Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-02-21 / 1516. szám
ti oldat BÉRMUNKÁS 1948. február 21. A Marshall terv a valóságban (a.l) Sok szó esik ma arról, hogy az Egyesült Államok hogyan fogják segíteni a 16 európai országot. Wallace R. Deuel washingtoni tudósitó szerint az európai országok azt gondolják, hogy Uncle Sam mint egy gazdag nagybácsi rokoni szeretettel fogja segíteni a nyugat európai országokat. “Az Egyesült Államok csak úgy hajlandók további segélyt nyújtani Európának, ha azok az országok, amelyek segélyre számot tartanak meg kell, hogy okvetlen feleljenek az amerikai követelményeknek.” Ez e k e t Gen. Marshall mondotta. Hogy azután az amerikai követelmények mennyire szigorúak, azt az alábbi részletekből láthatjuk. A Párisban tartott legutóbbi értekezlet a 16 ország által, amely a tervezetet kidolgozta, hogy milyen módozatok szerint fogják a Marshall tervezetet végrehajtani, az amerikai bizottság nem találta elég szigorúnak. Többek között azt állítják, hogy a 16 nemzetnek bizottsága nagyon magas színvonalra tette a népek élelmezését. Ha tényleg azok az országok az amerikai kölcsönt további'a is akarják, úgy feltétlenül az élelmezési adagokat még a jelenleginél is sokkal alacsonyabbra kell redukálni. De nem csak a megállapított adagolást tartják túl magasnak, hanem minden vonalon redukálást akarnak. “A különböző országok kormánya megígérte, hogy teljesíteni fogják az Egyesült Államok kívánságát.” Nem akarok sok megjegyzést fűzni ahoz a segítséghez, amelynek hátterébe szó sem esik a szegény nép segítéséről. Sőt ellenkezőleg a dolgozóknak még szorosabbra kell huzni a nad- rágszijjat. Ami egy amerikai nemzetgazdász véleménye szerint nem hogy meggátolná a kommunizmus terjedését, hanem inkább meggyorsítja. Ezeket mondotta Professzor Murdok, a szenátusi bizottság előtt, amely bizottság most kihallgatásokat tart a Marshall tervezetre vonatkozóan. Azok az országok, ahol a korrupció volt az ur már századakon keresztül, ott az adományok azok kezeibe kerülnek éppen úgy, mint Görögországban, Ahol az amerikai segítség semmit sem javított a görög nép nyomorán és a polgárháború ma éppen úgy tart, mint az amerikai adományok előtt. A fentiekhez nem kell sok függelék, a népek maguk meggyőződhetnek róla, hogy minden adomány kizárólag a jelenlegi uralkodó osztály nyeregbe tartására irányul. A tőkésrendszer mentése (Vi.) Az amerikai urak nyíltan bemondják, hogy a Marshall tervezet a tőkés rendszer, amint ők mondják a “szabad vállalko- zás” megvédésére van megcsinálva. Ugyan akkor az amerikai néptől kérnek 17 billió dollárt ezen tőkés rendszert védő tervezet finanszírozására. Ha egy család közsegélyt vesz fel s későbben megtudják, hogy nekik lett volna más jövedelmi forrásuk is, a bíróság elé állítják őket és megbüntetik csalásért. Miért nem teszik ezt a tőkés rendszerrel is, hiszen még piszkosabban csalnak, közsegéllyel mentetik meg rendszerüket, holott nekik is volna elég pénzük azt megtenni. Az elnök jelentése szerint, a multévben az amerikai nagytőkések 17 billió dollár tiszta hasznot csináltak, ez az összeg minden adó és befektetés levonása után maradt meg nekik, így még az iskolás gyermek is tudja, hogy egy évi haszon szerintük is legendő volna rendszerüket megvédeni Európában, vagyis a Marshall terv számláját ők fizethetnék. Nem-e kellene, hogy ez az egyszerű tény, minden amerikai munkást, adófizetőt gondolkozásba ejtsen ? Nem-e kérdezhetnék meg, hogy ha a tőkés rendszer urai nem hajlandók a saját mentési akciójuk számláját fizetni, akkor miért kellene azt az amerikai adófizetőknek fizetni? Miért kell közsegéllyel helyettesíteni azt a 17 billió dollárt, melyet a mai rendszer haszonélvezői tettek zsebre ? Megláthatják még a szellemi vakok is, hogy a tőkés rendszer urai egy nagymérvű csalást követnek el. Vagy nem tartják érdemesnek rendszerük védelmét, ha nekik kellene azt megfizetni ? Mi azt hisszük, hogy ez csak azért történik igy, mert még az amerikai munkásság annyira tudatlan, hogy mindezt nem veszi észre, nem ismeri fel, minden tiltakozás nélkül fizeti meg azt a nagy összeget a “Free Enterprise” megvédésére. Ezen kérdések felett lehet sokáig vitatkozni. De az a tény fenmarad, hogy az amerikai tőkés osztály nem tartja érdemesnek, vagy szükségesnek, hogy pénzüket fektessék be ezen kétes üzletbe, mentési akcióba. Ezt két okból tehetik meg. Az én szerény véleményem szerint az egyik ok az, hogy a tőkés rendszer fővezérei, akik jól ismerik a rendszerük megmentési akciójának esélyeit, nem igen bíznak az üzletben, nem fektetnék bele saját pénzüket a vállalkozásba. Másik ok, ha az adófizetőkkel fizettetik meg a számlát, akkor kétszeresen keresnek az üzleten, akkor is, ha nem sikerül. Először itthon felsrófolják az árakat, másrészt meg az árufeleslegüket szállíthatják Európának és az amerikai adófizetőkkel jó áron megfizettetik készpénzzel. De mi reméljük, sőt én biztosra veszem, hogy az ilyen nagyarányú és szemtelen csalás miatt, hatalmának tetőfokán levő amerikai tőkés osztály fog ráfizetni végeredményben. Mentői vakmerőbben támadja, csalja, zsarolja az amerikai népet, az egyetlen nemzetet melyet még ilyen nagy csalásra betudnak ugrasztani, annál inkább összeomlás elé vezeti azt a rendszert és a népet ellene fordítja. Majd ha a számlát, az adót mind kevesebben bírják fizetni, annál nagyobb lesz a teher ezen kevesekre, annál hamarább ösz- szeomlanak alatta, valamint a rendszer, mely ezen nagy terheket rakja rájuk, hogy önön magát még tovább fentarthassa. Mi még örvendhetünk, hogy a tőkés rendszer főnökei, az amerikai urak annyira elvakultak, önzőek, hogy a néppel akarják ezen nagy számlát kifizettetni. Mert ha ők hajlandók lettek volna egy évi hasznukat arra adni, akkor sok barátot nyertek volna, de igy annál több ellenséget fognak kapni. Mert ha még ma kevesen, de évek múltán milliók fogják látni ezen nagymérvű csalást, majd ha a számla megjön. És nekünk is lesz egynéhány millió munkanélküli eltartani és az otthonokat, farmokat fogják adóba elszedni. Ez a néptől elcsalt 17 billió dollár profit és a mentési akcióra elcsalt 17 millió dolláros számla csak siet- 1 teti ezt a napot, a leszámolást. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Munkástársak: Miután a Philadelphiában tartott kis házimulatságunkról már Shöpf munkástárs tett bővebb jelentést, jelezve, hogy lapunk részére 47 dollárt adtunk össze, most csak a felvett előfizetéseket küldöm be és azt akarom megírni, hogy a naptárunk olyan kitűnő, hogy igazán dicséretére válik mindazon munkástársaknak, akik hozzájárultak az előállításához, valamint azoknak is, akik az 1948-as naptárunk kiadását lehetővé tették anyagi támogatásukkal. D. Rosenthal Philadelphia, Pa. Tisztelt Szerkesztőség: Mellékelten küldök egy éves előfizetést, továbbá egy dollárt a naptárért és egy dollárt felül- fizetésre. Nagy megelégedésünket fejezzük ki a naptárra vonatkozólag s nagyon köszönjük önöknek azt a fáradtságos mun- | kát, amellyel a naptárt előállították. Németh Gáspár Chicago, 111. Tisztelt Bérmunkás: Itt küldök öt dollárt a Bérmunkás naptárért, amit a számomra küldtek és kérnék még két darabot, amelyeket haza fogom küldeni, amikor majd csomagot küldök. Mi igazán nagy élvezettel olvastuk a naptár remek cikkeit és elbeszéléseit. Joe Schneider Detroit, Mich. Tisztelt Munkástársak: Először is köszönetét mondok a naptárért, amely nagyon jó. Noha kicsi, de azért sokat lehet belőle tanulni, mert minden sora tanulságos s nem is naptárnak, de tudományos könyvnek is beillik, amit érdemes megőrizni, mert mindig lehet használni, mindig lehet benne valami olyasmit találni, amit nem tudunk, különösen az olyan öreg embereknek, akik már mindent köny- nyen felejtenek, mint én is. Kérek még 10 darab naptárt. Egyben itt küldöm az általunk eddig felvett előfizetéseket. Gross és Krajnik Trenton, N. J. Tisztelt Munkástársak: Csatoltan küldöm a mellékelt elszámolásnak megfelelő összeget. Rövidesen a naptárak árát is beküldiük. A naptárra vonatkozólag most csak azt kívánom megjegyezni, hogy szinte hí he-! tetlen, hogy mennyi sok szép és jó olvasnivaló van benne. Ilyet csakis egy olyan Írógárda tud produkálni, akik szivvel-lélek- kel a munkásosztály ügyét szolgálják. Igazán hálával tartozunk külön-külön mindenkinek, akik ilyen széppé tették és any- nyit fáradtak a naptár előállításán. Fodorné Cuyahoga Falls, O. Itt küldök öt dollárt a lap megújítására, a naptárért és fc- lülfizetésre. Úgy a lappal, mint a naptárral nagyon meg vagyok elégedve. Mindkettőnek olvasása nagy élvezetet nyújt számomra. A folytonos munka miatt ugyan nagyon kevés időm marad az olvasásra, de az említett két olvasmányt nem mulasztanám el semmiért sem. Mike Zajacz Cleveland, O. T. Titkár Munkástárs: Mellékelten küldök két dollárt a naptárért. A naptár nagyon jó, kifogastalan. Jó munkát végeztek mindannyian, csak igen lassan közelednek egymáshoz. — Hej, pedig valamennyien egy célért küzdenek — és küzdünk. Lovász István S. Norwalk, Conn. T. Lefkovits Munkástárs: Átolvasva a Bérmunkás 1948- as naptárát, azonnal szembeöt- lik Geréb munkástárs nagyszerű szerkesztői képessége, mert a 128 oldalt felölelő munka igen sok szépirodalmi és tudományos cikket tartalmaz. Nézetem szerint a legkiválóbb cikkek azok amelyeket a munkástársak Írtak, mint pl. Geréb József: Béke vagy háború; Zára János: Az ipari demokrácia útja; Pika Pál: Nemzetközi Bonyodalom és Visi István: Az agyonhallgatott Paine Tamás cimü igen időszerű cikkek. Igaz büszkeségei ezek az amerikai magyar nyelvű ipari unionisták tehetségeinek. De ugyanakkor rendkívül élvezettel olvastam azt a szép névsort is, amelyben felsorolják azon munkástársak neveit, akik a költségek hozzájárulásával lehetővé tették a naptár kiadását. És végül, ez a naptár valóban megéri a 75 centet, ott kellene, hocv legyen minden magyarul olvasni tudó munkás otthonában. Alex Schopf Upper Derby, Pa.
