Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)
1948-10-16 / 1549. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 4 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVLAND, 1948 OCT. 16 NO. 1549 SZÁM HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Több mint félmillió munkás sztrájkol Franciaországban “Madarat tolláról, embert barátjáról lehet megismerni” soha nem volt jobban nyilvánvaló mint a múlt héten, amikor Winston Churchill beszélt az angol Conservativ Party évi konvencióján. Nem azért, mintha nem tudtuk volna eddig is, hogy ez a “demokrácia” köpenyébe bujt öreg politikus, az angol imperializmus és az angol királyi ház szócsöve lett volna, mégis meglepő volt, hogy ily nyíltan kinyitotta Chamberlain esernyőjét. Az egész világ emberiségére hagyott szomorú örökséget szimbolizálja Churchill, annyi változással, hogy nyíltan kiállt a harmadik világháború mellé és úgyszólván atombomba esőt kért az oroszok ellen, mint az egyetlen akciót, mellyel Európa bolsevi- zálását megállítani lehetséges volna. Mint tudjuk a UN elé az oroszok benyújtottak ismét egy ajánlatot, hogy az atombomba használata mint a legbarbárabb gyilkoló eszköz legyen törvénytelennek nyilvánítva és már az eddig is raktáron levő atombombákat semmisítsék meg. Ebben a kérelmezésben az oroszok képviselője olyan nyilatkozatot is tett, amelyből arra lehetett következtetni, mintha már nekik is volna atombomba titkuk, vagy ahoz hasonló eddig ismeretlen gyilkoló eszköz. Ezt a kijelentést csak blöffnek vették az illetékes körök, legalább is az újságokban. Hogy a kulisszák mögött más lehet a hangulat közöttük, arról gyanús bizonyítékot szolgáltat Churchill gyors- ütemü figyelmeztetése, mellyel kijött az atombomba raktár védelmére és a további fölfegyverkezés mellett. Amit Churchill mondott az tulajdonképpen már nem is uj dolog, mert az imperialista hatalmak azt csinálták eddig is, csak mást beszéltek. Lehetséges hogy Churchill beszéde annak az uj iránynak az előjele, mellyel a harmadik világháborúra nyíltan fognak készülődni, mint ahogyan a fultoni beszéde az első lépcsőfok volt, mely a háború befejezése után, a kelet és nyugat hidegháborúját a teljes lendülettel megindította. Ugy- látszik, hogy ez a propaganda háború már annyira előkészítette a talajt a tényleges háborúra, hogy az angol imperializmus védelmezői minden szemrebbenés nélkül állhatnak a nép elé. újabb vágóhidra terelni őket. Ez annál sajnálatosabb, hogy épen Angliában, ahol a második háború befejezése után a nép a munkája mellett még mindig az agyonéheztetés nívóján él. Ahol két hétre jut egy személyre egy tojás és he ten Ként egy félfont hús, dacára annak, hogy az amerikai dollár milliárdjai csaknem korlátlanul állnak az imperialista urak rendelkezésére. Ennek védelmére akar Churchill még több atombombát és nem átal- kodik a ganszter politika nívójára lesülyedni s sürgetni a harmadik világháború megkezdését. Egész beszédének a lényegéből tisztán látszik az, hogy Church- hill attól fél, hogy kiegyezés lesz, mely a harmadik világháborút bizonytalan időkig kitolja. Bármilyen magas angol nyelvtani szavakkal van ékelve Churchill beszéde, az értelme az, hogy egy újabb világmészárszék előkészítését célozza, melyben aztán a jelenlegi angol munkáspárt vezérpolitikusai mint mészároslegények folytathatják tovább eddigi hivatásukat, mely nem más, mint az angol népnyu- zó imperialista osztály védelme, hogy továbbra is a nép nyakán maradjanak. Ami aztán Churchill beszédében egy másik ügyre vett nyíltabb fényt, ez a régi náci bűnösök kezelése. Eddig is láttuk, hogy a volt német bűnösöket, akik a világtörténelemben eddig még soha nem ismert barbár módon, nemzeti fajokat akartak kiirtani és ezen bűnös elmélet alapján milliókat, gyermekeket és nőket egyaránt gyilkoltak le és égettek el, nem is beszélve, a politikai ellenfelek tömegéről és elsősorban a mindenfajta munkásmozgalmi árnyalatot képviselő emberek kiirtásáról. Ezt a rákfenét kellett volna elsősorban a második világháborúnak legyőzni és az emberiséggel legalább megértetni a civilizáció alaptételét, mellyel az ember fölötte áll az állatoknak és nem ront neki egy másiknak azért, mert más formája, vagy kinézése van. Sőt a civilizáció tovább fejlesztésénél létrejött “nagy demokráciát” amelynek szószólója Churchill is, úgy kellene legjobban megvédelmezni, ha lehetetlenné volna téve, újabb fajgyűlöletnek kirobbanása, hogy a náci-fasiszta elmélethez hasonló, ne verhessen gyökeret egyetlen nemzet agyában sem. Ezzel szemben Churchill úgyszólván megvádolja az Egyesült Államok intézőit, amiért még mindig erőszakolják a náci bü(Folytatás a 6-ik oldalon) A francia pénz leromlásával beállott infláció adja több mint félmillió francia munkás kezébe a sztrájk fegyvert, hogy azáltal vívjon ki béremelést a puszta létfentartásához. Amennyiben a francia kormány általánosságban sztrájk tiltó rendeletet adott ki, a munkástömegek harcukat elsősorban a kormány ellen folytatják. A megállt üzemek között elsők lettek a bányászok, akiknek elkeseredését mi sem igazolja jobban, hogy az első hívásra kivonultak a bányákból, még a biztonság felügyeletére sem maradt ember a tárnákban. A bányászok katonai sorozásával készül a kormány megtörni ezt a nagy rendkívüli munkás összefogást. A sztrájkhoz lecsatlakoztak a párisi vízmüvek alkalmazottai is, aminek következtében a kórházak és a hadsereg épületein kívül Páris egyetlen háza nem kap vizet. Ugyancsak bérköveteléssel léptek fel a köztisztasági munkások és mivel ügyükben nem történt intézkedés, megA Rákóczi Segélyző Egyesület néhány new jersey-i osztálya Rákóczi-napot rendezett julius hóban és az ünnepség diszszóno- kául a Magyarországból kiszökött Pfeiffer Zoltán reakciós politikust hívták meg. Később a new yorki Magyar Jövő azt jelentette, hogy a hallgatók elkergették Pfeiffert. Az ünnepség rendezői tiltakoztak ezen jelentés ellen és azóta is folyik a vita, hogy vájjon ki hazudott, elkergették-e, vagy sem Pfeiffert? Nem kívánunk dönteni ebben a kérdésben, nem rendelkezünk határozott adatokkal, hogy mi is történt azon a Rákóczi-napon. Azonban miután ezzel az ügygyei kapcsolatban csak úgy röpködnek a “te hazug” felkiáltások egyik oldalról a másikra, úgy gondoljuk, kötelességünk rámutatni egy szörnyű nagy hazugságra, amelyet ha éppen tetszik, “kuruc hazugságnak” is nevezhetünk. A Rákóczi Szemle szeptemberi számában 16 aláírással megjelent nyilatkozatban állítják a Rákóczi-nap rendezői, ( hogy Pfeiffert nem kergették el, teszünt Páris takarítása is. A sztrájk hullám még egyre terjed. A kormány a nemzeti gárda alakulatát használja fel a sztrájkok ellen. A nichevillei acélgyár előtt a sztrájkolok és a fegyveres gárda között összecsapás is történt. A téglával és vasrudakkal harcoló elkeseredett tömeg megfutamította az ötszázfőnyi nemzeti gárdát. Franciaország ott áll, hogy a sztrájkok megállítják az ország teljes vérkeringését. A 350.000 sztrájkoló bányászhoz csatlakoztak a vasutasok, a dockmunká- sok, a textile gyárak alkalmazottai is, valamennyien bér javítási követelésekkel. Tudott dolog, hogy a francia radikális munkásságnak nincs politikai képviselete. Ezt a Truman illetve Marshall segélyek igény jogosultsága fejében, a francia kormány mégszüntette. Ha ez a munkás erő és hatalom összefog, a sztrájk fegyverével megtisztíthatja az országot reakciós kormányától és rendezheti az ár és bér viszonyát a munkások kielégítésére. hát a Magyar Jövő állítása hazugság, már pedig: Ha azonban valótlanságot ir (az újság), amit egyszerűen hazugságnak nevezünk, az nem csak törvényellenes, hanem olyan tulajdonság is, ami fényt vet az iró karakterére, gondolkozására és cselekvésére. Ezek után csodálkozva olvassuk ebben a nyilatkozatban ezt a mondatot: A Rákócczi Egyesület nem egy politikai intézmény. Reméljük, ebben a mondatba az “egy” határozó csak azért került bele, mert a nyilatkozat irói nem tudják magukat szabatosan kifejezni és nem azt jelenti, hogy a Rákóczi Egyesület nem “egy”, hanem legalább is kettő, három vagy még annál is több politikai intézmény. Feltesszük tehát, hogy állításuk szerint a Rákóczi Egyesült NEM POLITIKAI INTÉZMÉNY vagyis nem foglalkozik politikával. De ha ez igaz, akkor mi a fészkes fenének hívtak meg diszszónoknak olyan embert, akinek ma minden szava, min- (Folytatás a 8-ik oldalon) "Kuruc" hazugságok
