Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-10-02 / 1547. szám

a oldal BÉRMUNKÁS 1948. október 2. Budapesti Levél A legnagyobb politikai esemény az volt, hogy az MDP — az egyesült Kommunis­ta és Szociáldemokrata párt — beszüntette 6 hónap időtartam­ra a tagfelvételeket. Eddig ez a 3-ik tagfelvételi zárlat a felsza­badult munkásmozgalomban és minden ily zárlat után százez­rekkel megerősödve nagyobbo­dott a Párt. Igen érdekes a zár­lat indokolása: “Sok karrieris­ta, kispolgári elem, sőt belső el­lenségek is befurakodtak a párt­ba és ezzel rontották a párt pro­letár jellegét. Sőt polgári elemek is bevonultak.” A politikai élet ismerői akik tudják, hogy Rá­kosi Mátyás és Politbürója min­den energiával a párt erkölcsi tisztaságára vigyáz, előre tud­ják, hogy a tisztogatásnál kise­lejtezendő vékony réteget, ha­talmas sokszázezres valódi pa­rasztrétegek bevonása fogja fel­váltani. Uj követet küldött Csehszlovákia Budapestre, dr. Horváth Ivánt. Mikor a köztár­sasági elnök kabinetfőnöke, Mi- hályffi Ernő miniszter meglát­ta, mosolyogva megjegyezte. A követ nem uj. A követ régi. Ré­gi iskolatársam a Bratislava-i líceumból. Európa egyik legnagyobb gyártelepet avatta fel Rákosi Mátyás és Vas Zoltán a hires Ganz Villamossági Rt. motor­gyárát. A népi demokrácia al­kot — a fasizmus rombol. Aluminium ipart akarják az ország kulcsipará­vá tennie Arányi Árpád a NIK igazgatója, aki Moszkvában vesz részt kereskedelmi tárgyaláso­kon, már ajtókat és ablakokat is aluminiumból akarja készíte­ni. Aluminiumbutorok már bevo­nultak a háztartásokba. A ma­gyar aluminium nem csupán Oroszországba, de Bizoniába is eljutott. Kisiparos kongresszust tartanak Budapesten és ez el fogja dönteni a jövőjét az or­szág többszázezer kisiparosának. Ahogyan a mezőgazdaság részé­re a szövetkezést ajánlotta Rá­kosi Mátyás, ugyanígy nem két­séges, hogy a Mühelyház szerve­zetekbe kell kapcsolódni a kisi­parosoknak, ha részt kérnek a 3 éves tervből, különben nem talál majd teret a működésre. Boldizsár Iván külügyi államtitkár, akiről mindenki tudja, hogy Rákosi Mátyás legbizalmasabb eszme­társa, képviselte Magyarorszá­got a Vraclaw értelmiségi kong­resszuson. Ő és Lukács György mutatták ki, hogy itt egy uj ideológiai — a neofasizmus — ismét meg akarja szerezni a vi­láguralmat. A két fasizmus kö­zül a régebbi cinikus, az uj pe­dig képmutató — ennyi a kü- lömbség. Boldizsár és Lukács tisztázták az ideológiai kérdése­ket és alaposan megbélyegezték az amerikai politikát. Állam kezében a magyar szabadalmak. Talál­mányokat értékesítő bizottsá­got szervezett a Gazdasági Fő­tanács és ezzel a magyar sza­badalmi ötleteket a feltaláló csak a magyar érdekek szolgá­latába állíthatja elsősorban — külföldön pedig csak azok kap­hatják. akiknek ez az értékesítő bizottság megengedi. Megindul a magyar pamuttermesztés. 220 holdon kísérleti termelést folytatott Magyarország és ennek eredmé­nyeképpen, most nagyarányú pamuttermelés indul meg az or­szágban. Magyarország évente 450 millió foriiftot költ pamut­ra és, ezt megtakaríthatja, ha Magyarország melegebb terüle­teit a pamuttermelésre beállítja. A kísérleti földek egy harma­dán beért a pamut. Az albán parlament elnöke üdvözölte Szakasits Árpádot. Az uj köztársasági el­nök iránti tisztelet egyre jobban erősödik a világban. A kenyér ünnepe alkalmából — ez azelőtt Szent István napja volt — Bal­kán egyik legtekintélyesebb ál­lamának — Albániának — par­lamentje nevében Nishani elnök üdvözölte a köztársasági elnö­köt. A köztársasági elnök egyen­lőre Csehszlovákiában üdül, ahol szintén tekintélyéhez méltóan fogadták. Magyar tiltakozás a görög önkény ellen. Athéni fasiszták halálra Ítélték Papa- rigist, a szakszervezetek veze­tőjét. Magyar gyárak, Szakszer­vezeti Tanács gyűléseken és til­takozó határozatokban bélye­gezte meg a gyilkossági kísérle­tet. Meg vannak győződve, hogy a tiltakozó üzenetnek meg lesz a hatása és Paparigist az athé­ni fasis^ák nem merik kivégez­ni. Letartóztatott és kivégzett fasiszta gyilkosok. A katona- politikai rendőrség letartóztatta Magasházy László nyugalmazott altábornagyot, mert kiderült, hogy 29 évvel ezelőtt résztvett a proletárdiktatúra leverése után szervezett büntető expedíciók­ban vidéken és Horthy paran­csára 40 foglyot kivégeztetett. A bizonyítékok előkerültek s most börtönben van a volt ál­lamfő egykori szárnysegéde. Ki­végezték Réz Miklós és Gyarma­ti László zsidó munkásszázad keretlegényeit. Ezek Oroszor­szágban egy járvány kórház fel- gyujtásában vettek részt és a menekülőkre lőttek. További 10 fasisztát tartóz­tattak le a Földművelésügyi mi­nisztériumban dr. Gyurka Már­tont is a Távirati Iroda volt igazgatóját. Szabad kenyér és zsemlye Magyarországon. A közvélemény óriási lelkese­déssel fogadta az ország gazda­sági vezérének Vas Zoltánnak bejelentését, hogy a jegyre ki­szolgáltatott kenyéren kívül kor­látozás nélkül fehér kenyeret és zsemlyét hoznak forgalomba — valamivel magasabb áron. Ezzel Magyarország belépett azon kis számú országok sorába, ahol jegy nélkül is lehet kenyérhez jutni. Egy kiló fehér kenyér 2 forint 60, vagyis 20 cent. A zsemlye ára 60 fillér szabadon jegyre pedig 40 fillér. Tilos a földek eladása. A szocialista tervgazdálkodás a magyar termőterület sokmillió holdját nem hagyhatja anar­chisztikus termelési ötletek pré­dájává tenni és megkezdte a traktorállomások létesítésével, parasztszövetkezetek alakításá­val a földet az anarchia kezéből kiemelni és a tervszerűség birto­Egyről (Folytatás a szeomlás idején? Sajnos nem! És mivel a munkásság nem ké­szült fel a javak termelése és szétosztásának átvételére, az államnak kellett azt átvenni. És a körülmények csak két utat hagytak nyitva számukra: vagy azt amelyen haladnak, vagy a régi rendszert.” Ezt mint szükséges rosszat el kell fogadnunk és a kifogásolt cikkeimnek célja figyelmeztetni a magyarországi munkásságot, hogy mivé fejlődhet az államha­talom, ha a munkásság nem tö­rekszik szervezeteit úgy kiépíte­ni, hogy a termelés irányításá­ban ne alárendelt közegek, ha­nem annak mesterei legyenek. MEZŐSÉGI munkástárs a m azt állítja, hogy én nagyon söté­ten és helytelenül látom a dol­gokat és lebecsülöm az ipari munkásság képességeit, erejét és aktivitását a keleti országok­ban. Én a munkásság erejét soha le nem becsülöm, sőt minden tö­rekvésem odairányul, hogy meg­ismertessem a munkássággal azt az erőt, amely a kezébe van, de amelyet nem ismer és nem használ. Mert ha ezt felismerte volna a munkásság — bármely országban — hej de másként lenne minden. Nem véltem azzal véteni a magyarországi munkásság ellen, hogy rámutattam a múlt esemé­nyeire, amelyek annak a mu­lasztásnak a következményei, hogy nem használták a kezük­ben levő erőt. Mert ha használ­ták volna, nem kellett volna vár­ni, amig az országot tönkrete­szik a nácik. Nem kellett volna várni, amig a “felszabadító” hadsereg bevonul. És legyünk őszinték, talán még ma sem a “munkásság ere­je” az ami fékentartja a magyar reakciót, hanem a megszálló hadsereg. Remélhető azonban, hogy mire a megszálló hadsereg kivonul, elég felkészült lesz a magyar munkásság, hogy elbán­jon az előbuvó reakcióval. Erre igyekeztem utat mutatni. kába adni. Az állam biztosította a maga számára az elővételi jo­got és egyenlőre megtiltotta a földbirtokok eladását. Az állam saját kezelésében is fog gazdál­kodni, eddig is voltak birtokai és ő maga is belép majd a pa­rasztszövetkezetekbe. A Világ Pedagógusainak kongresszus befejeződött. Bu­dapest a legkedvezőbb hely kongresszusok számára, mert a jó élelmezés és a város szépsége miatt itt érzik magukat a ven­dégek legjobban. A világ peda­gógusai itt tartottak konferen­ciát. A kongresszus létrehozásá­ban nagy érdemei voltak Boldi­zsár Ivánnak, aki tekintélyes er­kölcsi és anyagi áldozatokat hoz abból a célból, hogy az ország tekintélyét az egész világon fel­emelje. Ortutay Gyula miniszter zárószavaival oszlott szét a kon­ferencia. Maretich Lajos-Másról 2-ik oldalról) “KÜLÖNBEN is volt felké­szültség” — írja Mezőségi és fel­említi, hogy a Szovjet Unióból hazakerült forradalmárok mily nagyszerűen állták meg a helyü­ket. Egy Vas Zoltán, Gerő Ernő és még néhány tucat. Semmi okom, hogy kételked­jem az említettek jóhiszeműsé­gében, de még mindig csak né­hány, vagy néhány száz ember­ről van szó. Amig csak ezek irá­nyítják Magyarország ügyeit két eshetőség is előfordulhat. Az egyik, hogy a reakció ezt a néhány száz embert kiűzi az irá­nyításból és a kezébe ragadja a hatalmat, a másik pedig, hogy ez a néhány tucat, vagy száz ember visszaél a bizalommal és ahelyett, hogy szolgálnák az or­szág lakosságának millióit, kia­lakul egy kiváltságos csoport, amely aztán uralkodni fog fe­lettük. Ezen mindkét eshetőség lehe­tetlenné válna, ha a mapvar munkásság most, amig meg van az alkalom, felépiti az Egy Nagy Szervezetét és annak segítségé­vel nem csak beleszól, hanem fo­kozatosan teljesen átveszi a kontrolt az iparok felett. Aki mást olvasott ki cikkem­ből, vagy félreértett, vagv nem akart megérteni, ezért a bírála­tot bízzuk a magyarországi munkástársainkra. Én úgy vé­lem, hogy a jótanács válságos időkben sokkal értékesebb, mint ha véresre tapsoljuk tenyerün­ket. Ezt olvasom egy a napokban kapott magyarországi levélből, amelynek írója azt kívánja, hogy épen a kifogásolt Írásokra van szükségük a magyar dolgo­zóknak, mert a tapsból elegük van. Egyébként nem az első eset, hogy az igazságért bevertek fe­jet és vannak, akik sokkal drá­gábban fizettek az igazság ki­mondásáért. Annak tagadása nem jelenti az ellenkezőjét és nekem ma is az a meggyőződé­sem, hogy “mégis mozog a föld.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom