Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-08-02 / 1487. szám
1947. augusztus 2. BÉRMUNKÁS 5 oldal KÉT FIASKÓ (Vi.) A Truman Doktrínát már szeretnék agyonhallgatni és a Marshall tervezettel letakarni. Mert Görögországban, ahol legnagyobb dobszóval hirdették be azt, éppen ellenkezőleg sikerült, csak arra szolgált, hogy még újabb tizenkét ezer liberális, vagy radikális munkást, intellektuelt letartóztassanak és börtönbe vessenek. Pedig a börtönökben nem igen fogják emelni a termelést, melyre legnagyobb szüksége van minden országnak, hogy ha láb- ,ra akar állni. De más országokban is visszafelé sült el a Truman doktrína, ezért született meg a Marshall tervezet. Hogy mi a csoda is az a Marshall tervezet, azt még titokban tartják, de a franciák nagyon felbőszültek azon a részleten, mely a német iparok teljes megindítása mellett kardoskodik, sőt ez a részlet még az angoloknak sem tetszik. Mindaddig, amig azt remélték, hogy egy ily super-duper Marshall tervezet szerint, közép Európát betudják kapcsolni és a német-osztrák ipar részére lefoglalni azt, addig még hajlandók lettek volna belemenni a vásárba, de hogy a francia-angol piacot adják át azoknak a gyűlölt németeknek, arra már nem hajlandók, pedig csakis az angol-francia ipar rovására, azoknak a piacain való elhelyezése mellett tudnák az osztrák-német iparokat megindítani teljes egészében, amint Marshallék számították. De mivel a születésénél nem vettek részt a közép-európai országok, igy nem kell nekik ajándékot venni a németosztrák ipar részére. Most már a német iparnak legnagyobb része az amerikai tőkések kontrolja alatt áll és nagyon szeretnék megakadályozni az államosítást. De nem hozhatják üzembe ha nincs piac, ugyanakkor nem akarják átmindig magas bélyegilleték alá estek ? 16. Igaz-e, hogy a Méhner Vilmos, Wodianer, Rózsa Kálmán özvegye és még egy-két “megbízható” naptárkiadón kívül senki naptár kiadási engedélyt semmiképpen sem kaphatott? 17. Igaz-e, hogy nyomtatványoknak, olvasmányoknak házalás utján való terjesztése egyáltalán tilos volt Magyarországon? 18. Igaz-e, hogy az úgynevezett ponyvairodalom, ^ vagyis azon olcsó “népfüzetkék , amiket országos sokadalmakon volt lehetséges egyes kormány által szabadalmazott kiadóknak vasári árusokkal eladatniok, úgyszólván kivétel nélkül irodalmi- lag értéktelen, sőt káros butító olvasmányok voltak (Sobri Jóska vagy a Két pisztoly, Rinaldo Rinaldini, A véres kéz, stb.) ? Ha mindez csak akár nagyjából is igaz, akkor kérdezzük, vájjon volt-e Magyarországon a Tiszák alatt olyan sajtószabadság, mint az Egyesült Államokban vagy Franciaorszagban? adni az amerikai piacot, mert akkor itt lesz nagy munkanélküliség, attól pedig nagyon félnek. így az angol-francia, belga, holland piacokból akarnak a német-osztrák ipar részére összetákolni megfelelő fogyasztót, mivel közép Európa már kisiklott a körmeik közül. De ha ez sikerülne is, akkor is Németország élelmi pótlásait, mely 40 százalékban külföldre támaszkodik, kell hogy Amerika adja, mivel a közép európai országoktól ezen a téren is elestek. Ez viszont nagyon drága kenyér lesz a németeknek. AZ NEM MEGOLDÁS Még ha az angol-francia és más nyugati államok rovására megint kitudnak építeni egy osztrák-német piacot, az sem megoldás, mert mikor az ipari termelés helyreáll ezen nyugati országokban, azoknak mindegyike nagy kivitelre támaszkodik, ha az nincs meg, akkor munkanélküliség áll be. Ugyan ez áll az amerikai iparra is, ha az amerikai iparok részére meghódított piacot, most nagykegyesen átadnák a németeknek, amit szeretnének, azok akik azon német iparokat uralják, akkor itten áll be a nagy munkanélküliség. Mert amig a német munkások nagyon olcsón dolgoznának, akkor nem fizetnének magas munkabéreket az amerikai munkásoknak sem. így ez mindenféle képen kétélű fegyver, ha megindulna a német-osztrák ipar, akkor vagy a francia-angol, vagy az amerikai piacokból, ezáltal a munkából vesznek el nagy részt és munkanélküliséget idéznek elő. Az egyetlen megoldás az lett volna, hogy a közép európai piacot és élelmiszert szerezhették volna meg az osztrák-német iparok részére. Azért dühödtek fel annyira az amerikai urak, bankárok, iparfejedelmek, az oroszok ellen, hogy ezt a tervet keresztül húzták. De ami legjobban felbőszíti őket, az a tudat, hogy náluk nélkül és az osztrák-német, valamint a nyugati iparok rovására, Közép Európában is rohamosan építik ki az iparokat és egy néhány éven belül nem csak, hogy nem kell nekik a nyugati iparok terményei, hanem több dologban azoknak versenytársai lesznek a piacokért való harcban. Akkor fogja a krízis tetőfokát érni és megmutatkozni, hogy a Marshall terv még ha meg is lesz próbálva, sikertelen és éppen olyan fiaskó, mint a Truman Doktrína. A GAZDASÁGI HARC Ezt a tényt nem lehet elpolitizálni, körültáncolni és kitervezgetni úgy, hogy azt még mindég a magánérdekeltségek szolgálatába állítsák. Ez a gazdasági harc nap-nap után csak fokozódik és a tőkésrendszer mindég egy mérföldéi hátra marad ezen harcban. Mert már nem lehet nagy hasznot csinálni és a munkásoknak jobb megélhetést adni, ugyanakkor elárasztani a piacot az egész világon. Mert ha a munkások, akik termelik az ipari szükségletet, nagyon keveset kapnak belőle, akkor nem tudják azokat visszavásárolni. És ha a piac megszűnt, vagy nagyban csökkent, amint azt minden gazdasági szakértő beismeri, akkor nagyon hamar felhalmozódnak az ipari termények a raktárakban és lezárják a gyárakat. Ki ne emlékezne, azokra a sok milliós munkanélküliekre, melyek Német-Angol és más európai országokban lézengtek a háború után? Ez a piacok feldulása és a amerikaiak által való megkaparitása folytán történt. Mégis, még Amerika is, melynek gazdag piacuk volt Délamerikában, nagymértékű munkanélküliségre fejlődött, mert a munkások nem bírták még azt a részt sem visz- szavásárolni termelvényeikból, melyek visszamaradtak a kivitelből. Minden úgynevezett nyugati ország nagy ipari termeléssel rendelkezik, nagy kivitelre van berendezve, ámbár azoknak meg volt a gyarmati piacuk eddig is, de még többet akarnának nem hogy a meglevő piacokból adnának át az osztráknémet iparok részére. Még a skandináv országok is, már régebben nagyon kedvező szerződést kötöttek az oroszokkal, lengyelekkel és más keleti országokkal. Sőt még Anglia is erre törekszik és mostan is ezen ügyben vannak tárgyalásban az oroszokkal. De amint az amerikai urak sírják a vezércikkezői- ken keresztül, ha még Anglia is annyira keresi a kereskedelmi összekötttetést, szerződéseket a szovjetekkel, akkor kire számíthat Amerika. Azt nem ismerik el, hogy Amerika nem fogadna el ipari cikkeket az angoloktól, franciáktól az adósságaik fizetésére, vagy nyersanyagok beszerzése ellenében, de Közép- Európa és a Szovjetekkel köny- nyü ilyen kicserélési szerződéseket kötni. MARSHALL TERVEZ, STALIN VÉGEZ Amig a Marshall tervezetek fölött megindult a vita és a vizsgáló bizottságok alakítása, addig a szovjetek egymás után kötik meg az ipari szerződéseket még a skandináviai országokkal is, a közép európai országok kiegészítő gazdasági csere-kereskedelmet szervezn e k, mely. természetes, logikus és igy mindkét részre hasznos, az ily összekapcsolt országok között. Például legújabban, az amerikaiak által megtagadott, helyesebben mondva visszaszi- vott gyapotot, most az oroszok szállítják, hogy a magyar szövőipart üzemben tarthassák. Tehát már ezt sem tudta az amerikai tőkések csoportja megfojtani, megállítani. Ez az eset áll fenn a lengyel szövőiparra is és sok más nyersanyagra, melyeknek az üzemben való tartása életkérdés volt több kisebb ország iparának. GAZDASÁGI EGYSÉG, VAGY PUSZTULÁS Ez áll egész Európára, még a nagyobb országok, mint Olasz. Francia, Anglia sem tudja ezt kikerülni. Részben, mivel egymás kisegítésére rávannak szorulva, például minden nagyobb országnak szüksége van élelmi cikkek bevitelére és a legközelebbi forrás közép és kelet Európa, igy sokkal természetesebb nekik erre tekinteni, mint nyugatnak, Amerika felé, mely három ezer mérföldre van, amiatt a szállítás is költséges, a magas amerikai árak mellett és melyet készpénzben és aranyban akarnak. De az egység nem lehet többé tőkés alapon, részben mivel a cserekereskedelem, leggazdaságosabban végezhető ha államosítva, központosítva van a kereskedelem. Mint állami egységben megállapíthatják, hogy mire van legnagyobb szüksége az országnak és miből tudnak leginkább nélkülözni az ilyen szükségletek beszerzésének kicserélésére. Erre a magán tőkés rendszer nem alkalmas, sőt akadály. Mentői hamarább bekapcsolódik egyes ország ezen cserekereskedelemre alapozott gazdasági egységbe, annál hamarabb lábra allhat. Mentői tovább ragaszkodik a dollár és arany kereskedelemhez, annál tovább és nagyobb krízisek sorozata éri őket. Mivel a gazdasági egység nem lehet a dollár és arany alapon, már azért sem, mert Európának tekintélyes része, valami háromszáz milliós embercsoport azt elvetették és a többiek is egymás után fogják elvetni, igy csakis a cserekereskedelem, a szocialista alapon lehetséges. És csak idő kérdése, hogy még azon országok is, melyek azt hiszik magukról, hogy elég erősek ezen folyamatnak ellenállni, csatlakoznak a cserekereskedelmen alapult és szocializált gazdasági egységhez, mivel egyik sem akar elpusztulni. Európa kétharmada már azon az alapon áll és szervezkedik. ÉPITŐGÁRDA 1946-47-ik évre J. Bercsa, Los. Ang..........12.00 Birtalan L., Cleveland ..... 5.00 Buzay J. Cleveland........... 9.00 L. Decsi, Akron _______ 7.00 Farkas J., Akron .....'.___ 9.00 Feczkó J., New York ___ 4.00 Fodor J., Cuy. Falls .........12.00 L. Gáncs, Carolina ............12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland........... 6.00 Hering P., Buffalo ........... 8.00 Kollár J., Cleveland ____ 6.00 Kucher A., Pittsburgh __10.00 Lelkó A., Pittsburgh ___10.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 9.00 Mácsay J., Detroit ........... 6.00 Mogor J., Cleveland ......... 3.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Molnár A., Cleveland ...... 8.00 Munczi J., Cleveland ...... 2.00 J. Pataky, Brooklyn ___ 5.00 Pika P., Chicago............... 5.00 Páll L., Ambridge ........... 6.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 9.00 J. Reppman, Detroit ____12.00 Z. Revesz, Hollywood .......12.00 Szigeti E. New York ....... 3.00 A. Székely, Cleveland ___ 8.75 St. Visi, Detroit................. 8.00 Vizi J., Akron ___ 10.00 Zára J., Chicago .............. 6.00
