Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-10-30 / 1551. szám

6 oldal BÉRMU NKÄ S 1948. október 30. ta azt, hogy kell a legna­gyobb óvatossággal eljárni. Csak a legritkább esetek közé tartozik az, hogy egy munkás, akit az osztálytudat hozott be egy forradalmi szervezetbe, áru­ló legyen. Ellenben a legna­gyobb óvatossággal kell eljárni akkor, amikor nem egy munkás, hanem egy úgynevezett értelmi­ségi jelentkezik tagul. Itt a leg­nagyobb vizsgálat volna szük­séges annak megállapítására, hogy az illetőt a tudása, meg­győződése, hozta-e a proletárok soraiba, vagy pedig más okok, a feltűnési vágy, hatalom vagy, állásvadászat, vagy más kon- jukturális okok, hozták a sora­ink közé. Egy munkás, ha tagjává vá­lik, hosszú évekig kell áldozatos munkát kifejtenie, sokat tanul­nia, be kell igazolnia a bátorsá­gát, odaadását, mig vezető sze­repet kaphat a mozgalomban, ellenben egy értelmiségi, a na­gyobb tudásánál, gyakorlottsá­gánál fogva, rögtön vezető sze­repet igényel és a fenti okoknál fogva azt meg is kapja még az­előtt, mielőtt a megbízhatóságá­ról, áldozatkészségéről meggyő­ződést nyerhettünk volna. Ez a körülmény helytelen az­ért is, mert azok csak a legrit­kább esetben tudnak maradék­talanul behelyezkedni a mun­kásmozgalomba. Nem tudják el­viselni a szervezeti fegyelmet. Felettevalónak érzik magukat a munkás tagnál Legtöbb esetben bármilyen irányú mozgalom hí­vének vallják is magukat, soha sem lesznek mások, mint kispol­gári felfogásuak, akik a legkis- sebb tényleges vagy vélt sérelem esetén, sértődve vonulnak ki a mozgalomból. Ez a jobbik eset, de legtöbbször árulókká válnak, mint azt a mostani időkben oly gyakran van módunk tapasztal­ni. A politikai pártok különösen könnyelműek az ilyen elemek felvételénél. Ezt nem csak itt tapasztaljuk, de ma Magyaror­szágon is arra kényszeritette a munkásszervezeteket, hogy az igy felvett értelmiségi tagok, múltját és tevékenységét most, utólag vizsgálják felül és a leg­nagyobb szigorúsággal tisztítsák meg tőlük a munkásszervezete­ket. A késői rostálás helyett, sok­kal helyesebb és kevésbé ártal­mas az, hogy a felvételnél kell a legnagyobb elővigyázatosságot gyakorolni, hogy elkerüljük az olyan szégyenletes szereplésü­ket, amelyeknek a jelenben ta­núi vagyunk. Wisconsin állam egyeteme oly filmet készített, amellyel azt akarja bizonyítani, hogy a vil­lanyerő állami kezelése nem más, mint náci módszer. — Ez aztán haladás, mert eddig csak azt hirdették, hogy az áramfej­lesztő telepek állami kezelése kommunizmust jelent. Washingtoni hírek szerint az amerikai külügyminszter i u m bankárjai megrótták Truman elnököt, mert Vinson főbírót bé­ketárgyalásra akarta küldeni Moszkvába. — Ugylátszik, az elnök néha elfelejti, hogy ki a “boss” az amerikai kormány­ban. Fontos tudnivalók (a.l.) A szocializmussal kapcsolatban, nem elégséges csak hangoztatni, hogy építsük a szocializmust. Nagyon fontos minde­nek előtt, hogy megismerjük a társadalom összetételét. Ha már azt megtettük, akkor részletekre bontsuk mindazon tényezőket, amelyek fontos szerepet töltenek be a társadalom fentartásában és annak irányításában. A fenti tanulmányozásból megállapíthat­juk, hogy az egész társadalom gazdasági alapokon nyugszik. Az­ért tehát, akik a mai kapitalista rendszerben birtokosai ennek a gazdasági alapnak ezáltal birtokosai az élet összes javainak is. Azért az igazi demorácia csak a társadalmi javak egyenletes elosz­tása révén valósulhat meg. Minden szocialistának, aki a szocializ­mus építéséről beszél, a fönti tényeket kell szem előtt tartani. Egy szocialista társadalom nem ismer különböző kasztokat, mert a társadalomnak a gazdasági egyenlőségen kell, hogy alapul ion. Az átmeneti korszakban is nagyon fontos, hogy a szocializ­musért küzdők döntsenek le minden válaszfalat. Ha a szocializ­musnak előharcosait sorakoztatjuk fel, azt fogjuk tapasztalni, hogy a tényleges osztályharc alapján álló szervezeteket mindig csak a tényleges fizikai munkások tartották fenn. Tudatában an­nak, hogy a munkásosztály csak úgy érheti el célját, ha az osztály­harcot állandóan éleszti mindaddig, amig a szervezett munkások­nak ereje lesz ahoz, hogy átvehessék a társadalom gazdasági alap­jának irányítását. Ezeket az elemeket nevezzük az osztálytudatos értelmiségnek. Osztálytudatosak azért, mert minden körülmények között megmaradtak a harc mezején, gyakorlati tajasztalataik pedig ál­landóan növelték a társadalmi értelmiségüket. Mint minden társa­dalomban, úgy a közösségen alapuló szocialista rendszerben, úgy a fizikai, mint a szellemi munkásokra szükség van. Azért soha nem szabad határvonalat vonni, még gondolatban sem, a fizikai és a szellemi munkások között, mert a tényleges szocializmus megvalósításáért küzdők együttesen képezik az egy­séges munkásosztályt. Ezek mind nagyon fontos tudnivalók azok részére, ak k a tényleges szocializmusért harcolnak. Egy forradalmi ipar szerve­zet úgyszólván az igazi összekötő kapocs lehet a föltörekvő mun­kásosztály részére. Az IWW például, mint egy osztály igyekszik szervezni a munkásokat, nem tesz külömbséget még névleg sem fizikai vagy szellemi munkások között. Az értelmiséget csak azok képezhetik, akik a haladó szellemben a jövőt akarják építeni, nem pedig a maradi múltat. A feltörekvő proletariátus szempontjából nagyon fontos az, hogy azok akik a szocializmusért küzdenek, tudják azt is, hogy a szocialista társadalomban mindenki legjobb tudása szerint töltse be társadalmi hivatását. Minden munkásszervezetnek, amely tár­sadalmi átalakulásért küzd nagyon fontos, hogy amikor a munká­sokat a tagok soraiba fölveszik, azok tudatában legyenek a szer­vezet elvinyilatkozatának. Sok rombolásra adott már okot a munkásszervezetekben, amikor a belépő munkásokkal csak belépésük után akartak vala­mit rájuk kényszeríteni, amivel azok nem egyeztek meg. A magán életben mindenki válassza meg saját egyéni társaskörét, de magá­ban a szocializmusért küzdő munkásszervezetekben, mindenki egy­formán, mint munkás legyen kezelve. Kivétel nélkül, hogy azok szellemi, vagy fizikai munkások. A munkásosztály csak úgy ké­pezhet egy tényleges egészet, ha minden bérért dolgozó egyfor­mán igyekszik megteremteni a munkásosztály egységét. El sem lehet képzelni egy szocialista társadalmat, ha még ott is rangfoko­zatot akarunk tovább is megtartan. Maga a szó szocializmus kö­zösséget jelent. Tehát a közösségbe minden hasznos tagja a tár­sadalomnak, egyforma bánásmódba kell, hogy részesüljön. A fontos tudnivalók mindenkit kell hogy érdekeljenek. A munkások közötti válaszfalak ledöntésére a legalkalmasabb az ipari szervezkedés. Egy olyan ipari szervezet, mint az IWW (A Világ Ipari Munkásainak Szervezete), már minden válaszfalat le­döntött. Egy üzemben dolgozó munkásokat, mind egy ipari szer­vezetbe tömörít, akár szellemi, vagy fizikai munkás, az üzemszer­vezeteket azután ugyan azon iparba végül mindet egy ipari szer­vezetbe. Azután az összes különböző ipari szervezeteket, az egy nagy szervezetbe összevonni. így aztán megvalósíthatjuk a mun­kások tényleges ipari szolidaritását. Nagyon fontos a munkások részére, hogy tudatába legyenek, nem csak annak, hogy szocializmus a végcél, hanem azt is kell tud- niok, hogy a tényleges szocializmus nem valami párt uralom. A dolgozók társadalmát, vagyis a tényleges szocialista társadalmat, azok kell, hogy irányítsák, akik annak tényleges fentartói. Mint magában a kapitalista rendszerben, az egész társada­lom azoknak vállain nyugszik, akik a termelt javakat előállít iák. Természetesen ezen termelt javak tényleges előállítói azok, akik munkaerejükkel hozzájárulnak annak előállításához. Itten azu­tán pontosan megállapíthatjuk, hogy úgy a szellemi, mint a izi- kai munkások egyformán részesei az elvégzett munkának. For.tos tehát az összes munkások részére, hogy tudják azt, hogy a mai társadalom azért nem megfelelő, mert nem azok javára van irá­nyítva, akik ténylegesen a termelést végzik, hanem kizárólag azoknak javára, akiknek magántulajdonát képezik. Tehát ész­szerű szempontból bírálva a társadalmi eseményeket, nem az in­tézőket kell kicserélni, hanem az egész gazdasági alapot kell jgy átszervezni, hogy azok irányítsák a termelést és szétosztást, akik a termelést végzik. A TAFT-HARTLEY TÖRVÉNY WASHINGTON — Csak most lett nyilvánvalóvá, hogy a Taft- Hartley törvényből mindenféle munkásellenes intézkedést ki le­het magyarázni. A legújabb ily magyarázatot a National Labor Relation Board adta, amikor a clevelandi Pipe Machinery Com­pany sztrájkoló munkásaival szemben úgy döntött, hogy ha a sztrájk idején a munkáltató más munkásokkal helyettesíti a sztráj kólókat, akkor a sztrájko­lok megszűntek a cég alkalma­zottai lenni és minden seniority és egyéb jogaikat elvesztik. A munkásokra nézve még ez a legsúlyosabb döntés, amit a Taft-Hartley törvény alapján hoztak, mert a sztrájkotokat megfosztja mindazon jogaiktól, amiket évtizedes munkával ér­tek el. SZALÁMI FA LOS ANGELES — Califor­nia meg Florida között egyre emelkedik a versengés. Eddig mindkét állam magának tulajdo­nította, hogy kellemesebb az ég­hajlata és azonkívül jobb naran­csot termel, mint a másik. Ez a versengés most már ki­bővül azzal, hogy melyik állam TERMEL jobb szalámit? Nem, kérem," itt nincs semmi tévedés, mert most már mindkét állam­ban fán is termelnek szalámit. Eddig csak a floridai turisták­nak mutogatták büszkén a Mia­mi környékén levő SZALÁMI FÁT, amelyet angolul “Sausage Tree”, tudományosan pedig Ki- gelia Pinnata néven említenek. Most nagy örömmel jelenti a University of California, Los Angelesben, hogy a Westwood udvaron a szalámi fa tele van gyümölccsel. A szalámihoz na­gyon hasonló, zöldes szinü gyü­mölcsök körülbelül 18 inch hosz- szuságuak. De dacára a nagy hushiánynak, sem itt, sem Flo­ridában nem állítanak őröket a szalámi termés megőrzésére, mert — ez a gyümölcs nem ehe­tő. így aztán örökké problema­tikus marad, hogy melyik állam­ban termelik a jobb szalámit? 40 ÉVES A CLEVELAND WEST SÍDÉI MUNKÁS DALÁRDA Az amerikai magyar munkás- mozgalom egyik országszerte is­mert erőssége a Cleveland West Sídéi Munkás Dalárda, négytize­des fenállásának határkövéhez érkezett, amely alkalomból most vasárnap, október 31-én, déli 1 órai kezdettel a 2710 Walton Ave. alatti Swiss Hallban disz- ebéd lesz. Este 5 órai kezdettel hangverseny, majd 7 órakor tánc lesz. Úgy magyar, mint amerikai körökből sokan készülnek a Dal­testület ünneplésére. Az American Legion tagjai az idei konvenciójukon nem bolon­doztak. Egész komolyan köve­telték, hogy ezentúl az állam ad­jon mindegyiküknek előbb 50, majd 60 és később 75 dollár nyugdijat, amig csak élnek. — Talán ha megkapják, akkor még hüebben szolgálják majd a Wall Street urait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom