Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-02-07 / 1514. szám
1948. január 7. BÉRMUNKÁS 6 oldai KÉRDÉSEK (Folytatás A FÉLELEM HÁBORÚRA VEZETHET Amint előző cikkekben láttuk, úgy az orosz, mint az amerikai hivatalos körök kijelentései szerint béke lehet a két ország között. Mindegyik ország kormánya állitja önmagáról, hogy békét akar. De azt is láttuk, hogy mindegyik vádolja a másikat azzal, hogy “imperialista háborút szit” és valóban beismerik, hogy “önvédelmi felkészültség” a legsürgősebb teendőjük. Lassanként,- hónapról-hónap- ra, hétről-hétre világosabb, hogy a fegyveres háború elkerülhetetlen a két ország között, ha semmi sem történik annak a megakadályozására. Nyilvánvaló, hogy az egymástól való félelem valamelyiket “önvédelmi” támadásra fogja kényszeríteni, ami természetesen egy újabb és valamennyinél borzalmasabb háborúra fog vezetni. Meddő kísérlet azt “bizonyítani”, hogy melyik félnek miben van igaza, miben nincs igaza, ha az nem vezet békére. Elvégre csak néhány változata van annak a kérdsének, hogy mi igaz abból, amit önmagukról és egymásról mondanak a két ország ügyeit intéző hivatalos képviselők.. Az egyik változat vagy lehetőség az. hogy Amerika képviselőinek van igazuk. A másik lehetőség az, hogy Oroszország képviselőinek van igazuk. A harmadik lehetőség az. hogy mindkettőjüknek van valamiben igaza és egyiknek sincs mindenben igaza. (Például: Talán mind a kettőnek igaza van abban az állításban, saját magukat illetőleg, hogy békét óhajtanak és nincs igazuk abban az állításban, hogy a másik háborút akar.) A negyedik lehetőség csak az lehet, hogy mind a két fél hazudik, amikor a békés szándékaikról beszélnek a nagyvilág előtt és valójában nem látják a béke dőrség kezdte hangoztatni. Az IWW tagjai csak később értesültek a dologról és siettek a védelmére. Egyébiránt Joe Hill ellen oly sekély és tarthatatlan bizonyítékokat hoztak össze, hogy azok elégtelensége következtében a svéd munkások kérésére a svéd konzul is közbenjárt, sőt még Wilson elnök is. Azonban mint más hasonló esetekben, igy itt is elrettentő példát akartak adni és Utah állam a sekély bizonyíték dacára is kivégeztette a vádlottat. Ezen tényekkel szemben Mr. Stegner egy “gitáristára” meg egy szintén meg nem nevezett “volt IWW szerkesztőre” támaszkodva irta meg karakter- gyalázó cikkét, egy kicsit szim- patetikus formában, hogy annál könnyebben lerombolja azt az inspiráló hatást, amit a Jefferson, Paine, Lincoln, Debs, Parsons, Joe Hill és hozzájuk hasonlók életrajza az igazi demokráciára törekvőkre gyakorol. lehetőségét és csak az alkalmas pillanatot várják a fegyveres összecsapásra. A HÁBORÚ MEGAKADÁLYOZÁSA Meglehet-e akadályozni a háborút? — ez az első és legfontosabb kérdés. Vannak akik azt hiszik, hogy egy világkormány megalakításával a háborút kiküszöbölhetik és a nemzetek közötti harcot az érvelés, a meggyőzés és az egyeztetés terére lehet terelni. Nagy emberek akadtak minden időben, akik ezt hitték és egy világkormány, vagy világ- szövetség megalakítását ajánlották. Érdekesség szempontjából idézem Kantnak, a német filozófiának egyik megállapítását: “Miután a józan ész a háborút elitéli és a békét feltétlen szükségességnek tartja és miután békét nem lehet megteremteni és biztosítani nemzetek közti egyezség nélkül, tehát egy különleges szövetséget kell kötni- ök, amelyet békeszövetségnek lehet nevezni. Ez a békeszerződéstől annyiban különbözik, hogy az előbbi örökre végezne a háborúkkal, mig a másik csak egy háborút fejez be.” Sok viz és vér folyott el a hid alatt, amióta ez a polgári bölcsész ezt irta. Ma egy másik német bölcsésznek és tudósnak, Einsteinnak. a szocialistának az a véleménye: “A civilizációt, sőt magát az emberi fajt, csak egy világkormány mentheti meg a törvényen alapuló biztonsággal (security). Amig felség (sovereign) államok lesznek a fegyverkezés külön titkaival, addig néni lehet a háborút elkerülni.” Azok számára, akik szeretnek nagy tekintélyek társaságában lenni, meglehetne tölteni a Bérmunkás néhány számát a tekintélyek neveivel, akik Einsteinnel egyetértenek a világkormányt illetőleg. De én nem voltam a tekintélyek bálványozó ja fiatal koromban sem. És igy nem azért vagyok egy világkormány megalakítása mellett, mert Einstein vagy Wallace vagy bárki más azt mondja, hogy erre szükség van. Én a nemzetköziség eszméjét már gyerekkoromban elfogadtam és megtagadtam a szűkkeblű hazafiságot. Kívánatosnak tartottam mindég. de most szükségesnek, égetően szükségesnek látom a nemzetközi világkormányt. A kérdés az, hogy lehetséges- e ezt megteremteni? Először vizsgáljuk meg, hogy valóban szükséges-e? KELL-E EGY VILÄGKORMÄNY? Egy világkormánynak a szükségességét elég sokan felismerték az első vüágháboru előtt. A hágai nemzetközi bizottságnak a megállapítása bizonyítja ezt. A háború után még általánosabb volt ez a felismerés, még a nem szocialista körökben is. A szocialisták mindég hívei voltak a nemzeti felségjog eltörlésének. Például A. Briand a háborút követő béketárgyalásokon azt javasolta, hogy teremtsék meg az Európai Egyesült Államokat, az Amerikai Egyesült Államok mintájára, amelyben persze az alkotó országok felségjoga alaposan meg lett volna nyirbálva. Ezt természetesen a kérdésben érdekelt országok uralkodó osztályai és az azokat képviselő politikai vezérek nem akarták. Azonban mégis szükségesnek tartottak valamilyen nemzetközi fórumot. Megalakították a Nemzetek Ligáját, egy nagyon laza ' nemzetközi szövetséget, amely tehetetlennek bizonyult arra. hogy megakadályozza'Japán agresszív háborúját Kina ellen, majd később Olaszországét Ethiopia ellen. Hogy kudarcot vallott a Nemzetek Ligája, annak egyik oka volt. hogy Amerika nem volt része. A nemzetköziségnek az eszméjét — a szocialistákon kívül — csak előrehaladottabb polgári elemek fogadták el. Azonban annak dacára, hogy Wilson elnök és a szenátus többsége az eszme mellett volt, a reakciós kisebbség győzött. A második háború után még nyilvánvalóbb volt egy világfórum szükségessége, tehát Roosevelt elnöknek a vezetése alatt az Egyesült Államok vezetőszerepet játszott az Egyesült Nemzetek megszervezésében. Ennek a világfórumnak még általánosabb volt a nemzetközi támogatás. Nem csak, hogy az összes nagyhatalmak (persze nem számítva a levert államokat). hanem majdnem az összes országok képviselve vannak benne. Az Egyesült Nemzetek nagyobb hatáskört szabott magának. mint a Nemzetek Ligája, de messzire van egy világkormánytól. Nyilvánvalóan nem megfelelő arra, hogy egy újabb háborút megakadályozzon. Erre a célra egy olyan vi- lágforumra van szükség, amelyik nagyobb hatáskörrel rendelkezik, mint bármelyik al kotó része. Ennek a fórumnak jog kell arra, hogy az alkotó részei között felmerülő különbségek kérdésében dönthessen. ha nem vezetne sikerre az egyezkedés vagy egyeztetés a két fél között. Ennek a fórumnak elég erejének kell lenni arra, hogy erőszakos eszközöket — a háborút főleg — lehetetlenné tegye. Magától értetődik, hogy ez csak úgy lehet sikeres, ha sok ország akarja. Minél több. annál sikeresebb. Feltétlenül sikeres, ha a leghatalmasabb országok a kisebb országokkal együtt teremtik meg ezt a fórumot. Most térjünk vissza az oroszamerikai viszályra. Mondjuk, hogy a kettő közül csak egyiknek van igaza. Teljes igaza. Miért félne az igazát ötvenöt nemzet képviselői elé terjeszteni, hogy azok döntsenek a kérdésben? És miért nem tartaná kívánatosnak a másik félnek az erőszakoskodását megzabolázni, nemzetközi erővel, inkább mint a saját maga erejével? (Úgy lehet, hogy a nemzetközi erőt nem is kellene használni.) Ha az a lehetőség áll fenn, hogy mind a kettőnek van valami igaza bizonyos dolgokban és nincs igaza bizonyos más dolgokban, akkor pedig mindkettőnek jobb egy harmadiknak a megbirálása. különösen, amikor a “harmadik” egy ötvenöt nemzetet képviselő forum. De a világkormány igazi nagy szükségessége még inkább nyilvánvaló abban az eshetőségben, ha egyiknek sincs igaza. Például tegyük fel, hogy nem igaz az, hogy Oroszország “imperialista háborúra készül” és nem igaz az. hogy az Egyesült Államok “imperialista háborúra készül.” Ez esetben csakugyan kellene lenni egy nemzetközi fórumnak, amelyik mindkét vádlót megnyugtatná, hogy csak rémképeket látnak. De ha feltesszük végre azt a lehetőséget, hogy valójában mind a kettő készül arra, amivel egymást vádolják, vagyis tényleg mind a kettő készül “imperialista háborúra”, akkor igazán itt a legfőbb ideje annak, hogy a világ egy olyan fórumot teremtsen meg, amely képes megakadályozni az “imperialsta háborút” még ha olyan nagy országok is készítik elő- mint az Egyesült Államok és Oroszország. Más kérdés az, hogy lehetséges-e ez? Lehet, hogy már elkéstünk. Lehet, hogy az a két nagy nemzet háborúval fogja elintézni a I vitás kérdéseket, világforum helyett. Lehet, hogy — amint a tudósok állítják — nem csak a vitás kérdéseket, hanem egymást is elfogják intézni. Lehet, hogy nem csak egymást, de (Einstein szavaival élve) “a civilizációt, sőt magát az emberi fajt” is elfogják intézni. Lehet/, hogy az emberiség egy nagy véres röhejbe fullad, azon a jó viccen,- hogy eszét és leleményes tehetségét a saját elpusztítására használta fel éppen akkor, amikor egy újabb, egy magasabb rendű civilizációnak a küszöbén állt. de amelyet nem lépett át, hogy maga mögött hagyja a barbár korában használt “r" intézések” módszerét, a háborút. Y. GÁBOR BARCZA ezúton értesíti azokat, akiket illet, hogy uj cime 259 Fairchild Ave., Bridgeport, Conn. ÉPITŐGÁRD A 1947-48-ik évre: J. Buzay, Cleveland........... 5.00 L. Decsi, Akron ............... 2.00 Jimmy Farkas, Akron __ 4.00 L. Fishbein, New York__ 5.00 J. Feczkó, New York ....... 1.00 J. Fodor, Cuy. Falls ....... 4.00 J. Gyurcsek, Columbus .... 2.00 Paul Hering, Buffalo ___ 1.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 4.00 Jos. Kollár, Cleveland....... 4.00 J. Kozsány, Saratoga Spr. 12.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 2.00 J. Mácsay, Detroit ........... 1.00 J. Mogor, Cleveland ......... 1.00 A. Molnár, Celevend ____12.00 John Munczy, Cleveland .. 2.00 J. Pataky, Brooklyn .......... 5.00 Louis Páll, Ambridge....... 2.00 Paul Pika, Chicago ........... 1.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 2.00 St. Visi, Lincoln Park ___ 5.00 Jos. Vizi, Akron .... 4.00 Ch. Udvamoky, Flint ....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 4.00
