Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-08-30 / 1491. szám

1947. augusztus 30. BÉRMUNKÁS 7 oldal Amiben nincsen határ JEGYEZD MEG Ajánlja: St. Visb (a.l.) Nem hiába, hogy sokan dicshimnuszokat zengenek a kapitalista rendszer magasztalására, hiszen mindazok, akik a munkások verejtékes munkájából busás hasznot vágnak zsebre, természetesen helyeslik a mai rendszert. Saját kimutatásuk sze­rint, amit a new yorki börze adott ki, mely csak 402 vállalatot ne­vez meg, amelyek legkevesebb 97 százalékkal több hasznot csi­náltak 1947 első hat hónapjában, mint az elmúlt év ugyan azon időszakában. Hogy azután milyen volt a múlt évi haszon, azt már az év elején megirtuk, hogy a múlt évi profit jóval meghaladta a háborús évek zsíros jövedelmét. A new yorki Stock Exchange jelentése szerint a vasipar ez év első hat hónapjában 197 millió tiszta hasznot vágott zsebre az összes adók levonása után. Vagyis ebben az évben 155 százalék­kal többet, mint a múlt évben. Természetesen az olajipar sem maradt el a profit felhajtá- ban. Ez év első hat hónapjában csak csekély 226 millió dollár a tiszta jövedelmük. A nagyon sokat siránkozó automobil ipar sem maradt na­gyon hátra a horribilis profit harácsolásban. A kimutatás szerint hét automobil vállalat 203 millió dollár tiszta hasznot könyvelt el. A vasúttársaságok sem maradnak nagyon háttérben, mert éz év első hat hónapjában 147 millióval csináltak többet, mint a múlt év első hat hónapjában. Arról azonban nem tesznek jelen­tést, hogy a múlt évi haszon mennyi volt. Hogy azután a kimutatás teljesebb legyen, meg kell még em­líteni a hús trösztöt, amely szintén 158 százalékkal emelte tiszta jövedelmét a múlt évihez arányitva. Nem akarom az összes tételeket fölsorolni, mert hiszen a fentiekből nagyon világosan lehet megállapítani, hogy az ameri­kai kapitalizmus tényleg aranykorát éli. Nem is lehet azon cso­dálkozni, hogy azok á milliókat zsebrevágó részvényesek, akik­nek legnagyobb gondjuk a részvényeik szelvényeinek lenyirása és pénzre való váltása, hogy azok görcsösen ragaszkodnak a mai rendszer további fönmaradásáért. Mindezek dacára a profitéhes kapitalisták még mindig nem elégszenek meg a horribilis profittal, hanem napról-napra emelik az áruik árait. Ezzel kapcsolatban a kormány most vizsgálatot in­dított az árdrágítók ellen. Azonban már jó előre tudjuk, hogy az egész dolog nem fog tovább menni a vizsgálatnál. MUNKA KÖZBEN (Folytatás a 3-ik oldlaról) fel és természetesen ugyanany- j nyiszor le is, az mind olyan si- | ma volt, hogy egy laszállás ki­vételével soha sem vettük észre azt a pillanatot, amikor a gép a földet elhagyta, avagy újból érintette. A los angelesi leszál­lásnál egy kicsit zökkent, majd újból a levegőbe emelkedett, de 50-60 lábas ugrás után újból si­mán érintette a cementezett te­repet. Az ilyesmire azonban az utasok fel sem figyeltek, nem jelent többet, mint egy jelenték­telen zökkenés az automobilon. Egyébiránt Cleveland és To­ledo között nagy viharon men­tünk keresztül, valószínűleg an­nak a viharnak a “farkán”, amely havat és jégesőt vitt Cle- velandnak. Nagy jégszemek verték az ablakokat s a gép na­gyokat esett le és fel, sőt a szél erősen dobálta oldalvást is. Kö­rülbelül tiz percig tartott ez az egész dolog. Szétnéztem az uta­sok között, senki sem félt, igy hát én sem ijedtem meg. A gyors fel vagy leszállás al­kalmával a legtöbb ember bizo­nyos fokú zúgást érez a fülében, amit a légnyomás gyors válto­zása okoz. Ezt valamennyire el­len lehet súlyozni úgy, hogy az ember nagyokat nyel. A nyelés elősegítésére rágógumival kínál­ják meg az utasokat és igy a gumin való “kérődzés” általá­nos a repülőgép utasai között. A le és felszállás előtt minden utas felcsatolja dereka körül az ülésre erősített szíjakat, aminek | a célja valószínűleg az, hogy a | hirtelen megállás, vagy elindu­lás esetén az utas ki ne essen az ülésből. Igyekeztem olyasmit elmon­dani a légiutazásról, amit nem igen tudnak azok, akik még nem “repültek” másképpen, mint amikor kirepitték őket a munkából, a korcsmából, vagy valami más hasonló helyekről. És noha meglehetős lelkesedés­sel beszélek és Írok a repülésről, nincs szándékomban propagan­dát csapni a repülő társaságok számára, amire nincs is semmi szükség, mert a légiutazás ma már átesett a kísérletezés stádi­umán. Semmit kétség, elérkez­tünk a repülőkorszakhoz! AMIKOR A KONGRESSZUS VIZSGÁLATOT VÉGEZ Hollywoodon a studio mun­kások már hosszabb idő óta sztrájkban vannak a mozi mág­násokkal, akik horribilis jöve­delmükből csak morzsákat jut­tatnak a nehéz munkákat végző stúdió munkásoknak. Ennek a sztrájknak a felülvizsgálására a washingtoni kongresszus egy bi­zottságot küldött Hollywoodba, amelynek feje kongressman Ir- wing McCann, aki a napokban összehívta a feleket beszélgetés­re. Itt történt, hogy a unió jog­tanácsosa J. Padway, aki ismer­tette a sztrájk okait és a mozi bárók makacsságát, ami any- nyira febőszitette McCann vizs­Ha valamikor a szovjetekre rá tudják fogni, hogy a szerző­déseknek valamely részét meg­szegték, azonnal nagy lármát csapnak s szőszegőknek bélyeg­zik őket. Most ezt a szerződést az amerikaiak szegték meg. Ugyanis a szerződés szerint egy teljes olajfinomító telep felsze­relést 25 millió dollár értékben biztosítottak az oroszok részére, de mire ez készen volt, azt meg­tagadták még készpénzért is szállítani. Inkább a törörkök- nek akarják azt adni ajándék­ba. Michigan államban most a te­lefon társulat akarja felemelni a dijakat, csekély tiz mülió dol­lárral akarnak többet évente be­szedni, mint eddig szedtek, ami elég magas volt. Hollandia most legújabban 195 millió dolláros kölcsönt ka­pott a World Banktól. Hollan­dia 4 millió lakosú ország, Ma­gyarország kilenc millió lakosra 7 millió dollár kölcsönt akart kérni ezen világbanktól, melyet megtagadtak. Hát nem-e mosto­ha testvérek a magyarok? A detroiti Free Press vezér­cikkekben egyengeti az utat a japánokkal való fegyver szövet­ségre. Ezt föltétien szükséges­nek tartja az oroszok elleni harcban, melyet biztosra vesz. Még hozzá teszi, hogy milyen hősiesen harcoltak azok a japá­nok a buta,nem demokrata ve­zéreik alatt és mennyivel inkább és jobban fognak harcolni a tőkés demokratikus amerikai tisztek vezérlete mellett. Angliában még mindig 25 szá­zalékos átlag haszonra dolgoz­nak a magánvállalatok. Tehát azoknak nem igen kellett a nad- rágszijat megszorítani, csak a munkáskonak. És ez egyszer- smint azt is megmagyarázza, hogy miért kell olyan sokat dol­gozni az angol munkásoknak és miért csak olyan keveset kap­nak. Mert ha a haszon nagy, ak­kor kicsi a munkabér és a vá­sárló képesség. Denikin a fehér orosz terror­ista generális meghalt itt egy michigani kórházban. Most ez­zel kapcsolatosan az amerikai gálót, hogy Joseph Padwayt háromszor pofonütötte, majd tettleg is bántalmazta. McCann kongressman ily irá­nyú vizsgálata nagyon is össze­függésben van azokkal az előjo­gokkal, amiket a Taft-Hartley törvény “biztosit” a munkálta­tóknak. William Green, az AFL köz­ponti elnöke — ehez az unióhoz tartoznak a sztrájkoló stúdió munkások — sürgönyt intézett i a Munkaügyi Bizottsághoz, va­lamint a képviselőház elnökéhez McCann azonnali elmozdítását követelve, akivel a történtek után a munkásság nem tárgyal­hat. lapok dicshimnuszokat zengtek róla. De mégis Denikinnel egy régi világ pusztult el, a fehér terror világa. Nem sokára jön Horthy is, akár természetes ha­lállal, akár a bitófán fogja kö­vetni Denikint. Az amerikai megszálló csapa­tok hadikormánya vizsgáló bi­zottságot küldött az orosz-né­met zónába, hogy az élelme­zést ottan megvizsgálják. Ez a bizottság legnagyobb elisme­réssel jelentett az ottani ellen­őrzésről. Azt mondják, hogy ot­tan ma sokkal több területet használnak élelem termelésre mint bármikor máskor s az élel­mi adagok is nagyobbak mint az angol-amerikai zónákban, ahol sokkal kevesebb élelmet termelnek ma, mint a háború előtti években, mert sok terület parlagon hever. Az egyiptomiak akarják, hogy az angolok legkésőbb szep­tember elsejére vanuljanak ki egyiptomi földről, mert máskép­pen nagy bajok és harcok lesz­nek. Persze az angolok harcok és bajok nélkül nem fognak ki­vonulni. Most egy szenátusi vizsgáló bizottság a szövetkezeteket, a co-operativákat vizsgálja és akarja megrendszabály o z n i, mint az uniókat. Már azok is nagyon elterjedtek és sértik a szabad rablást. A nagymértékű amerikai se­gítség dacára, vagy éppen ami­att, Görögországban még job­ban megerősödtek a partizánok és erősebben harcolnak. Észak Görögországban egész városo­kat uralnak és szabad kor­mányt alakítottak. MICHIGAN ÁLLAM KOR­MÁNYZÓJA RENDŐRÖKET VEZÉNYELT KI A SZTRÁJ­KOLOK ELLEN DOWAGIAC, Mich. — Az it­teni Heddon Bait Co. mely ré­szeket készít az autó gyártás­hoz bérdiferenciák miatt hat hét óta nem dolgozik. Az autó unió 793. számú csoportjához tartozó munkások szilárd kitar­tással harcolnak bérük feleme­léséért. Amennyiben a company nem tudta a munkásokat a hat hét alatt megtörni, valamint a piket vonalon sztrájktörőket beszállí­tani a gyárba, James L. Black polgármesteren keresztül az ál­lam kormányzóját Kim Siglert kérte, hogy a munkások letöré­sére küldjön állami rendőrséget. A kormányzó azonnal teljesítet­te a kérelmet és 60 rendőrt kül­dött ki azzal a nyílt utasítással, hogy üssenek szét a sztrájkoló­kon. A munkások a rendőrség j érkezésének hírére a gyártele- ! pet szorosan körülzáró autó ka- 1 ravánnal piketelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom