Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)

1948-05-22 / 1529. szám

6 oldai BÉRMUNKÁS 1948. május 22. Ami már idejét múlta (a.l.) A történelmi adatok szerint, az emberi fejlődést külön­böző korszakok jelzik. Mindezeket alaposan tanulmányozva, azt láthatjuk, hogy a fejlődés mindig utat tör magának. A barlanglakó ősember fejlődési folyamata régen jutott el az úgynevezett kőkorszakhoz. Azonban itten sem állapodott meg, mert tudjuk, hogy a kőkorszakot a bronz korszak követte. Mig végre azután eljutott a vaskorszakhoz. A gőz és villanyáram föl­fedezése hozta magával a gépkorszak kifejlődését. Azonban a fej­lődés állandóan halad a maga utján. így jutottunk el az úgyneve­zett atom energiához. A technika fejlődésének különböző időszakában az emberek különböző társadalmi viszonyok között éltek. Egy azonban egé­szen bizonyos, hogy a társadalmi fejlődés mindig csak nehezen döcögött a technika fejlődésének hátterében. Amióta a magántulajdon rendszere képezte a társadalom alapját, azóta ezen alapon kiindulva a magánvagyonnal rendelke­zők szívesen látták a technikai újításokat, mert állandóan jobb és jobb életmódot biztosított a számukra, természetesen a nincstele­nek rovására. Ma például a leglaikusabb ember is borzalommal gondol a jobbágy rendszerre, pedig nem nagyon sok külömbség van a még ma is sokhelyen fönnmaradt feudális és a volt jobbágy rendszer között. Ahol a technika fejlődése gyors ütemben haladt előre, ott a feudalizmus hamarább tűnt le, mert a fejlődő kapitalizmusnak munkaerőre volt szüksége és ezt a munkaerőt csak a feudalizmus karmaiból tudta kihalászni. így fejlődött ki a jobbágyrendszerből a mai kapitalizmus, amikor a helyhez kötött jobbágyokból, már szabadabban mozgó, de ugyan akkor, még mindig csak rabszolga módban élő, de már az úgynevezett bérmunkás lett. A mai rendszerbeli bérmunkás éppen olyan kizsákmányolt tagja a társadalomnak, mint akár a jobbágyok voltak. A magántulajdonban levő gazdasági rendszerben a dolgozók létkérdése mindig csak a termelő eszközök tulajdonosaitól van függővé téve. Amig a bérrendszer bármilyen formában létezni fog, addig mindig lesz kizsákmányolás is! A technika fejlődése ugyan gyors léptekbe haladt, különösen a gőzgép feltalálása óta, de sem a gazdasági téren, sem pedig ma­gában az emberi társadalomban nem látunk nagy újításokat. A fejlett ipari rendszer nagy befolyással van az emberi életre, mert a kézi munkát, a géppel való gyors termelés váltotta? fel. A ma már régen idejét múlta kapitalista társadalmi rendszer éppen olyan görcsösen ragaszkodik uralmának további megtartá­sához, mint valamikor a feudális rendszer urai a jobbágy rend­szerhez. Igen ám, de az idő kereke forog tovább. Mint minden ma­gában a természetbe, ami idejét múlta vagy egészen eltűnik, vagy a természet befolyása alatt változáson kell átmennie. így kell, hogy történjen magában az emberi társadalomban is. Hogy azu­tán a mai társadalmat uralok ezt nem akarják látni, az természe­tes is. A gazdasági kiváltságosak bizony nem szívesen válnak meg azon jogaiktól, amit ma a magántulajdon alapján lévő kapitalista társadalomban, minden írott és még íratlan törvény biztosit szá­mukra. Ma amikor uj, modern korszakot jelző társadalmi forra­dalom már valósággá kezd válni, akkor jajdul föl a már korsza­kát túlélte kapitalizmus és minden rendelkezésére álló eszközt lat­ba vesz, hogy a társadalmi fejlődést megakadályozza. Nagyon sokan abban a reményben ringatják magukat, hogy egy ilyen társadalmi átalakulás esetleg békésen oldható meg. Bé­késen vagy csak kevés áldozatokkal talán ott, ahol a gazdasági erő kicsúszott a kapitalizmus talpa alól. Ahol pedig a kapitaliz­musnak még megvan a gazdasági ereje, ott a legdrasztikusabb eszközökhöz folyamodik, hogy hatalmát biztosítsa. A kapitalizmusnak utolsó mentsvára a fasizmus. A fasizmus­nak első lépése a hazai fronton minden ellentállást szétzúzni. Az első fölvonás ott kezdődik, hogy a munkásszervezeteket kell guzs- bakötni. Itten az Egyésült Államokban ezt a célt szolgálja a Taft- Hartley törvény. Ennek a törvénynek paragrafusai úgy vannak szerkesztve, hogy minden munkáskövetelés törvény ellenes. Amikor azután a kapitalizmus egészen bizonyos, hogy a ha­zai fronton mindent a rendszerének biztositására már elintézett, akkor következik az ország határán kívüli kapitalizmus megmen­tése. A történelem sohasem csal, de mindig megismétlődik. Hitler is ugyan ezen az utón járt. Hogy a kapitalista rendszer már idejét múlta, abból tűnik ki, hogy állandóan a legmesszebb menő propagandát folytatja azok ellen, akik már felismerték a társadalmi változás szükségességét. Azok az országok, ahol már a munkások szóhoz jutottak és beleszólást gyakorolnak a társadalom irányításába, nagy munka- megfeszitéssel dolgoznak mert tudják, hogy a munkát saját tár­sadalmuk naggyáépitésére végzik. Igen ám, de ezt a kapitalizmus nem akarja, hogy sikerüljön. Ettől fél a legjobban, mert mindig! azzal érvelnek, hogy a kapitalista rendszer az egyedüli, ami a né­pek jólétét tudja biztosítani. Ha azonban egy tervezett gazdasági rendszerben az összes népek életszínvonala rohamos emelkedést mutat, meghazudtolja őket. Ezt akarja ma az amerikai kapitaliz­mus egy háborúval is ha kell, megakadályozni. Hogy a kapitalizmus már idejét múlta, az is bizonyítja, hogy mindent elkövetnek, hogy azt a rendszert, amely praktikusabb az embenseg számára, ne hagyják nyugodtan kiépülni, mert tud­jak, hogy akkor az ő nagyon földicsért profit rendszerük, már csak a múlté lehet. Jegyez _______________Ajánlja: Igazi amerikai demokrácia . . Dr. George Parkért, evansvillei egyetemi tanárt elcsapták állá­sából, mert Wallace mellett mert nyilatkozni és foglalt ál­lást. Pontiacon, Kari O’Brient egy 18 éves high school tanulót elra­boltak automobilban és kivi ték a mezőkre, annyira összeverték, hogy a kórházba került, mert az iskolában Wallace gyűlésre szólító heghivókat osztogatott. Bárki is fogadhat, hogy a Brien fiú támadóit nem is fog­ják meglelni, mert éppen a: el­lenkező berkekben keresik, mint a Reuther támadóit is. Az “Un American” bizottság nagyon szeretné a vörösök üldö­zését mentői nagyobb mérték­ben megindítani, ezt sürgetik a képviselőháztól. Beismeré s ü k szerint a kínai, görög mérete­ket akarják itten is használni. Magyarországon egy millió katasztrális holddal több földet vetettek be ez évben, mint a múlt évben volt. Oroszország­ban csak tavaszi búzával egy millió verstnyi földdel többet ve­tettek be, mint a múlt években. Most Közép Európában is egy­szer annyi termést várnak, mint a múlt években volt. így lesz ne­kik mit enni, nem kell Ameriká­tól koldulni. Sőt ha a nyugati országok is úgy kívánják, azok is kapnak kenyeret, ha nem go­lyókkal akarnák nekik visszafi­zetni. Az egész világ felujongott D MEG St. Visi.______________ azon hírre, hogy a két nagyha­talom hajlandó összeülni és a háborús veszedelmet megtár­gyalni, hogy a vérengzést kike­rülhessék. Erre az amerikai State Department nagy ijedten kijelenti, hogy ők nem hajlan­dók, eszük ágában sem volt ez a lehetőség. Az oroszok félreér­tették az egész jegyzéket, per­sze Mr. Smith sem volt otthon Moszkvában, hogy megmagya­rázza, Párisba szaladt halászni. Az amerikai kormány által Törökországnak adott kétszáz millió dollár értékű hadifelsze­relésekből, jó nagy részt a tö­rökök eladják a többi arab or­szágoknak a zsidók elleni hábo­rúra. Ezt a napokban számada­tokkal bizonyították. Az oroszokra megint nagyon haragszanak az amerikai urak. A titkos diplomácia útjáról le­tértek és világgá kürtölték az amerikai jegyzéket. Ezt az ame­rikaiak megrökönyödve vették tudomásul már azért is, mivel a világ népe éppen azt várta, azt remélte, amit az oroszok beje­lentettek, hogy ők hajlandók a béke megteremtéséről tárgyal­ni.. Ezt az amerikaiak nem igy akarták. Persze Truman elnök több­szörösen kijelentette, hogy az ajtó mindég nyitva áll, csak azt nem tette hozzá, hogy a vörö­sök és az oroszok kirúgására tartják nyitva az ajtókat, de nem barátságos tárgyalásokra. A fehér terror mindenütt egyforma (Vi.) A gondolkozó magyar munkások még elég jól emlékez­hetnek arra, amikor az ultra ke­resztény Horthyisták, Somogyi és Bacsó szocialista Írókat ösz- szekötözve a Dunába fojtották. Ez akkoriban szenzációs újdon­ság volt, persze ottan sok száz hasonló eset történt kisebb em­berekkel, vörösökkel, melyeket nem is igen jegyzett fel a törté­nelem. Most ugyancsak ilyen Somo­gyi és Bacsó féle eset történt a szomszédos canadai Wind sor­ban. Egy 64 éves szocialista, ké­sőbb balszárnyi mozgalmi irót, Gordon Cascadent két lyukkal a fejében, egyzsák kővel a nyaká­ban megtalálták a Detroit fo­lyóban, melyre a halottkém böl­csen rányomta az öngyilkosság bélyegét. De ez nem elég, az öngyilkos­ságot bizonyító bélyegző csak arra volt jó, hogy a gyilkosokat ne keressék. De a halott vörös meg arra jó, hogy a zsák kő mellé a detroiti rendőrség meg­próbálja nyakába akasztani a Reuther elleni merényletet és ezáltal elakarják terelni a fi- gyilmet az igazi bűnösökről Most a munkásotthonok le­rombolása, a vörösöknek bé­lyegzett egyének összeveretése mellett, azoknak a vizbefojtá­sát is ávette az amerikai és ca­nadai terror mozgalom. Persze Cascaden iró és harcos munkás­vezér legyilkolásáról szóló hirt is hivatalosan öngyilkosságnak bélyegzik és mint ilyen jelen­téktelennek beállított hirt, egy pár sorral elintézik és sokkal többet foglalkoznak azzal, hogy a detroiti rendőrség most nyo­mozza Cascaden múltját és azt, hogyan lehetne a nyakába vár­ni a Reuther elleni merényletet. Csakis igy kapott Cascaden töb­bet mint egy pár sort a halálá­val kapcsolatosan. Amióta Reutherra lőttek, az­óta csakis vörösöket fogdosnak össze, teszik őket börtönbe és minden erővel azokra akarják kenni a merényletet. Most még attól sem riadnak vissza, hogy egy brutálisan meggyilkolt ide­alistának a nyakába igyekezze­nek azt akasztani, ha csak sike­rülne nekik, csak azért, hogy az igazi bűnösöknek falazzanak, azokat megvédjék. Ez a fehér terror módozata, azoknak az utánzata és sajnos ez még foly­tatódik. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna bo­rítékban küldje el az előfizeté­sét is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom