Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-10-16 / 1549. szám

ö L/iUiti BÉRMUNKÁS 1948. október 16. "Kuruc" hazugságok (Folytatás az 1-ső oldalról) den cselekedete sőt még maga a neve is politikát jelent ?! Kuruc/, testvérek, az igazság az, hogy amikor önök meghivták azt az embert, akit most Magyarorszá­gon milliók és milliók árulónak tartanak, MÁR POLITIZÁL­TAK. És Pfeiffer Zoltán nem a betegségek elleni védekezésről, vagy más valami a betegsegély- ző és életbiztosítási egyesületek tárgykörébe vágó dologról be­szélt, hanem igenis POLITI­ZÁLT, amit önök maguk is elis­mernek. így tehát önök, kedves “ku- rucz testvérek”, hazudnak! Vagy akkor, amidőn azt mond­ják, hogy a Rákóczi nem politi­kai egyesület, vagyis nem poli­tizál, vagy pedig akkor, amidőn azt mondják, hogy a Pfeiffer meghivása nem politikai dolog. A hazugságnak ezt a nemét együgyü tudatlansággal nem lehet elsimítani. De még tovább is mehetünk. Ugyan abban a Rákóczi Szemlé­ben “a Tisztikar” aláírással el­látott nyilatkozatban, amelyben a 23-ik osztály azon körlevelé­re válaszolnak, hogy az egyesü­let csatlakozzon le az Amerikai Magyar Szövetséghez, ezt a sort találjuk: Sem rendes, sem rendkívüli konvención politikai, vagy val­lási ügyeket nem lehet vita alá bocsájtani, amennyiben az egyesület sem nem politi­kai, sem nem vallási intéz­mény. És dacára ezen nagyon is ha­tározott kijelentésnek a Szem­le minden számában elhelyezik Kemény Györgynek politikai cikkeit, amelyekben élesen és igazságtalanul támadja az uj életre kelt Magyarországot. Ugylátszik, hogy Vasas “test­vér”, az egyesület titkára, aki­nek ügykörébe vág a Szemle szerkesztése is, még mindig nem tudja, hogy Rákóczi szellemét gyalázza meg akkor, amikor azokat támadja, akik Rákóczi náljunk — mondja. — Egyik­nek végre hivatalosnak kell len- nit, különben ő becsukja a bol­tot. Pedig milyen jó a hely: lányt is akart már állítani ket­tőt. Nagy könnyelműen megál­lapodtam vele, hogy közös meg­beszélést tartunk mind a hár­man. S majd ő meghozza a dön­tést. Holnap ott fog várni a sar­kon, addig be sem megy. Hazamegyek, Zöld Pál ott fek­szik az ágyban. Hallgatagon ve­tem le kabátunkat, plasztronun- kat és sóhajtok. Zöld Pál először megnézi a ruhánkon a napi ko­pást, mert mindegyik ellenőrzi a levetésnél a másikat; aztán rám­néz. Én rá, — Baj van — mon­dom. — Julia mind a kettőnkkel egyszerre akar holnap beszélni. — Zöld Pál ijedtében úgy ahogy volt, kiugrott az ágyból. — Szent Isten! — kiáltott fel — miközben röstelkedve vissza- bujt. — Egyikünknek hivatalo­ták. Vasas, Kemény meg a töb­biek még mindig csak “honfi­bút” árulnak a Rákóczi tagok­nak, többnyire volt magyar pa­rasztoknak, akiknek testvérei most kapták meg azt, amit már Rákóczi ígért meg nekik. Ha a Rákóczi Segélyző Egye­sület nem politikai intézmény, akkor NE FOGLALKOZZON POLITIKÁVAL, ne hívjon meg gyűléseire se bal, se jobboldali politikusokat, akkor ne adjon helyet hivatalos lapjában honfi­bánattól csepegő, népámitó és a Magyarországon most kialaku­lóban levő uj társadalmi rend­szer ellen uszító cikkeknek! így van ez, ‘ kuruc testvérek”, bármilyen nyersen hangzik is. Mert minél jobban verik a mel­leiket, hogy a Rákóczi Egyesü­let igy-meg-ugy nem politikai intézmény, annál nagyobbat ha­zudnak addig, amig bármilyen politikai pártállásu egyének is alkalmat kapnak, hogy gyűlése­iken politikai beszédeket tartsa­nak. Mert akkor valótlanságot mondanak ugyebár? És azt már önök is leszögezték a fent idé­zett nyilatkozatban, hogy aki valótlanságot ir, az egyszerűen hazudik. Önök ugyan még azt is mond­ják, hogy a hazugság törvény- ellenes. Mi úgy tudjuk, hogy nem általánosságban, hanem csak bizonyos esetekben. A ha­zugságot azonban gyűlöljük és nem azért utáljuk és leplezzük le, mert törvényellenes, hanem azért, mert mint önök is Írják: “fényt vet az iró karakterére, gondolkozására és cselekvésé­re.” Ha a Rákóczi Egyesület veze­tői valóban komolyan vennék a saját szavaikat, akkor vagy nyíltan kijönnének, hogy most már “mi is politizálunk”, vagy pedig valóban nem politizálná­nak. így azonban a “nem politi­zálunk”, “nem vagyunk politi­kai intézmény” és hasonló kije­lentések nem egyebek “kuruc” hazugságoknál. san vőlegénynek kell lennie! — fejeztem be vészesen. — Ami engem illett, — ugrott, föl me­gint Zöld Pál — tudod, hogy mennyire szeretlek ... — Köz­bevágtam: — Dehogy, tudod, én mindig a te javadat néztem. — Óriási lemondási versenybe kezdtünk. Végül is, egymás ön­zetlenségétől kimerülve abba­hagytuk. Egész éjszaka sóhajtoztunk és forogtunk. — Aludj Pál — nyugtattam meg végre baráto­mat az éjszakában. — Nyugodj meg, József, majd megsegít az Isten, hiszen jók vagyunk — mondja Pál, miközben én sóhaj­toztam. A reggel eljött, fek­szünk az ágyban; egyetlen ru­hánk pedik ott a széken. — Ket­ten egy ruhába nem mehetünk — állapítja meg Pál hosszas gondolkozás után. — Viszont nekünk senki sem ad ruhát — mondom én rá. — Én különben is rosszul érzem magam, nem tudnék kimenni — mondja Pál A SZOCIALISTA KULTÚRA GYŐZELME BUDAPEST — A Magyar- Szovjet Művelődési Társaság Szovjet könyvkiállitása szep­tember 15-én, a Nemzeti Muze­um hét termében díszes külső­ségek között nyílt meg. Szaka- sits Árpád köztársasági elnök méltatta a nap jelentőségét. Pus­kin, a szovjet nagykövet mély- szántásu beszédben emlékezett meg a szovjet könyvkultúra 30 éves fejlődéséről. A felszabadu­lás után a reakció minden esz­közzel azt igyekezett a köztu­datba plántálni, hogy a bolse- vizmus a kultúra — de különö­sen a nyugati kultúra — ellensé­ge, s ha győzne, a világ a bar­barizmusba süllyedne. Aki meg akar ennek az ellenkezőjéről győződni, tekintse meg ezt a ki­állítást: lenyűgöző látványban lesz része. “Csak” háromezer könyv a kiállítás anyaga, tehát az orosz könyvkiadás kereszt- metszete, de ezzel is oly szemlé­letesen bizonyítja, elsöprő erő­vel vetíti a látogató elé azt a tényt, hogy az ország, amely ezt létrehozni képes, csak egy élen­járó nép országa lehet. KÖNYVEK MILLIÓS PÉLDÁNYSZÁMBAN Hol jelenik meg egy-egy tudo­mányos könyv 100.000 példány­ban? A Szovjetunióban ez min­dennapos. Sztálin: Leninizmus kérdései 1947-es kiadása négy­millió példányban jelent meg, Marx “Tőké”-je 200.000 pél­dányban. Ami a látogatót leg­jobban meg fogja lepni, hogy az uj, a világon egyedülálló nagy Írók és költők, mint pl. Maja- kovszki, Solochov, Fegyajev, Ehrenburg, Katajev, Makar en­ko és a többiek mellett ott talál­ja az általa jól ismert és nagy- raértékelt orosz klasszikusok számtalan szebbnél-szebb kiadá­sait. Ott látjuk mély mégha tó- dással Petőfi orosznyelvü verses­kötetét és arcképét, Homeros, Dante és Shakespeare képei és könyvei társaságában. (Betű) ÁlljonMindenkiMunkába szerezzen uj előfizetőt! sunyi tekintettel. — Nekem meg úgy fáj a derekam, hogy nem tudom megmozdítani — vála­szolom és képmutatóan színle­lem. Fekszünk az ágyban, só­hajtozunk, mímeljük egymás előtt a betegséget. — Szegény Julia, most ott áll az utcasarkon — mondja Pál. — Én úgy emlékszem, azt mondta, hogy közel áll az üzlethez. Ha megunja, bemegy bizonyosan, — mondtam. — Biztosan be­megy — mondja Pál érezhető megkönnyebüléssel. — Valaho­gyan csak lesz ezután is.— mon­dom én aztán, hosszas hallgatás után. Valahogya,n csak lesz: és ránézek egyetlen ruhánkra ott a széken. Mint a kettő számára gyönge csónakra, hajótörésben, az egymást el nem hagyó fivé­rek. A ruha gúnyosan hívja egyikünket a paradicsomba. Mi pedig, dühös önzetlenek, ott nyögünk tehetetlenül, a csinált szenvedés és jelentkező éhség élesedő hullámverésében . . . UJ GYÓGYSZER A KOLERA ELLEN A new yorki Columbia egye­tem laboratóriumában újfajta sulfa gyógyszert állítottak elő, amely sikeresen gyógyítja a ko­lerát. Számos kísérletet végez­tek kolera betegeken, akik meg­gyógyultak. Más betegségeket is gyógyít az uj szer. CÉLT ÉR A NAGYTŐKE A kereskedelmi bankok azt jelentik, hogy a magánbetétek száma egyre apad. Ennek okát a drágasági hullámban találják. Azok, akik a múltban félretet­tek pár száz vagy ezer dollárt, most kénytelenek ehez a tőké­hez is hozzányúlni. RENDŐRÖK A SZTRÁJKO­LOK ELLEN RICHMOND, Cal. — A köze­li Standard Oil olajfinomító gyár előtt folyó sztrájknál a rendőrök botokkal rohamozták meg a munkásokat, akik a sztrájktörőket nem akarták be­engedni. A munkások követ dob­tak a rendőrökre. Öt munkást letartóztattak. EGY LAPKEZELÖ NAPLÓ­JÁBÓL: Ha az előfizetőket be lehetne oltani “igazság-szérummal”, ak­kor sose hallanánk ezt a kifo­gást: “Nem is tudtam, hogy már lejárt az előfizetésem”. Könnyebb a tevének átbújni a tü fokán, mint előfizetést kol- lektálni a potyaolvasótól. Vannak olyan lapolvasók, akik az újság minden sorát el­olvassák, csak azt nem, hogy az előfizetést idejében be kell kül­deni. A jó újság olyan mint a ked­ves ajándék, — örömmel fogad­juk. Örömmel hallgatom azt az ol­vasót, aki panaszkodik a lapra, mert látom, hogy érdeklődik; de még nagyobb örömmel nyugtá­zom az előfizetést, mert látom, hogy nem csak érdeklődik, ha­nem támogatja is a lapot. ÉP1TŐGÁRD A 1948-49-ik évre: J. Buzay, Cleveland_____ 1.00 I. Farkas, Akron_______ 1.00 L. Fishbein, New York .... 3.00 J. Kollár, Cleveland __ 1.00 M. Krieger, New York __ 3.00 A. Kucher, Pittsburgh .... 1.00 A Lelkó, Pittsburgh...... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 1.00 A. Molnár, Cleveland ___ 1.00 J. Munczi, Cleveland ____ 2.00 L. Páll, Ambridge ______ 6.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 2.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 J. Szilágyi, Cleveland ___ 1.00 S. Székely, Cleveland ...... 3.00 K. Udvarnoky, Flint ____ 2.00 J. Vizi, Akron ......... 2.00 J. Zára, Chicago ........ 2.00 Geréb József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom