Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-03-27 / 1521. szám
1948. március 27. BÉRMUNKÁS 3 oldal TOLLH NAGY RICSAJ, LÁRMA . . . Az elmúlt héten is hangos volt nem csak a világsajtó, de a magyar berkekben is nagy volt a kuruttyolás. Hogyis ne, hisz nem tudnak tullenni azon a “rettenetes” terroron, amelyet az oroszok elkövettek a cseh szabadságon. Igaz, hogy Taft, a hirhedt reakciós szenátor is megállapította, hogy erre semmi bizonyíték sincs, hogy egvet- lten orosz katona se tette a .lábát cseh földre, de viszont mások megállapították, hogy a krízis idején igenis Prágába érkezett Zorin szovjet külügyi államtitkár egy irattáskával a hóna alatt. Ez az aktatáska a bizonyíték, hogy orosz beavatkozás történt, igaz az, hogy Zorin külkereskedelmi tárgyalásra érkezett, de ez jó ürügy volt arra, hogy a politikusok, papok a lapokkal együtt olyan háborús hisztériát teremtsenek, amely alkalmas arra, hogy bármely pillanatban kirobbanjon a tényleges háború is. Persze, aki gondolkodni tud az jól látja, hogy az elnökünknek nagy programtalanságába ez az egyetlen lehetőség, hogy az őszi választásokon sikert érjen el, háború nélkül ez a kis fiú, soha sem kerülne bele a nagy cipőbe. A fegyverkezési őrületből az-i tán levehetik a hasznukat a muníció gyárosok és a repülőgép gyárosok. 1 Csak az az érdekes, hogy a Zorin aktatáskája, amelynek a tartalmát nem is ismerjük, be- leavatkozást jelent egy ország belügyeibe. Viszont, hogy az elnökünk és a tábornok külügyi államtitkárunk követelték a kongresszuson keresztül, hogy haladéktalanul szavazzák meg a Marshall Plant, még az olasz választások előtt, hogy ezzel befolyásolják a választás eredményét, de hozátette a külügyminiszterünk, ha azonban az olasz nép a baloldalnak adna többséget, úgy egy huncut centet sem fogunk adni Olaszországnak, hogy a jóakaratunkat igazoljuk, ha nekünk kedvező képviselőket választanak, hát előlegbe is napnál világosabban bizonyig ják e cikk elején hangoztatott állítást, hogy az AFL a kapitalizmus legbiztosabb védbástyá- ja. Az AFL megalakulása óta a mai napig a sztrájktöréstől a denunciálásig és ezek között minden aljas eszközt felhasznált arra, hogy a munkásosztály egységes szervezetének kialakulását akadályozza és különösen, az osztálytudat terjedését bármily eszközzel hátráltassa. Ha csak néhány ezer, vagy akár néhány százezer taggal rendelkező szervezetről lenne szó, nem okozna problémát, mert a haladás egyszerűen elsöpörné az útból, de hét milliónál több taggal rendelkező szervezet, rég elavult szervezkedési módszerrel és a lehető legreak- ciósabb irányítás alatt, oly^ eszköz a kapitalizmus kezében, mellyel nagyon lényegesen hátráltatja a munkásosztály előha- ladását. EGYRE vagy 50 hajót ajándékoztunk nekik. Ez persze nem beleavat- kozás egy idegen ország belügyeibe, meg az sem, hogy a pápa valósággal kiátkozással. fenyegeti meg a francia és olasz katolikusokat, ha a baloldalra szavaznak. SZÉGYEN! A tudomány egyik legnagyobb hőse volt Curie asszony, aki a rádiumnak a feltalálója volt. A leánya, ki maga is világhírű tudós és kutató, ki pár évvel ezelőtt megnyerte a Nobel dijat, Amerikába érkezett egy előadásra, amikor a repülőgépről leszállt letartóztatták és deportálni akarják. Indok: Páris- ban résztvett egy a franciaszovjet barátok által rendezett gyűlésen, ahol a férje felszólalt. A világszerte ismert tudóssal szembeni bánásmódunk, nagyban fogja emelni az országunk jó hírnevét, a szabadságot és a demokráciát illetőleg, az egész világon. Ezer kommunista agitátorral ér fel az igazságügyi államtitkárunk eme intézkedése. Ezer kommunista agitátor nem tudta volna úgy megmutatni a demokráciánk hipokratizmusát, mint Curie asszony elfogatása. A FORRADALMÁROK | Igen két r-rel írva a forradal- miságukat azoknak a magukat szocialistáknak mondó toliforgatóknak, kik versenyt jajgatnak a magyarországi terroról Chernitcky atyával és társaival. Hát nem szégyenük magukat Göndör és Kudlik elvtársak, hogy egy gyékényre kerültek azokkal, kik a lelkűket sírják ki, hogy a régi félfeudális, egész fasiszta Horthy uralmat a nép uralma váltotta fel, hogy a föld annak a tulajdonába került, aki megműveli, hogy a gyárak, a bankok kikerültek a nagytőkések kezeiből. Nagyon megértjük, hogy a papok és a cselédeik krokodil könnyeket hullajtanak, hogy a legaljasabb hazugságot is jónak találják a nép uralmának a be- feketitésére, de hogy a szoc. dem. Göndör, az ultraforradalmár Kudlik is velük siránkozik, arra csak egy jelzőt lehet használni “scab”. A Bérmunkás sem egyezik ,meg nagyon sok kérdésben a magyar kormányzattal, de tudja, hogy a magyar nép hősies harcot folytat, hogy a régi bandita uralmat vissza ne hozzák, ezt a küzdelmet nekünk minden erőnkkel támogatni kell és a legélesebb harcot kell folytatnunk a hazulról kiebrudalt politikus fékerek ellep, hívják azt Nagy Ferencnek, vagy Payer ^árolynak. Mi más utat tartunk jónak, mint amelyiken a mai magyar rendszer megy a munkásosztály felszabadításához, de ezt a harcot hátba támadni, egyszerűen sztrájktörés. Erre mi soha sem leszün kaphatók és szégyeljük, hogy Göndör és Kudlik elvtársak ezt a scabelést szocialista köpönyeg alatt folytatják. 1848—1948 A magyar szabadságharc hősei foroghatnak a sírjaikban, ahogy az amerikai magyarság ünnepelte a forradalom 100-ik évfordulóját. Az ünnepi szónokok sokhelyütt az amerikai magyarság legreakciósabb alakjai voltak. Papok, ' szerkesztők, meglógott, levitézlett politikusok szentségtelenitették meg az 1848-as forradalom és forradalmárok emlékét, amikor habzó szájjal uszítanak a mai Magyar- ország ellen, ahol igyekeznek valóra váltani azt, amit 48-ban kellett volna már megtenni. Nem kevesebbet követelnek Amerikától, mint hogy háborút üzenjen a Szovjet ellen és “szabadítsa” fel Magyarországot. Ezt a “felszabadítást” úgy értelmezik, hogy a földbitokosok kapják vissza a földjeiket, a nagytőkések a gyáraikat, a bányáikat, a papok a “lelkek” feletti uralmukat. Ezért kellene mülió és millió fiatal embernek a vágóhidra menni, a még fel sem épült Európát újra rombadönteni. Mert ahoz, hogy a Szovjetet leverjék, nem csak Moszkvát, de egész Európát le kellene atombombázni. Sőt talán már a muszkáknak is van valami atomja és nem lehetetlen, hogy nem csak Moszkva, hanem New York, Detroit, Cleveland, stb. ipari városok is Hiroshima sorsára juthatnak. De azt hiszem, hogy abban a “felszabadításban” a magyar népnek is lesz szava, mert ahogyan az öcsém írja, aki Somogyba kertészkedik, a földosztásból neki juttatott pár hold földön, hogy a föld uj urai az életükkel is megvédik azt a földet, amely az övék, amelyen ez- ideig csak robotoltak, de a munkájuk eredményeit más élvezte. Még elszomorítóbb az, hogy New York, Pittsburgh és Chicagót kivéve az öntudatos munkások átengedték a teret a reakciónak, még meg sem próbálták, hogy a gyűlölet terjesztőket ellensúlyozzák, csak nem ijedtek meg a vörös ellenes hisztériától? A “SZABADSÁG” A Szabadság az elmúlt héten egy érdekes cikket hozott, amellyel érdemes itt foglalkozni. A régi barátunk Himler Márton keményen megfenyegeti az amerikai magyar fasisztákat, hogy ha el nem hallgatnak, leleplezi az egész világ előtt, hogy micsoda aljas, gyalázatos és korrupt volt a magyar kormányzat az elmúlt 25 évben. Egy bizonyos, hogy ezek a nagyon előkelő fasiszták, akiket Himler ur megfenyegetett, nem hallgatak és nem is fognak hallgatni. Himler éppen úgy tudja mint mi, hogy a szószékről, az egyleti gyűlésekről, hihetetlenül megfertőzték az amerikai magyarság nagy részét, amely ma fasiszta, antiszemita és, halomszámra küldte a pénzt, a csomagokat azoknak a bitangoknak, akik valamely módon elkerülték Himler Márton kezét és nem küldhette őket haza, hogy a magyar bíróság mérje rájuk a jól megérdemelt büntetést. Akiket sikerült hazakül- deni és akasztófára vagy börtönbe kerültek, azokból itt mártírt gyártanak. Egyházi jótékonysági egyletek, maga a hivatalos segély szervezet is ezeket ä bitangokat hizlalja. Nem hallgatnak, sőt nagyon is hangosak, de Himler Márton a fenyegetés után elhallgatott és aki egy ilyen förtelmes bűntettről, amelyet a magyar uralkodó osztály elkövetett tudomással bir s elhallgatja, az akaratlanul is büntársá válik. Himler Márton sokszor felemlíti azt a 40 közvetlen hozzátartozóját, kiket ezek a vadállatok elpusztítottak, ez a 40 és más 4-5 millió ártatlanul legyilkolt mártír követeli a leleplezést, hogy még egyszer ez a banda uralomra ne kerülhessen. M. u. Minta amerikai demokrácia (Vi.) E cikket egy Tenessee állhmi lapból közöljük, mely egészen természetesének veszi, hogy a dolgok igy történnek a déli államokban. “A néger szavazók távol maradtak az urnáktól, a georgiai, Johnson járásban a múlt szerdán, a Ku Klux Klan tüntetést rendezett. Demokrata párti előválasztások voltak és a K.K.K. megfenyegette a négereket, ne hogy szavazni merjenek. Kedden este a Klan egy 15 láb magas keresztet égetett el a járás háza előtt annak székhelyén Wrightville- ben. A lepedős és fej takaros tagjai a szervezetnek kijelentették, hogy nagy bajok lesznek, hogy ha a néger a fehér ember mellé mer állni a federal kormány támogatásában.” Ugyan akkor a nagysárkány Samuel Green a Klánok nagyvezére egy erős támadást intézett Truman elnök polgári jogokat ígérő ajánlata ellen. Körülbelül 4000 négernek lett volna szavazati joga ezen járásban, de egyetlen egy sem mert mutatkozni szavazásra. A K.K.K. képviseli azt a 100 százalékos amerikanizmust, melyet ha kell fegyverrel is kiakarnak terjeszteni az egész világra. Az öreg Európában a múltban a fékét inges fasiszták, a keresztény ébredők, nácik és más terror csapatok voltak a K.K.K. legjobb társai. így természetes, hogy azokat szeretnék megint odaát is újjászervezni, ahoz adnának segítséget, ha mégegyszer sikerülne, hogy ahol vannak feketék és vörösök, azokat a meglincselés veszedelme mellett tartsák távol a szavazó urnáktól is, no meg a munkából dobálják ki őket‘és hogy minden kutya az inukba haraphasson minden büntetés veszélye nélkül. Azért szeretik a kínai, görög, spanyol kormányokat, mert ott még ezen mintademokrácia szerint, sőt minden lepedő és fejtakaró nélkül működnek a terror szervezetek és lincselhetik meg a nekik nem tetsző munkásokat, tanárokat és Írókat. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadse••pc-óbe?
