Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-03-06 / 1518. szám
1948. március 6. JVil Egyről-Másról (Folytatás a 2-ik oldalról) kony munkásarisztokra réteg és a termelő tömegek között, havidíjas tisztviselői státuszba sorolta őket.” A munkáltatók természetesen törekednek arra, hogy a foglalkoztatott munkások között a válaszfalat fentartsák, mert igy könnyebben feltudják használni egyik csoportot a másik ellen. “Tudjuk, hogy az ipari szervezkedésre való áttérés általános rendezését követeli meg — mint előfeltételt — a tagsági dijak ,a segélyezések, a szerzett jogok és az alapszabályok rendezésében. Azonban ezeknek a problémáknak meg nem oldott- sága nem lehet akadálya annak, hogy iparunkban kialakuljon egy egészséges szakszervezeti rend. Nem kell más hozzá, mint a szakmai sovinizmust félre tenni és az egyetemes mozgalmi érdekeket nézni. “Nagyon szeretnénk, ha az érdekelt szakszervezetek tulten- nék magukat a szakmai elfogultságon és az egyetemes munkásmozgalmi szempontokat figyelembe véve, kézséget mutatnának ezen kérdések rendezésére. “A felszabadulás óta az ipar fejlődése Magyarországon is gyorsabb tempót vett fel és mennél jobban fejlődik: mennél összevontabb a termelés, annál szembetűnőbb a szakszervezkedés hátrányossága. És ez nem csak az élelmezési iparban áll fen, hanem az összes iparokban és az ipari szervezkedés problémájának mai megoldása, sok csalódástól és sok vereségtől mentené meg magyarországi munkástársainkat. ’ ’ Igaz, hogy a már meglevő szakszervezetek, — amelyek még a régmúlt “céhrendszer” maradványai — ott is, mint minden más országban ragaszkodnak az ő kiváltságos jogaikhoz, azonban mint osztálytudatos munkások meg kell érteniük azt, hogy a munkásosztály érdekei sokkal messzebbmenőek, mint az egyéni, vagy egy-egy kis csoport szakszervezeti munkás érdeke. Pillanatnyilag talán ugylát- szik a szakszervezetek tagságának, mintha az ő jogaikon csorba esne, a valóság azonban az, hogy mennél tökéletesebb; mennél egységesebb az egy-egy ipartelepen és az egy iparban a szervezet, annál könnyebb és biztosabb a követelések kivívása. EGY NAGY SZERVEZET LEGYEN A VÉGCÉL AZ A TÉNY, hogy az ipari Szervezkedés kérdése Magyar- országon is napirendre került, már magában is jó jel, azonban akik a marxista dogmákat, — meg minden mást, elsősorban is csak bábok gyanánt használnak az orosz állam, az orosz hatalom fentartásáért folyó nagy sakkjátszmában. Amikor biztosak a békében, a marxista elveket megint másképpen értelmezik és azok, akik ma esetleg kegyvesztettek, újra előtérbe nyomulnak. ahoz, hogy ez az eszme a munkásosztály harcát megkönnyítse és meggyorsítsa, nem elégséges csak egy ipar munkásait ipari szervezetbe tömöríteni. Nem elégséges még az sem, ha más iparokban is kialakul egy-egy ilyen ipari szervezet, mert ez még mindig nem biztosítja a munkásság tökéletes szolidaritását, még az esetben sem, ha esetleg ezen ipari szervezetek között valamilyen szövetség áll fenn. Ahoz, hogy ez a magasztos eszme minden korlát nélkül szolgálhassa a munkásosztály fel- szabadulási harcát, az EGY NAGY SZERVEZETET kell kiépíteni, amelynek a különböző ipari szervezetek szorosan vett szerves részei, nem pedig egymástól független, vagy csak egymással laza szövetségben levő szervezetek. A társadalom minden szerkezete egy cél érdekében van működésben és pedig, hogy a lakosság szükségleteit megtermelje. A technika fejlődése ezen termelési folyamatot annyira összpontosította; a különböző iparágak annyira egymásra vannak utalva, hogy bármelyik részében akadály áll be az rögtön kihatással van az összes iparokra. A technika ezen fejlődését figyelembe véve, az IWW úgy Berlin megszállása folytán az oroszok is olyan okmányokhoz jutottak, melyekkel azt tudják bizonyítani, hogy az angol-francia urak 1940-ben megakarták támadni Oroszországot a Baku olajmezőkön és ez csak azért nem sikerült, mert a törökök nem egyeztek akkor bele és később meg Hitler már Anglia és Franciaország ellen fordult. A francia, osztrák, holland, olasz és kínai kormányok sürgősen kérnek egy pár százmillió dollárt. Úgy gondolják, hogy ha a reakciós görög királyság megérdemli, akkor ők is megszolgálták, igy jár nekik is. A washingtoni politikusok beismerik, hogy az 1919-21-es években éppen ilyen nagy volt a vörös veszedelem és sikeresen cselekedtek, szervezkedtek annak mgakadályozására. Ezt remélik újból megismételni. De ' most már nem tudják a románokat, cseheket felhasználni, nin- csennek kis nemzetek, akik kikaparják a sültgesztényét a nagy tüzből. A “Jewis Agency” amely hivatalos szóvivője a palesztinai zsidóságnak, hivatalos beadványban azzal vádolja az angolokat, hogy az arabokat segítik felfegyverezni és a zsidóktól pedig elszedik a fegyvert, még azokat is, melyeket önvédelemre nagy nehezen becsempésztek. A republikánus párt vezetősé! dolgozta ki az Egy Nagy Szer- í vezet tervezetét, hogy az a termelés minden ágára kiterjed és az ezen ágakban foglalkoztatott összes munkások a valóságban egy szervezetnek a tagjai, de a különböző foglalkozásokkal járó problémák könnyebb intézése céljából minden megkülönböztethető ipar dolgozói egy Ipari Szervezetbe tartoznak. Ezen tervezet szerint: a gyári szervezetek alkotják a városi csoportokat; a városi csoportok az Ipari Szervezeteket: a rokon Ipari Szervezetek az Ipari Osztályokat és az Ipari Osztályok az Egy Nagy Szervezetet. Az Ipari Szervezetek ily csoportosítása teljesen kiküszöböli a különböző foglalkozási ágak között a súrlódást, de ugyan akkor lehetővé teszi a teljes szolidaritást a munkások között. Ezen tervezet kidolgozásánál az IWW nem csak azt tartotta szem előtt, hogy a munkásosztályt az azonnali szükségletekért folytatott harcokban egy legyőzhetetlen fegyverrel ruházza fel, hanem, hogy minden fennakadás nélkül folytathassa a munkásosztály a javak termelését és szétosztását, amikor a kapitalista rendszer elpusztul. Más szavakkal: az Egy Nagy Szervezet kiépítésével a munkásosztály a jövő társadalom szerkezetét építi a jelen társadalom keretein belül. És ez a probléma ma elsőrangú fontosságú a magyarországi munkásságnak. ge a lincselések ellen javasolt egy törvényt. De ezt a demokrata párt nem meri támogatni, félnek, hogy ezzel elijesztik a jó demokrata déli államokat. Igen Krisztus után 1948 évben, a minta demokrácia hazájában az Egyesült Államokban, még csak most akarnak olyan törvényt hozni, amely a feketbőrü emberek meggyilkolását, felakasztását megtiltaná. Eddig még ilyen törvény nincs a déli államokban. Chiang Khai Shek a nagy harsonákkal bejelentett győzelmek után, most azt jelenti, hogy a vörösök elleni hadiszállást, Kweinchow tartomány Kwei- yang nevű fővárosába helyezik át. Ez már közelebb van az indokínai határozhoz, mint a délki- nát elválasztó Yangtzi folyóhoz. (Nézd meg a térképen). Ez szép haladás, de visszafelé. A milánói bíboros hercegprímás Schuster, kiadta a parancsot, hogy akik a vörösökre sza- jvaznak, vagy azokkal rokon- Í szenveznek, barátkoznak, nem kaphatnak papi malasztot, szentelt vizet, vagy bünbocsánatot. A fő célja ezen Schuster intézkedésnek, hogy megijessze azokat, akik még azt hiszik, hogy mindezekre szükségük van, ne szavazzanak a balszárnyat képviselő pártokra és ne is merjenek azokkal beszélgetni, azokra hallgatni, azokkal barátkozni. Miért nem maradt ez a Schuster is a kaptafánál? A napokban Londonban megkezdték a három nagyhatalom, Angol-Francia-Amerika konferenciáját. Ezt Mr. W. Douglas amerikai nagykövet vezeti, aki egyszersmint a Mutual Life Insurance társulatnak a főtulajdonosa, ezen keresztül több nagy nemzetközi banknak is az igazgatósági tagja és a pénzes zsákok nyakainak kezelője. Valamint az öreg Európában befektetett amerikai nagytőke főszónoka, védnöke, ezen konfe- renciánaz is az elnöke. így nincsen ok kételkedni abban, hogy kiket véd Mr. Douglas. Chiang Khai Shek baj társa, Mr. Truman újabb 570 millió dollárt kér Chiang segítségére. Beismeri, hogy ez mind kevés, hiszen a régi segélyből ennyit csak a Chiang család és rokonok tettek zsebre. Feneketlen ezen csalóbanda pénzes zsákja, hiába tömik azt Truman és társai. Egy polgári lap vezércikkéből: “Feledjük el a korrupt görög királyság melletti képmutató hódolatunkat. Miért legyünk hipokraták?” És mostan Truman ennek a korrupt görög kormánynak újabb 200 milliót kér és nagyon is hipokrata megoko- lásokkal. A detroiti Free Press vezércikkének a fejeimé: Truman politikája akadályozza a palesztinai megegyezést. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK 1948 február 29-ig: Paul Saulkó, Phonex............. 1 J. Dénes, Detroit .................. 1 A. Saytos, Detroit ................. 1 E. J. Havel, Garfield............. 3 Geo. Kuhn, Cleveland............. 1 Helen Horváth, Trenton....... 1 E. Soos, Newark ................... 1 J. Fazekas, Elmhurst ........... 1 L. Horváth, Phila................... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 2 P, Hering, Buffalo ................. 1 J. Deák, Akron .................. 1 A. Székely, Cleveland _____ 6 Paul Turucz, Newark _____ 1 Jos. Ágoston ........................... 1 L. Thoma, Cincinati ............. 1 Paul Dobisz, Newark______ 2 St. Radies, Cleveland ........... 1 J. Vizi, Akron......................... 1 K. Pintér, Phila ..................... 1 M. Hoser, Kanada ......... 1 L. Varga, Martins Ferry __ 1 A. Kucher, Pittsburgh ......... 3 J. Varga, Cleveland............... 1 L. Földi, Chicago................... 1 J. Schmutzer, Toledo ........... 1 St. Győré, Kanada ................. 1 L. Fishbein, New York ....... 1 J. Feczkó, New York ........... 4 L. Lefkovits, Cleveland ....... 2 G. Barcza, Bridgeport..........11 J. Kozsár, Cleveland ............. 3 J. Fisher, Cleveland ............. 1 J. Kerekes, Detroit ............... 1 J. Németh, Chicago ............... 1 M. Molnár, Avella ................. 1 Paul Bécsi, Phila ................... 2 J. Salay, Detroit ................... 1 F. Zsámár, Phila ....\.............. 1 Elizabeth Pater, Allentown .. 1 D. Zakor, Coraopolis .......... 1 J. Bényei, Cleveland ............. 1 D. Kövi. Cleveland................. 1 J. Kineses, Cleveland............. 3 V. Major, Cleveland ............. 1 R. Deutsch, Miami................. 2 M. Kaczibán, Cleveland ......... 1 Jegyezd meG _______________Ajánlja: St. Visi._______________
