Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-03-13 / 1519. szám

8 oldal

1948. március 13.

i

Visszafelé sült el a fegyver

(Vi.) A múlt hetekben az amerikai kormány, lapokon és a rádiókon keresztül elsütötte a propaganda ágyúit, felkavarták a piszkot, mely nagy bűzt terjesztett mindenfelé.

Feltúrták az 1933 és 1939 között összegyülemlett szennyet, trágyát, kifakasztották azokat a gennyes sebeket, melyeket ezen időszakban, mint valami ragadványos nyavaját terjesztettek a nemzetek között. Ezt látva, sok amerikai újságíró és politikus, siettek hamarosan eltakarni és megrótták az amerikai State Department ügynökeit, hogy ezen trágyadombról kiragadtak olyan részeket, melyekkel az oroszokat próbálták beszennyezni. Természetes, hogy az oroszok is belemarkoltak és bőségesen találtak olyan részeket, melyeket visszadobva nagyon is eltalálták az-angol testvéreket és a francia urakat, akikkel mostan olyan jóba vannak az amerikai urak és a State Department. Sőt még az amerikai diplomaták, bankárok között is nagyon sok találva érezte magát.

Majdnem minden józanabb újságíró, aki féltette az amerikai befolyást, de leginkább az angol-francia politikusok nagyon elitélték az amerikai State Department túlkapását a trágyadombon, felpiszkálását ennek a sebnek, melyet a münichi és más konferenciákon ejtettek' a világ testén, melyek előzményei voltak úgy a német-orosz egyezménynek, mint a későbbi világháborúnak.

Legjobban az angolok rökö- nyödtek meg, szédültek el, mivel ezen szennycsomó felkavarásá- val, felelevenítették Chamberlain és a többi reakciós angol lordok adás-vevési szerződéseit Hitlerrel, melyeknek a hivatalos bizonyítékai az oroszok kezeibe kerültek és természetes, hogy azok visszavágtak azokkal. Ezek között az a tény is méglett világítva, hogy az angol lordok, Csehszlovákia mellett Oroszországot is oda adták Hitlernek, csak száll ja meg, majd ők tapsolni fognak neki. Mindez a Hit- ler-Sztalin egyezmény előtt történt és ez vezette az oroszokat arra, hogy az angol lordok méregfogát kihúzzák és megkötötték a “megnemtámadási” egyezményt Hitlerrel, de azt is tudva, hogy azzal nem szabadulnak meg a megtámadástól, csak elodázzák azt.

De az amerikai újságírók, politikusok, nem azért sírnak, hogy az amerikai bankárok, politikusok, vagy az angol lordok és reakciósok becsületét féltenék — azt megvédi a jól kiépített, propaganda szervezet, a “Voice of America”. Az amerikai angol, francia tőkés lapok majd beparfümözik őket, hogy ne legyen olyan undorító szaguk, de amitói megijedtek az a tény volt, hogy a 72 milliós és iparilag fejlett német tömegek között, éppen ellenkező hatással volt ezen trágyadomb felka- varása, mint amit az amerikaiak reméltek.

Nemcsak a vörös németek, hanem a reakciós porosz katonatisztek is, mind azt kutatta-,

hogy miért vesztették el a háborút. Mert a reakciósok és hazafiak nem azt sajnálták, hogy megkezdték, hanem csak azt, hogy elvesztették a háborút és annak az okát keresik, kutatják és azokat gyűlölik, akik e bukást, a háború elvesztését elősegítették. Ezt az amerikai State Department aktái és propaganda leadásai szerint, azért vesztették el, amit sok porosz katonatiszt megmondott Hitlernek, hogy a Sztalin-Hitler egyezmény megszegése, Oroszország megtámadása miatt vesztették el a háborút. így nem csak a vörösök, hanem a reakciós németek most azért verik a mellüket bünbánólag, hogy miért is támadták meg Oroszországot, miért szegték meg a megnemtámadási egyezményt. Az amerikai State Department ezt a heggedő sebet tépte fel a németek között is.

Valamint azt is látják, hogy ha vissza akarnak valamit nyerni az elvesztett területekből, ipari hatalomból, akkor megint az oroszokkal kell nekik jóba- lenni, esetleg szövetségre lépni. Ezt jelentették bizalmasan a németországi újságírók, titkos ügynökök. Azt is jelentették, hogy úgy a vörös, mint a reakciós németek, földalatti nyomdákban nyomattak ki és terjesztik az amerikai State Department ezen propaganda kiadványát, persze ők maguk a saját szájizük szerint magyarázzák, de egyik magyarázatot sem kedvelték az amerikaiak. Az egész országban lázasan tárgyalják és mutatják ki, hogy csak is azért vesztették el a háborút, mert szószegők, szerződés törők és Oroszország orvtámadói lettek. Rámutatnak, hogy igazuk volt azoknak a generálisoknak, akik ellenezték az oroszok megtámadását. Ez egyszersmint mentőkifogás, balzsam is a csúfos vereség sebeire.

Ugyanakkor felfakasztották a csehszlovák, lengyel, jugoszlá- via és más országok népeinek is a sebeit, az árulások sorozatainak emlékét, melyek felfrissítik az emlékeket, hogy kik voltak azok, akik Hitlernek eladták őket, felépítették Hitler gépezetét azon reményben, hogy minden szocialista, vörös árnyalatot és köztük vörös Oroszországot leverethetik Hitlerrel.

Azt is betudják mutatni az oroszok, hogy őket úgy kezelték az angol-francia sőt az amerikai urak is, mint bélpoklosokat, nem álltak velük szóba sem, sőt mindenkit ellenük uszítottak, csak azért, hogy Hitler meg ne haragudjon rájuk.

Bizony nagyon bűzös trágyadombot kavartak fel az amerikai State Department műkedvelő urai, mely nagyon csavarta az angol-francia urak orrát, valmint okot adott a németeknek menteni a vereségeiket, kimutatni, hogy hol tévedtek és hogy máskor ne kövessék el ugyan azt a tévedést, ne támadjanak az oroszok ellen.

NEM JŐ HELYRE NÉZ

A palomári csillágvizsgálót meglátogató püspöknek az intézet egyik fiatal tudósa tréfásan eldicsekedett a 200 incses uj teleszkóppal.

— Bizony tisztelendő atyám, ezzel a teleszkóppal már ellátunk egy billió fényév távolságra, keresztül a kozmikus világűrön, - talán még a mennyországba is bepillantunk majd. Mihelyt elkészül, meg is nézem, hogy mit csinálnak a mennyben az elődeim, Herschell, Newton, Gallileo, Copernicus meg a többi hires csillagászok.

— No azt már nem hiszem, —- mondotta a püspök, — hogy akármilyen jó készülékkel is megláthatnánk elődeinket a mennyországban.

— Oh, én ezt a papokra vonatkozólag egyáltalán nem állítottam •— védekezett a fiatal csillagász.

FRANCOT

AKARJÁK SEGÍTENI

WASHINGTON — A kepvi- selőház külügyi bizottságának tárgyalásán megjelent az amerikai fasizták egyik hírhedt vezére, a “Christian Front” alapítója, Merwin K. Hart, — aki pár héttel ezelőtt az időszaki hírlevelében arra ösztökélte olvasóit, hogy egy vagy két lőfegyvert szerezzenek s legyenek készek, ha itt is olyasmi adja elő magát, mint Spanyol vagy Franciaországban, — azt hangoztatta, hogy a Marshall tervet ki kell terjeszteni Spanyolországra is..

A bizottság egyik tagja, Donald L. Jacson, California államba való republikánus képviselő nagyon helyeselte Hart érvelését s még hozzátette, hogy Spanyolország a potenciális szövetségesünk a kommunizmus elleni harcban.

ANGLIA ADÓSSÁGA

LONDON — Sir Stafford Cripps angol kincstárnok jelentése szerint Anglia adóssága a United Statesnek a múlt év végével (nem számítva az 1914- 18-as háború adósságait) 1,059>- 000,000 fontra (4,236,000,000 dollár) emelkedett.

A Department of Labor jelentése szerint az Egyesült Államokban 1946-ban 16.500 munkás vesztette el életét ipari balesetek következtében, a sebesültek száma pedig közel két milliót tett ki. így az ipari balesetek több munkást tettek nyomorékká, mint a négyéves háború.

BÍRÁLJÁK AZ OROSZ ZENESZERZŐKET

MOSZKVA — A “Krekodi- lus” cimü vicclapban az uj orosz zeneszerzőket kicsufoló rajzok és cikkek jelentek meg. Ezt megelőzőleg azonban már a kommunista párt tekintélyesebb tagjai is szigorú kritikát mondottak a legújabb orosz divatos zenéről, amit a “lárma” szóval neveznek. A vicclap egyik kartonja Tschaikowsky és Glinka világhírű orosz zeneszerzőket mutatja be amint kezeikkel betakarják a füleiket, hogy ne hallják a most bemutatott “Nagy Barátság” cimü opera

hangjait. -Ezt az operát Irakly Muradeli irta, a Bolshoi színházban adják elő, de a Kommunista Párt központi Bizottságának véleménye szerint “több zaj” mint zene van benne”.

MÁRCIUS 17-ÉN INDUL AZ ELSŐ ÜNNEPI TÁRSASUTAZÁS MAGYARORSZÁGRA

Március 17-én és április 7-én indul New Yorkból az dlső két ünnepi csoport a “Washington” hajón, előző este társasvacsora lesz. ahol az utasok egymással és vezetőjükkel megismerkednek. Ezeket a társasutazásokat a magyar szabadságharc százéves évfordulója alkalmából a Magya-Amerikai 48-as Jubileumi Bizottság kezdeményezésére a magyar államvasutak hivatalos menetjegyirodájának, az IBUSZ-nak most létesült new yorki képviselete rendezi.

Hat nap alatt kelnek át az óceánon az utasok. Le Havre- ban, Franciaországban, az IBUSZ-képviselet megbízottai hordárokkal, foglalt vonat-helyekkel várják őket. Estére Pá- risba érkezik a csoport, jó szállodákba, kényelmes szobákba.

Másnáp az utasok a francia fővárost autókon, magyar vezetők kíséretében tekintik meg. A szállodában lesz a reggeli, az ebéd, a vacsora, utána a csoport az állomásra hajt, ahol az Al- berg Express vonaton ismét foglalt helyek várják.

Magyarországon egy-két hetet vagy akár hónapokat is tölthet bárki, azután az utazás visz- sza New Yorkba ismét csoportban történik, hogy útközben senkinek semmire gondja ne legyen. Minden 2-3 hétben indulnak vissza csoportok, 1949 végéig.

A teljes részvételi dij $497.50 New Yorktól Budapestig és vissza New Yorkig. Ebben benn foglaltatik nemcsak a hajó és másodosztályú vasúti jegyek ára. hanem a párizsi tartózkodás és minden más költség útközben is, valamint Magyarországon a centennáris ünnepségeken való részvétel. Vannak persze ennél olcsóbb (és drágább) részvételi dijak is, aszerint, hogy a jelenkező milyen hajót választ.

Március Í7-ike és április 7-ike után további csoportok indulnak a MARINE TIGER hajón, a SATURNIA és VULCANIA oceánjárókon és a CUNARD LINE “Queen Mary” és “Queen Elizabeth” óriás gőzösein, sürü időközökben, 1949 őszéig. A magyar ünnepi utasok részére az összes hajókon van még fenntartott hely, de a jelentkezők száma oly nagy és oly rohamosan nő. hogy rövidesen minden létszám betelik.

A vízumokat a magyar főkonzulátus New Yorkban már egy hete adja az ünnepi utasok részére, gondoskodás történik az átutazási engedélyek beszerzéséről is. ^

Aki akar máris, akár egy későbbi időpontban utazni akar, csak úgy biztosíthatja helyét, ha AZONNAL jelentkezik valamely utazási irodánál. Ha nem tudja, híol kaphat felvilágosítást, forduljon a Magyar-Amerikai 48-as Jubileumi Bizottsághoz: 222 West 23rd Street, New York 11. N. Y., telefon WAtkins 4-0542.

A