícióra és egyéb hadfelszerelésre van szükség. A militaristák a hadiszállítóknak adott nagy rendeléseket használják fel hatalmuk kiterjesztésére, mert a rendelések kiadásánál kikötik, hogy a rendeléseket nyerő vállatok alkalmazottait felülvizsgálják s elküldik munkából azokat, akiket “nemzetbiztonsági” szempontból alkalmatl annak tartanak. Már 1947-ben nagy felháborodást keltett, hogy az állami alkalmazottakat ilymódon felülvizsgálták, noha ez az úgynevezett “loyality test” (hűség vizsgálat) csak 2,200,000 embert érintett, most azonban tekintettel az óriási rendelésekre, amelyeket magánvállalatoknak adtak ki, több mint 40 millió munkást érint ez a boszorkány kutatási módszer. AZ ELBOCSÄJTÄS OKAI A rendeléssel kiadott utasítás szerint a rendelést elfogadó cégek kötelesek elküldeni azon alkalmazottakat, akikről méltányosan (reasonable) feltehető, hogy kémkednek, szabotálnak, kémekkel barátkoznak, olyan kijelentéseket tesznek, amelyek kémkedésre vagy szabotálásra bátorítanak, olyan szervezetekhez tartoznak, amelyek alkotmányellenes módon akarják a mányt megdönteni, avagy szimpatizálnak az ilyen szervezettel, esetleg annak valamely tagjával; idegeden kormány befolyása alatt állnak, idegen, vagy itteni totalitär organizációkkal tartanak fenn kapcsolatot, vagy szimpatizálnak azokkal vagy tagjaikkal és végre forradalmat hirdetnek a politikai, társadalmi és gazdasági rendszer megváltoztatására. Hogy mit értenek “reasonable” (méltányos) alatt, az kitűnik az alábbi példákból, amit a “New York Star” újság mutat be. Egy mérnököt elküldték állásából, mert a felesége négereket hivott meg vendégségbe. Egy mechanikus elvesztette a munkáját, mert egy nagynénje, akivel már 3 éve nem beszélt és akivel haragban van, állítólag kommunista. Egy harmadik esetben egy magas képzettségű munkást, aki tevékeny szerepet vitt a union- jában, elküldték a munkából azért, mert tagja a “Book 'Find Club”-nak. Ez a társaság nagyban vesz könyveket és igy a tagoknak olcsón, rendesen féláron adják. Ennek a társaságnak az a bűne, hogy Theodore Dreiser, Leon Feuchtwagner és Howard Fast munkáit is árusította. Az elbocsájtott munkástól még azt sem kérdezték meg, hogy vájjon vásárolt-e ezen könyvekből? TOBZÓDNAK A HATALMUKKAL Egy másik mérnököt azért találtak nem megfelelőnek, mert elment megnézni a “Kővirág” cimü orosz filmet. Amikor megkérdezték, miért nézte meg ezt a képet? mit látott benne? már nem is emlékezett a képre, csak azt mondotta, hogy a színezésre volt kiváncsi, mert maga is filmszinezéssel foglalkozik és a hirdetésben úgy olvasta, hogy ezen a filmen az oroszok újfajta színezést alkalmaztak. íme ezen példák mutatják, hogy a militarizmus olyan hatalmat ragadott magához, aminővel eddig soha semmiféle amerikai hivatal nem rendelkezett, mert tetszése szerint dobhatja ki munkájából az alkalmazottak közül mindazokat, akik a háborús őrületet kritizálni merik. Ha a haditermelés teljes tendiiletbe jön, közvetve és közvetlenül a munkások kétharmada hadimunkán lesz, akik felett ott tartják a militarizmus vaspatkóit készen arra, hogy eltapossák őket, ha a militarizmus- nak és a mögöttük álló kapzsi hadiszállitóknak vakul be nem hódolnak. Az alaszkai választásoknál befagytak a republikánusok, de kérdés, kiegendetek-e a demokraták ? A választás után találkozva egyik barátommal, azzal fogadott, “hát remélem azért maga is örül annak, hogy Dewey levizsgázott”. Hát az csak természetes, hogy ilyen diplomát szeretek látni, elsősorban a nép- nyuzók oldalán álló minden politikus kezében. A politikai játéknak azonban ez csak egy külső formája. A népnyuzók érdekét képviselő politikus még a bukott diplomával a kezében sem bukott el annyira, hogy azon kellene a fejét törni, hogy lesz® mit aprítani a tejbe. Még nem fordult elő sohasem, hogy akár a demokrata, akár a republikánus párt elbukott elnök jelöltjével, bárki is a munkapadnál találkozott volna. Na de hagyjuk már ezt a választást, elég volt belőle és örvendjünk inkább annak, hogy a következő négy évben legalább ilyen nagyarányú politikai cirkusz nem lesz. Amiről nekünk mint amerikai magyar munkásoknak ezzel a választással kapcsolatban ezután foglalkoznunk kell, az az Amerikai Magyar Szövetség ügye, vagyis a választásban elfoglalt álláspontja. Mert ameny- nyire összezavarják a nép gondolkodását a választási vaklármával, a /választások idején, az Amerikai Magyar Szövetség mint egy állandó intézmény ezt a hivatást folytatja állandóan az amerikai magyarság körében. Ennek az intézménynek minden eddigi ténykedése mint szégyenfolt ragadt rá az amerikai magyarságra és a legszégyenletesebb a szégyenfolt működésében az, hogy egy-két kivétellel, a nagy magyar biztositó egyesületek pénztára adja hozzá a támogatást. Amivel fogalomzavart voltak képesek — mondhatjuk elég sikeresen — előidézni, az a körülmény volt, hogy eltudták hitetni az amerikai magyarság egy- részével azt, hogy az Amerikai Magyar Szövetség nem politikai intézmény. Hiába bizonyítottuk a Magyar Szövetség minden multbani ténykedése alapján, hogy semmi egyéb, csak kimondottan politikai vállalkozás, még pedig a legreakciósabb politika oldalán, ők mindig azzal vágtak vissza, ez nem politika, ez magyar ügy. Ők magyar ügynek nevezték el, amikor zarándokutat rendeztek le és az amerikai magyarok százait vitték haza, Horthy és pribékjei előtt tisztelegni. Ők magyar ügynek nevezték el, azt a házalást, amit Washingtonban űztek éveken keresztül abból a célból, hogy az amerikai kormány segítségével ültethessék rá Ottót a magyar nép nyakára. Ők magyar ügynek nevezték el, amikor a náciknak falaztak, a magyar nyilas banditákat ölelve keblükre, azt igyekeztek elhitetni az itteni politikai körökkel, hogy azok ártatlan páriák, akik csak kényszerből űzik a náci atrocitásokat fölülmúló gaztetteket. A Horthy szubvención élősködő Amerikai Magyar Népszava a politikai salaknak mintaképe, volt mindékor a hivatalos szócsövük. Ezen keresztül jutottak hozzá, a nagy magyar egyletek reakciós vezetőinek a megnyeréséhez és rajtuk keresztül az egyesületek, biztosítási célt szolgáló pénztárához. Ez nekik magyar ügy, de nekünk reakciós politika, magyar vonatkozásban odahaza lecsúszott politikai strébereknek, a vissza kacsintása. Nem egyszer irtuk le itt az utóbbi húsz esztendőben, hogy az Amerikai Magyar Szövetség semmi egyéb, mint LECSÚSZOTT POLITIKUSOK GYÜLEVÉSZ SEREG- LETE. így aztán ez a választás amerikai magyar vonatkozásban fontos jelentőséget és tanulságot szolgáltatott. Mert ahogyan Dewey levizsgázott és megkapta az őt illető diplomát, ugyan úgy az Amerikai Magyar Szövetség is levizsgázott és megkapta azt a diplomát, melyet mi húsz évvel ezelőtt kiállítottunk, íme látjátok, most már lemos- hatatlanul ott fityeg az Amerikai Magyar Szövetség ablakában, LECSÚSZOTT POLITIKUSOK GYÜLEVÉSZ SEREGLE- TE. Ugyanis ebben a választásban annyira egyhangúan biztos volt, az összes szakértők választási jóslása, hogy Dewey óriási többséggel győzni fog, hogy már a Magyar Szövetségnek sem kellett mitől tartania és sürgősen csatlakozott ahhoz a társasághoz, mely Deweyt, a republikánus párt jelöltjét indor- szálta, sőt nagy kapánymozgal- mat indított, az idegen születésű polgárok körében Dewey megválasztására. Tehát megtörtént az, hogy a Magyar Szövetség mely ennyi idő óta ámitotta az amerikai magyarságot, hogy nem politikai intézmény, levetette az alár- cot és kijött a saját valóságában a színnel, Deweyval együtt, átvette hivatalosan a diplomát. Most aztán jöhetnek mosakodni (Folytatás a 6-ik oldalon)
