Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-06-12 / 1532. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1948. junius 12. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás nivatalos felfogásával. ________________________________________ Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE ««^>42 A palesztinai angol politika Nem nagyítunk, hanem csak a való tényt állapítjuk meg, ami­kor azt mondjuk, hogy a becsületes emberek szerte a világon mély és őszinte rokonszenvvel kisérik a palesztinai uj állam, Isráel or­szág fiainak hősi önvédelmi harcát. Az évezredek során állandóan üldözött és oly sokat szenvedett nép hosszú történetének folya­mán most másodszor harcol fegyverrel a kezében. És most is, mint másfél évszázaddal a mai időszámítás előtt, nem támadó, hanem csak önvédelmi harcot folytat. A zsidóság több ezer éves története azt mutatja, hogy a bib­liai idők legendás történeteit leszámítva ezt a népet állandóan ül­dözték akármerre is vetette a sors vihara. Az ily üldözéseknél a fegyvertelen zsidóság mint az üldözött vad állt szembe a jól fel- fegyverzett ellenségével. Ezt láttuk a macedóniai Antiochustól kezdve a babilóniai Habenon keresztül egészen a német Hitlerig, akik mind a zsidóság fegyvertelen tömegeit gyilkolták halomra. Még ma is ökölbeszorul minden tisztességes ember keze, ami­kor a nácik szörnyű bűntetteiről, Európa zsidóságának kiirtásáról hall. Soha ennél rettenetesebb bűntényt a történelemben el nem követtek. Ebben a bestiális bűntényben az volt annyira felhábo­rító gonoszság, hogy a zsidóknak semmi alkalmat sem adtak a védekezésre, minden fegyvertől megfosztva, mint a vágóhidra te­relt juhoknak kellett várni rettenetes sorsukra. Ki hitte volna csak pár évvel ezelőtt is, hogy a Hitler módsze­rét a legdemokratikusabb európai ország, Anglia veszi át, még­hozzá egy LABOR PARTY kormány alatt? A külömbség csak az, hogy jelen esetben a gyilkolást HIVATALOSAN nem az angolok, hanem az arabok végzik. Isráel függetlenségi nyilatkozata óta nyilvánvalóvá lett és maguk az angolok is elismerték, hogy az arabokat ők fegyverez­ték fel. Az angolok tanították be az arab katonákat a modern fegyverek használatára és az arab hadseregeket ma is angol tisz­tek irányítják, sőt még azt is beismerték, hogy havonta 8 millió dolláron felüli összeggel támogatják a zsidók elleni hadjáratot vezető Arab Ligát, De ugyanakkor, amidőn az arabokat igy fel­fegyverezték, keresztülvitték, hogy a zsidók számára fegyverti­lalmat nyilvánítsanak és erre rábírták az Egyesült Államokat is. így tehát nyilvánvaló, hogy a zsidókkal szemben az Attlee- Bevin munkáskormány pontosan azt a módszert akarja alkalmaz­ni, amit Hitleréktől tanultak: fegyverrel támadni és kiirtani a zsi­dókat úgy, hogy azok még csak ne is védekezhessenek fegyverrel. Amikor Truman elnök észrevette, hogy az angolok milyen kelepcébe csalták, hirtelen elismerte Isráel államot és kijelentette, hogy a fegyvertilalom feloldásának kérdését meggondolás tár­gyává teszi. Jelen sorok írásának idejéig azonban a zsidóknak még mindig csak titokban, valóságosan lopva lehet csak fegyve­reket szerezni, hogy védjék magukat a kiirtásukra törekvő ara­bok ellen. Sőt mi több, Angliának az Egyesült Nemzetek biztonsá­gi tanácsában eddig sikerült elodázni minden olyan ajánlatot, amely az arabok megfenyitésére vonatkozott. Ehelyett azt aján­lotta, — és most ezen ajánlat felett tanácskoznak, — hogy fegy­vertilalmat kell behozni mindkét fél ellen. Vagyis Anglia alkalmat akar adni a MÁR JÓL FELFEGYVERZETT ARABOKNAK, hogy teljesen kiirtsák a még csak igen kevés fegyverrel biró zsi­dókat. Miért viselkedik az angol munkáspárti kormány ilyen becs­telenül a zsidókkal szemben? — kérdezhetjük. Mert nem hisszük, hogy minden ok nélkül a Hitler habáraira pályáznak. Nem hihet­jük, hogy az angol kormány mai vezetői az emberi gonoszság és becstelenség oly megtestesült képviselői lennének, mint Hitlerék voltak. Nem, itt nem egyéni emberi gonoszsággal, hanem csak az an­golok által folytatott évszázados politikával állunk szembe és en­nek áldozatait szedi Mars isten Isráel véráztatta földjén. Az az évszázados angol politika, hogy a gyarmatok népeit csak azon né­pek uralkodó osztályainak segítségével lehet legkönnyebben ki­zsákmányolni, vezette a mai palesztinai vérontáshoz. A zsidók palesztinai országalapitása nagyon simán ment vol­na, ha történetesen az utóbbi időkben rá nem jönnek, hogy az arab sivatagok alatt nagymennyiségű olajtelepek fekszenek. Ezt az olajat nagyon szeretnék az angol tőkések. Azonban a háború következtében az ügyesebb és furfangosabb amerikai olajérde­keltség fért hozzá először és az angoloknak csak kevés maradt. Az angolok ezt úgy igyekeztek ellensúlyozni, hogy a háború vége felé kezdték lepénzelni az arab uralkodó osztályt és ugyanakkor erősen élesztették bennük az arab nemzeti szellemet, az arab ha- zafiságot. Szövetségbe vontak olyan törzseket, amelyek eddig el­lenséges szemmel néztek egymásra. Mindebben segítette őket a nagyon is szűklátókörű amerikai külügyi hivatal is, mert az angolok igen furfangosan az “orosz mumussal” jöttek elő, amive i játszi könnyűséggel lehet elbolondi- tani még a “legélesebb látású” amerikai államférfit is. Az ameri­kaiak csak most, a legutolsó napokban jöttek rá, hogy Anglia tu­lajdonképpen NEM AZ OROSZOK, HANEM AZ AMERIKAI TŐ­KÉSEK ELLEN HOZTA LÉTRE A PALESZTINÁI HÁBORÚT, mert számított arra, hogy az amerikai nép a zsidóság mellett lesz, akkor a kormány is kénytelen lesz ilyen álláspontot elfoglalni, — ami be is következett azzal, hogy Truman hirtelen elismerte az uj Isráel országot, — mire válaszul az arabok majd felmondják az amerikai olaj koncessziókat, amiket természetesen az angol tő­kések vesznek át. íme ilyen gyerekesen egyszerű volt az a terv, amit az ango­lok gyakorlatilag is bemutattak, amit a “kiváló” amerikai állam­férfiak csak a legutolsó pUlantban vettek észre és amiért a zsidó­ság ezreit kellett újból kipusztitani. Négy cent Négy cent nem valami nagy összeg, még akkor sem számí­tott említésre méltónak, amikor a dollárnak kétszer akkora volt a vásárló ereje, mint ma. Négy cent, — a dollárnak egy-huszon- ötöd része, — olyan kis összeg, hogy ennyi pénznek birtokában egyikünk sem merne bemenni a fűszereshez, a mészárszékbe, vagy valamilyen más élelmiszer üzletbe vásárolni, mert jól tud­juk, hogy ennyi pénzért manap­ság nem kapnánk élelmiszere­ket. De nem csak a fizikai, ha­nem a szellemi tápanyag meg­vásárlására is nevetségesen kis összeg ez a négy cent. Nem is gondolunk tehát arra sem, hogy a színházakba, mozikba vagy zenés koncertokra beengedné­nek ily csekélységért. És mégis a Bérmunkás olva­sói ezért a csekély négy centért oly nagymérvű és minőségű szellemi táplálkot kapnak min­den héten, hogy az a mai drága­ság közepette, valóban a csodá­val határos. Ezt a szellemi táp­lálékot a Bérmunkás hetenkénti számaiban kapják. Abban a Bér­munkásban, amelynek évi előfi­zetése, vagyis 52 száma két dol­lár, igy egy-egy száma még nem is esik egészen négy centbe. Ugyan melyik olvasónak kel­lene bizonyítanunk, hogy négy cent nem megfelelő ellenérték azért a lapért, amelynek minden számában olvashatja (f) Heti krónikáját. (J.Z.) Egyről-Más- ról rovatát, (Vi) cikkeit, (gb) Munkaközben rovatát, Mezősegi “Tollhegyről” irt észrevételeit, (a.l.) gazdaságiani elemzéseit a napi eseményeket analizáló ve­zércikkeken kívül és időközön­ként (Y), (K.S.I.), (Akroni Pro­li) és mások értékes írásait is. Őszintén megmondjuk, — hi­szen nem titok, — hogy négy centért ilyen lapot nem lehet előállítani még akkor sem, ha a felsorolt irók, valamint a lap összeállítását és a titkári mun­kákat végző (L) munkástárs és a csomagolásban neki segédke­ző munkástársak és munkás- társnők ingyen végzik odaadó munkájukat. A mai nagy drá­gaság éppen úgy jelentkezett a nyomdaiparban, mint mindenütt másütt. A papír árának emelke­déséről sem kell sokat beszél­nünk, hiszen tudja minden ol­vasó. így nem lep meg senkit, amikor azt mondjuk, hogy a Bérmunkás egyes számainak előállítása többe kerül azon négy centnél, mint amit kapunk érte. Egyébiránt más lapoknál is úgy van, hogy az előfizetés nem fedezi az előállítás költségeit. A legtöbb kereskedelmi újság azonban mégis nagy összegeket keres, mert a különbözetet bu­sásan kárpótolják a hirdetések. A Bérmunkás azonban nem kö­zöl hirdetéseket, a Bérmunkás­nak egyetlen sora sem eladó! A Bérmunkásnak minden monda­tával csak a munkásosztálynak az érdekeit, olvasótáborának a javát kell szolgálnia. Ez az irányelv összeférhetetlen a hir­detésekkel. De hogyan lehet a lapot fen- tartani akkor, ha nem fogad el hirdetéseket s az előfizetés nem fedezi a költségeket? Hát miért nem emelik akkor az előfizetési árakat? — Kérdezhetik tőlünk. Erre a kérdésre a válaszunk ez: A Bérmunkás Lapbizottsága az országos konvenciók utasításá­ra az emelkedő drágaság dacára is továbbra megtartotta a 37 év­vel ezelőtt megszabott két dol­lár évi előfizetést, (Külföldre két és fél dollár, mert minden számra bélyeget kell tenni), hogy azon elöregedett munkás­társaink is olvashassák lapun­kat, akiknek már ez a két dol­lár is jelentős összegnek számit. A külömbözet megtérítését ma­gukra vállalták a lap olvasói és évenként DRÁGASÁGI PÓT­LÉK gyanánt juttatják el hoz­zánk. Hogy miért teszik ezt. Erre is igen egyszerű a válasz. A Bér­munkás a forradalmi ipari uni- onizmus magyarnyelvű propa­ganda lapja. A Bérmunkás köré csoportosult tábor úgy látja, hogy abban a korban élünk, amelyben a világot eddig uraló tőkés termelési rendszert a kol­lektiv termelési rendszer váltja fel. Az ilyen társadalmi rend­szerváltozás azonban nem megy olyan simán, mint azt az elmé­letben elképzeljük. Az uj rend­szer számos különböző változat­ban jelentkezik, a régi rendszer pedig a haldokló utolsó erejével védekezik. A Bérmunkás által képviselt Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2.00 One Year .......—..........$2.00 Félévre ................. 1-00 Six Months . 1.00 Egyes szám ára ............ 5c Single Copy ---------------- 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ------------ 3c Előfizetés külföldre vagy Kanadába egész évre ............... $2.50

Next

/
Oldalképek
Tartalom