Bérmunkás, 1948. január-június (35. évfolyam, 1509-1534. szám)
1948-05-22 / 1529. szám
VOL. XXXV. ÉVFOLYAM NO. 1529 SZÁM Az automunkások sztrájkja HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . (Vi.) A Chrysler Corporati- onhoz tartozó Dodge, Plymouth, De Soto gyárak munkásai az egész országban, sztrájkba léptek. 78.000 munkás közvetlen és másik 50.000 meg a sztrájk által vált munkanélkülivé. Mert mindjárt az első napon Briggs 13 ezer munkást elbocsájtott és a hét végén másik tizenegy ezret fizetnek le. Valamint más üzemekből is, melyek a Chrysler gyárak részére dolgoztak. A tárgyalások több mint hatvan napja folytak. Egy időben a gyárosok hajlandók lettek volna 6 cent béremelést adni, de most azt is visszavonták. A union eredetileg 30 centet követelt, de újabb határozatok szerint 18 centet elfogadtak volna, de a gyárosok nem akartak még hat centet sem megadni. A gyárosok azonnal az államhoz szaladtak védelemért és szeretnének tiltó parancsot kivenni a union ellen. Azt állítják, hogy a union megsértette Michigan állam törvényeit, mely szerint először az államhoz kellett volna nekik fordulni, hogy szavazást rendezzenek a munkások között. Ezzel szemben a union azt állítja, hogy mivel a Chrysler több államban működik, igy csak is a Federal kormány törvényei alkalmazhatók, melyeket a union betartott, még a legújabb Taft-Hartley törvényt is. Persze e felett majd az ügyvédek fognak vitatkozni évekig. De a union is hosszú és kemény sztrájkra készül, mert ami a Chryslernél történik, az fog mérvadó lenni az egész iparban. Ezt nem csak a munkások tudják, hanem nagyon jól tudják és felkészültek rá a gyárosok is, az “Automobil Manufacturer Assoc?ation”-on keresztül. Ezek adták meg az utasítást Chrysleréknek, hogy ne engedjenek semmit a munkásoknak. Most már ez a nagy kutyaszövetség teljes, a Fordék is bele tartoznak. Ezt megértve a union is készül és minden tag után hetenként egy dollár kivetést szándékoznak kivetni a sztrájkolok támogatására. Mert az a tény, hogy amint 1946-ban a General Motors munkásai, úgy most a Chrysler munkásai vívják az egész automobil ipar dolgozóinak a harcát. A gyárosok által visszavont és semmi béremelést nem ígérő taktika elkerülhetetlenné tette a sztrájkot. A munkásoknak nem is volt más tennivalójuk, mint kimenni a gyárakból. Ez lelkesedéssel történt meg s erős kitartásra van kilátás. A hanglatot nagyon sikeresen kihasználta Wallace, aki egy pár napra idejött népgyüléseken beszélni. Az első teendője az volt, hogy a Chrysler sztrájkoló munkásokat.meglátogatta a picket vonalon és kitartásra biztatta őket. Ugylátszik az Automobil Manufacturers Association nagyon verekedő kedvében van, mert a General Motorsnál is már huszonöt napja folyik a tárgyalás, de egyetlen egy dologban sem tudtak megegyezni. Sőt a követelésekkel szemben a General Motors állít fel követeléseket és az öt nemzeti ünnep napokért a múltban fizetett napidijakat is olyan szabályokhoz akarja kötni, mely szerint a gyár kibújhatna azoknak a fizetéséből. Pedig az nem más volt, mint a 15 centes órabér javításból, 3 centnek erre a célra való levonása annak idején. Mégis a múlt években is a gyárosok kijátszottak sok munkást ezen nekik járó napidijakból. Ez a harc, melyet mi osztály- harcnak nevezünk, de ezt csak kevesen értik meg, még a union vezetősége is, csak egyszerű bérharcnak nevezi. A MUNKA FRONTJÁRÓL ST. PAUL — A sztrájkoló húsipari munkások megtámadták a sztrájktörőket, behatolva a vágóhidra, ahol az élő állatok zárkáit kinyitva, azokat szabadra engedték. A kormányzó “béketárgyalásra” hívta meg az unió tisztviselőit, valamint a vágóhidak vezetőit. WASHINGTON — Újabb telefonsztrájk készül, mivel a union nem tud megegyezésre jutni a társaságokkal. A union 30 centes órabérjavitást kíván. SHAMOKIN, Pa. — Sok esőzés következtében az itteni szénbánya egyik tárnája beomlott, elzárva három bányász menekülését. A mentés utánuk lázasan folyik, mivel a romok alól hangokat hallanak. Három napi mentő munka után két bányászt sikerült élve kimenteni. A harmadik után még folyik a mentő munka. OAK RIDGE atomerő telepének 8000 alkalmazottja készül sztrájkra, mivel béremelési követelésük nem nyert elintézést. A sztrájk junius első hetére esedékes. A fasiszta "szellem egyik nyílt kialakulásának bizonyítékát láthatjuk abban a javaslatban, melyet most tárgyalnak Washingtonban, mellyel a finom elnevezés szerint mindössze csak regisztráltatni akarják azokat, akik tagjai a Kommunista Pártnak, vagy pedig közel állnak ahoz a vonalhoz, melyet azonban marxista elnevezés alatt gyűjtenek össze. A nácizmus kezdetén megindult munkás üldözések először csak a kommunisták ellen alakultak ki, de röviddel azután a marxi tankönyveket égették az utcákon, mely után a legsárgább szakszervezetek is úgy eltűntek a föld színéről, mintha csak sohasem léteztek volna. A zsidók kiölését sem úgy kezdte a nácizmus, hogy rögtön milliószámra dobálta be őket az égető kemencébe. Először ott is csak finom vonalakban mutatkozott a nácizmus és a zsidókat csak egy ártatlan Dávid kereszttel jelölték meg. Akik nem látják a washingtoni Mundt javaslatnak az igazi hátterét, azok nem tanultak a történelemből s azok nem is látják az egyéni szabadság csúfos megnyirbálását abban. Amikor majd látni fogják, akkor már későn nyíltak ki szemeik. Akik nyílt szemmel figyelik az eseményeket, már jó ideje látják azt a nagyon szomorú jelenséget mely rohamléptekben viszi az országot a fasizmus felé és ami még szomorúbb az az a tény, hogy azokban a tömegekben találtak követőkre, akik az életük árán harcoltak a fasizmus világuralmi törekvése ellen. Ami ma történik az Egyesült Államokban a demokrácia védelme kiabálás közben, az semmi egyéb, mint a figyelemnek az elterelése arról, mellyel aláásni akarják azt a kis egyéni szabadságot, mely itt minden ember részére eddig megvolt. Persze az uralkodó osztály eddig is megkísérelte az olyan munkáserőknek az elnyomását, melyeknek nagyobb terjeszkedése, uralkodásuknak “szabad rabláson” alapuló esztétikáját támadta és veszélyeztette. De az ilyen kísérlet legtöbbször kudarcot vallott, vagy csak olyan kis mértékben sikerült nekik, mely az általános munkásmozgalomra nagyon csekély kihatással volt. A háború befejezése óta jól felépített munkás ellenes propagandát számítják most gyümöl- csöztetni és nyélbe akarják ütni, fasiszta mintára az egész munkásmozgalom letörését és ha lehet teljes kiirtását. Éhez volt az első lépés a Taft-Hartley törvény, melynek kiszélesítése a mostani regisztrálási javaslat. Tervszerű cél a tőkés urak részéről ez, melyet aztán az elvakitott tömegeken kívül nem akarnak látni azok a szak- szervezeti vezetők sem, akik a kommunista ellenes kiabálásban tulharsogják a nagytőkések washingtoni cselédeit. Ezek még mindig nem akarják látni, hogy a saját kezeikre a náci bilincset készítik elő. Most a tizenkettedik órában még mindig volna idő felébredni és a munkásosztály egységes akciója, még mindig aláhúzni tudná a tőkés osztály aljas szándékait, de ilyesmire nagyon kevés remény van itt. Azoknak a munkástömegeknek akik látják a veszélyt, éjjelnappal a propaganda harci frontján kell küzdeniük és ahogyan lehetséges egységes akcióval visszaverni a munkásnép ellen irányuló támadást. Hogy a tőkés osztály tervszerű harcban áll a néptömegek ellen, arról már elég bizonyítékot szolgáltattunk. Legújabban főcélnak a munkásosztály előhar- cosait és azok követőit szemelték ki és a marxizmus ellen indítottak hatalmas propagandát. Azt próbálják bizonyítani, hogy a marxizmus egy csődbe jutott elmélet az amerikai viszonyokat figyelembe véve, mert “proletá- riátusról” beszél, már pedig ily csodabogár Amerikában nincs. A proletár azt a néptömeget jelenti, akiknek a munkaerejükön kívül semmi egyéb vagyonuk vagy birtokuk nincs. Már pedig itt nálunk, minden munkásembernek van egy rádiója, vagy mosógépje, mely fölött tulajdonjog birtoklást gyakorol, igy tehát marxi értelemben nem proletár. Az a tömeg viszont akiknek még ez sincs meg, nin- csennek olyan számban, hogy azokról, mint egy osztályról lehetne beszélni. Az ilyen propagandát terjesztők azt próbálják ezzel elérni, hogy mi itten egy tej jel-mézzel folyó Kánaánban élünk, ahol a marxi elmélet terjesztése nem más, mint hamis propaganda, melynek megakadályozása a nép érdekét szolgálja. Ezzel szemben a valóság az, hogy éppen az állami statisztikai hivatal hivatalos kimutatása szerint, az amerikai népnek (Folytatás a 8-ik oldalon) HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD xlfp' under the Act of March 3, 1879 CLEVELAND, 1948 MAY 22
