Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-01-03 / 1509. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. január 3. Olvassunk a sorok között Utángondolatoli (a!.) Az újságírás rendesen egyoldalú, különösen pedig azok, amelyek az uralkodó osztály érdekeit vannak hivatva szolgálni. A hírszolgálat, akár a rádión vagy az újságokon keresztül, még a napi eseményeket is azok szájaize szerint adják, akik minden tekintetben hi vei a mai kapitalista rendszernek. Az újságkiadók és a megfizetett rádió szónokok tudják, hogy úgy a hallgatók, mint az olvasók legnagyobb része minden utógondolat nélkül elhiszik a propagandaszerü híreket anélkül, hogy gondolkoznának fölötte. Ma különösen úgy a rádión, mint az újságokon keresztül “vörös” ellenes agitációt hallunk állandóan. Vájjon azok, akik a kapitalista “demokráciát” olyan jónak és üdvösnek tartják az emberiség számára, miért féltik az emberiség jövőjét a szocializmustól? Akik azonban a sorok között is tudnak olvasni, azok bizony nem veszik tudomásul mindazokat az öndicséreteket, amelyeket különösen itten tesznek úgy a rádión, mint a kapitalista lapokon keresztül. A sorok között olvasva, találunk sokszor olyan híreket, ami bizony a maga valóságában mutatja be a “demokrácia” bajnokait. A világot megmenteni akaró amerikai kapitalizmusnak az egész földtekén vannak hasonszőrű kebelbarátai. Ezek közé a jóbarátok közé tartozik Chiang Khai Shek. Erről a Chiang-ról egyik katonai parancsnoka, Marshall Feng Yu-siang azt a megjegyzést teszi, hogy a “korruptság megtestesítője és minden amerikai adományt, saját uralmának fentartására költi. Azonkívül vagy 200 fizetett ügynököt tart, akik az Egyesült Államokban állandóan a segély érdekében agitálnak, akik az orosz mumust ürügynek használják fel az amerikai adományok további harácsolására.” Marshall Feng kijelenti, hogy “ő nem kommunista és nem is orosz mellettes, de határozottan tudja, hogy az oroszok nem támogatják a kínai kommunistákat, csak Chiang ezt ütőkártyának használja.” A sorok között tovább olvasva, egy másik érdekes hirt találunk, ami Londonból jön. Dr. Hewlet Johnson, a Canterbury egyetem dékánja, aki most tért vissza kelet európai útjáról a következőket mondta: “Mindenfelé a béketörekvéseket láttam, nézetem szerint Amerika készülődik háborúra.” Továbbá a profesz- szor a következőket mondta: “Csehszlovákiában teljes szabadságot élveznek, ahol a nyugat és kelet találkozik. Ennek eredménye a kultúra gyors fejlődése.” Természetesen mindig akadnak ke- délyrontók. A Canterbury püspök elitéli Dr. Johnsont a fenti kijelentéséért. Azt állítja, hogy Dr. Johnson ferdén látja az Egyesült Államok törekvését. Az itteni újság pedig, hogy lekicsinyelje Dr. Johnson véleményét, megállapítja, hogy “Dr. Johnson is vörös”. Hogy mindezekkel kapcsolatban a londoni béketárgyalások megint csütörtököt mondtak, annak megint csak kapitalista érdekek vannak a háttérben. Talán már nagyon is sokat foglalkoztunk a világbéke kérdésével, de hiszen állandóan napirenden van és itten például állandóan Oroszországot teszik azért felelőssé, hogy még mindig nem történt meg a békeszerződés aláírása. Ezzel kapcsolatban tudjuk azt, hogy az Egyesült Államok semilyen körülmények között nem akarnak olyan békéről hallani, ahol a kapitalizmus bárminemű korlátozásáról van szó. Az alábbi kis számadat eléggé tiszta képet nyújt azoknak, akik azt hiszik, hogy mindenben az oroszok hibásak. Az amerikai kapitalizmusnak $21,260,000,000 vagyis 21 billió és 260 millió dollár befektetése van külföldön, aminek legnagyobb része Európában van. így azután nagyon könnyen meglehet érteni, hogy miért akar Uncle Sam olyan jószivü lenni és a Marshall tervezetet Európára kiterjeszteni. Eme nagylelkűség mögött ott lappang a 21 billió megmentése. Ebből a befektetésből az Egyesült Államok kormánya adó fejében és a kapitalisták profitja 590 milliót vágnak zsebre és ha esetleg Európában kommunizmus lesz az ur, akkor bizony törülhetik a szemeiket, mert a fönti számok elúsznak. A sorok között olvasva, sok mindenre rátalálunk, ami igen fájdalmas a kapitalizmus számára. Ugyanis mindenki kiváncsi, hogy a Truman doktrína hogyan vált be Görögországban. Igaz ugyan, hogy a 300 mülió dollár már régen elfogyott, de a görög helyzet maradt a régi, vagy talán még sokkal rosszabb. Az ottani megbízott jelentést tett, hogy 6 millió dollár értékű amerikai élelmiszert hagytak a raktárakban elromlani csak azért, hogy az élelem árát magasan tarthassák. A legutóbb pedig ismét 50 milliót kérnek. Ezzel kapcsolatban az amerikai tudósitó azt Írja, hogy a 300 millió dollár ugyan már elfogyott, de a partizánok az ország kétharmadát tartják megszállva. Természetesen ez propaganda is lehet, hogy az Egyesült Államok katonaságot küldjenek. Mi abban nem is kételkedünk, hogy megfogják tenni, mert a dollárok országában a pénz és a kapitalizmus további megmaradása sokkal fontosabb, mint az emberi élet. Hogy azután ténylegesen mikor lesz béke a földön ? erre csak azok tudják megadni a választ, akik tudják, hogy mindaddig, amig a magánvagyon alapján a kizsákmányolás létezni fog, addig lesznek háborúk, mert a háborúk a múltban is mindig a világpiacokért folytak. A sorok közötti olvasás még nem megoldás a kérdésre, hanem csak alapot nyújt arra, hogy cselekedni kell egy olyan emberi társadalom felépítésének érdekében, amelyben nem a profit a fontos, hanem az emberi élet. Elmúlt karácsony ünnepe. A tőkések meglehetnek elégedve, elérték céljukat, egy lövéssel két madarat is fogtak. Tehát nem hiába csináltak neki olyan nagy propagandát, az eredmény nagyszerű részükre. Amig egyik oldalon sikerült elterelni a nép figyelmét a saját helyzetéről, az egész világon uralkodó gazdasági és politikai egyenlőtlenségről, amely a saját bevallásuk szerint is bármely pillanatban lángbaborit- hatja az egész világot, amely ha bekövetkezik, végzetes lehet az egész emberi civilizációra. Legalább is ez tételezhető fel, ha figyelembe vesszük, hogy milyen öldöklő szerszámok állnak ma rendelkezésükre. Ezen sorok Írójának csak annyit jelentett karácsony szent napja, hogy nem kellett korán kelni és a gyárba menni dolgozni, mert azt lezárták. E sorok írójának nem született a megváltó szerint az emberiség megváltása és az a sokat dicsőített békesség a földön. A megváltás az emberiség feladata, amit még ezután kell neki elvégezni, hogy mikor következik be, az attól függ, hogy mikor fogja a munkásság megszabadítani magát az évszázados beszuggerált dogmatikus felfogástól és beképzelt babonától, hogy valamilyen felsőbb lénytől vagy annak fiától, vagy akár bethlehemi csillagtól várja a megváltást. Dacára, hogy mindent elkövet egy tisztán látó ember, hogy megértesse másokkal, hogy milyen üzleti háttere van az egész karácsonyi cécónak és maga pedig igyekszik teljesen ignorálni az egészet, csak nem kerülheti ki, mert körül van fogva minden oldalról. Azt látja, hallja bárhová is fordul és mivel tudatában van annak, hogy mindezen nagy hűhó semmiért, milyen jelentőséggel bir, milyen célt szolgál, szinte belefárad és bosszantja a sok folytonos maszlagolás és megkönnyebbülten lélegzik fel, amikor már elmúlt. De mig az ilyen egyéneknek megkönnyebbülést, addig azoknak a nagy tömegeknek, akik hódoltak a karácsonynak fejfájást jelentenek az ünnep utáni napok. Nem csak azoknak van fejfájásuk, akik annak örömére, hogy megszületett az a kisded a bethlehemi rongyos istálóban, aki nekik üdvösséget hozott — többször belenéztek a pohár fenekébe, (hogy ilyen sok volt, bizonyítja a sok autóbaleset), hanem azoknak is, akik nincsenek megelégedve a kapott ajándékokkal és be kell vinni másikért becserélni, vagy pedig nem sokat érő holmit kapott és úgy érzi, hogy ő sokkal többet érőt adott, stb. De leginkább azoknak, akik minden pénzüket elköltötték (és talán három erszényt is kaptak ajándékba, amelyek most ugyan mind üresek) és akik amikor vásároltak csak pár szóval könnyen elintézték, mert csak annyit mondtak, hogy “charge it”, még az erszénybe se kellett nyúlni, mert hát igv is lehet vásárolni, hála a sok jólelkü üzlettulajdonosoknak. Ilyenkor, mikor az úgynevezett ünnepi szellem által átvannak hatva (ezt itt úgy nevezik xmas spirit) üyenkor még annyi szívességet is megtesznek, hogy időt adnak (nehogy az ünnepi hangulatot rontsák) azt monják, hogy csak újév után kell kezdeni a törlesztést és törleszthetik az egész évben, amig csak újra nem születik a kis Jézuska. Ez a második oldala a karácsonyi propagandának, amely évről évre nagyobb méreteket ölt az üzleti oldal. Tudjuk azt, hogy a munkásság a termelés terén van kizsákmányolva, ahol munkájának gyümölcsét mások eltulajdonítják, ő fizetési borítékban csak azon részt viszi haza, amely a puszta létfentartására szükséges és ezen részre vetik rá magukat a profit érdekében, különösen ilyenkor karácsony táján. Mindenféle gyönyörű jelszavakkal, bibliai idézetekkel, szívhez szóló énekekkel, azok, akiknek van valami eladni valójuk, azok akiknek elődeit a bibliai történet szerint a nazarethi ács fia ostorral vert le a templom lépcsőjéről. Most dicsekedve jelentik a kereskedők, hogy rekordtörő karácsonyi üzletet csináltak, mi elhisszük, mert láttuk, jártunk a városban az utolsó pár hétben és azt is láttuk, hogy hogyan megy ezen mesterség. Miután jól előkészített módon üzleti kirakatokat, gyönyörűen feldíszítve, munkanélküli embereket piros nadrágba és köntösbe bujtatva, csepü szakái és hajjal arcukat eltakarják (előnybe részesül akinek mély bariton hangja van) továbbá hangzatos énekek ütik meg az ember fülét jobbról balról. Miután ilyen és sok más módon annyira megtöltik az emberiséget az úgynevezett xmas sipirit-tel, akkor már könnyű nekik eladni mindent, még dupla áron is, mert a mámor hatása alatt már nem is nagyon törődnek a tárgy árával, csak az a fő, hogy szép legyen. Ezek után jön a nagy ünnep, az “érzés” és képzelődés napja. Sajnos azt látjuk, hogy még sokszor olyan egyének is áldozatul esnek ezen propagandának, akik már félig- meddig, vagy talán egészen tisztában kellene, hogy legyenek ezen dolgokkal. Ezek többnyire szégyenükben próbálják mentegetni magukat és rendesen a gyermekeket hozzák fel mentségül, pedig éppen gyermekeink jövője függ attól, hogy tovább is tudatlanságban marad-e a munkásság, vagy tisztán fog látni és meglátja a való tényeket, az érem másik oldalát. Például csak pár szót azon hírekből, amelyek a sok ének közben kerültek a rádiókba és lapokba, a hideg kijózanító valóságok, az érem másik oldala. Truman elnök kijelentette, hogy Görögországban a gueril- lák mindig erősödnek, dacára a nagy segítésnek. Karácsony napján jött a hir, hogy a felkelők ellenkormányt alakítottak, nagy harcok folynak, ha a görög kormány katonai segítséget kér és kap, a harmadik világháború a sarkon van. Hasonló a helyzet Kínában. Békesség a földön az embereknek ! A szent földön, ahol a béke herczegének bölcsője ringott karácsony éjjelén és napján az
