Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-07-26 / 1486. szám
1947. julius 26. BÉRMUNKÁS 5 oldal Egy mondat, amely sokat mond (Vi.) Marshall külügyminiszter az amerikai állami kormányzók gyűlésén állítólag olyan kijelentést is tett, amit nem szabad volt a lapoknak leközölni. Azonban a vezércikkekben, — noha nem tulajdonították azt Marshallnak, — megírták ezt a kijelentést, amely igy hangzik: “Nekik csak két helyre lehet menni: Washingtonba vagy Moszkvába.” A “nekik” alatt természetesen az európai nemzeteket értik, akiket most mindenféle ígéretekkel akarnak Washington mellé lekötni. Dacára a sok képmutatásnak, ma már nyíltan látni, hogy a világot két részre osztották, amely osztásnál a Truman Doktrína volt a választóvíz, vagy talán tűz. Most már nyíltan kimondják, hogy csak két oldal maradt és a Marshall tervet is úgy állították össze, hogy az oroszok nem fogadhatták el, igy lehetővé lett, hogy az amerikai bankárok és a kongresszus is osztatlanul pártolják. És amint Moszkva sem volt nagyon válogatós, hogy kik mennek oda: román király, Tito marshall, vagy református pap vezeti-e a zarándokokat, egyformán szívesen látták őket; úgy az amerikai tőkések még kevésbé válogatósak. Peront, a görög fasisztákat és a török ön- kénykedő basákat egyformán magukhoz ölelik, sőt még a sárga szociálistákat is, csak hozzájuk csatlakozzanak. KÖNNYEBB A VÁLASZTÁS De jól van ez igy, most már legalább csak két csoport van, nem négy központ, mint a háború előtt, amikor Berlin, London, Washington és Moszkva álltak a világ központjában. Most Berlin romokban hever, a megrongált London pedig behódolt Washingtonnak. így most már könnyebb lesz a népeknek meg a munkásoknak is választani. Mert ne higyje senki, hogy a felbomlott párisi konferencia választotta két részre a világot, szétválasztották azt már régen a szociálizmus meg a kapitalizmus, amelyeknek ez a két város csak a kifejezői. így most m^r nem maradt középút, nem oszlik négyfelé a világ népe. És mivel a megoszlásnak legnagyobb oka, előidézője a gazdasági érdek, a gazdasági rendszer nagybani eltérése; igy remélhetjük, hogy nem lesz véres háború. Ez a kényszeritett osztás, jobbra és balra való taszítás, nem jelent biztosan véres háborút, hanem inkább versenyt, hogy melyik rendszer fog tudni többet adni és gyorsabban a néptömegeknek. Jobb megélhetést, több árucikket, stb. Ez mutaja ki, hogy a haszon utáni, vagy pedig a szociálista termelésen keresztül lehet-e többet adni és gyorsabban az agyonéheztetett, nyomorgatott tömegnek? így ez a verseny minden országnak csak hasznára válhat, mert egyik fél sem merne olyan cselekedeteket, nyers erőszakot elkövetni, mely elidegenitené a rokonszenvező országokat, vagy csoportokat. És a középen lógó országokat, vagy tábort is majd az fogja megnyerni, hogy melyik oldalon követnek el több tévedést, vagy pedig melyik oldalon lesz biztosabb az ipari termelés és szétosztás. Ámbár Amerikának van fejlettebb ipari termelése, valamint nyersanyagban is dúsgazdag, de mind ez magántulajdonban van és csak nagy haszon mellett lennének hajlandók azt üzembehozni, vagy átadni más országoknak. Ezzel szemben Oroszországban is sok nyersanyag van, melyet készáruk fejében örömmel adnak át bármelyik országnak, melyek azt átdolgoztathatják és arany, vagy dollár helyett, kész árut fizetnek értük, így minden országban megindulhatna az ipari termelés és haszon nélküli kicserélés. GAZDASÁGI HARC Amerikának nem kell kész ipari áru, sőt ha elfogadja, mint fizetést, akkor saját munkás- osztályát kell, hogy kidobja a munkából. Viszont Európa nem fizethet arannyal, dollárral, ELV IN YIL ATKOZ AT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található i> dolgozo emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír iák akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a vUa* munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a tér meló eszközöket és megszüntetik a bérrendszertL’gy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakservezeteket 'trade unions) kép telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek oiyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparbar dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató ősz tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kő zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekei! megóvni csakis olvkép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell. valamennyi iparban — dolgozó tagjai he süntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztességes napibért. tisztességes nap munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR RENDSZERREL'’ A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend wert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikot a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedésül az sí «ársadalo» werkezetét éoitiök . rir ♦éroad-'li»»» mer az nekik nincsen. Valamint nagyon fontos a szállítási közelség is. Ha Európában a vasúti közlekedést rendesen megszervezik, akkor a kereskedelem egymás közötti óriási arányokat ölthet, csere formájában. Ezzel szemben Amerikától 3.500 mérföldre kell szállítani és leginkább egy irányban, visszafelé üresen jönnének a hajók. Ez a gazdasági háború csak jót hozhat a népnek, ha nem engedik véres háborúvá átfajulni. Mert ha mindjárt az amerikai kölcsönökön fog is élni Európa egyrésze, már azok melyek csatlakoznak Washingtonhoz, jobban élhet majd, mint mostan él, de előbb-utóbb megpróbálják majd azt a nagy dollár kölcsönöket behajtani rajtuk, melyeket most adnak s akkor vagy elfogadják az árucikkeket és azáltal előidéznek nagy munkanélküliséget itt is, vagy nem kapnak semmiféle visszafizetést. Akkor meg az amerikai népnek kell megfizetni ezen hatalmas költségeket, mellyel Washingtonhoz csalják az európai országokat. Mi, akik ismerjük ezen gazdasági harcot, valamint azt, hogy milyen hatással van a haszonrendszer az ipari termelésre és az amerikai kifejlett ipari lehetőségeket, tudjuk, hogy nem menekülhetnek a pusztulástól, csak idő kérdése, valamint az, hogy a francia, angol, német munkássággal fognak-e dolgoztatni, vagy az amerikaiakkal, mert minden ipari munkás tömeget nem fognak tudni dolgoztatni sokáig, még hitelre sem. így fog eldőlni a harc a szociálista és a tőkés termelési rendszer között. Melyik termelési rendszer lesz képes többet és gyorsabban adni ? Biztosan “azé lesz az ország, a dicsőség és a hatalom!” Szegedi-Masszák és Auer Pál özeiméi (Az alábbi cikket a Budapesten megjelenő “Szabadság” cimü lap, junius 8-iki számából vesszük. — Szerk.) Most érkezett washingtoni jelentés szerint Szegedi-Masz- szák Aladár és felesége Kornfeld Mausy bárónő elhagyta a washingtoni követség épületét. Szegedi-Masszák teljesen felesége befolyása alatt állott és tevékenysége főként a Kornfeld- Chorin-Weiss család pénzének Amerikába való átmentésére szorítkozott. Mióta elfoglalta hivatalát a követségen Szász tanácsossal együtt, aki a Nemzeti Bank megbízottjaként került Amerikába, vakon alárendelte magát Kornfeld boróné utasításainak, a követség egész tisztikara úgyszólván kizárólag csak a demokráciallenes nagytőke exponsenseivel érintkezett. KORNFELDÉK CSATLÓSAI Sikerült is két és félmillió dollárt Amerikába sibolniok, úgyszintén beutazási engedélyt szerezni Kornfeld Móric báró kivételével valamennyi családtagnak. Ebből a nagyszabású diplomáciai tevékenységből kivette a részét Nagy Ferenc miniszterelnök fia, ifj. Nagy Ferenc követ- ségi másodtitkár is, aki közvetlenül az összeesküvési bünper leleplezése előtt repült ki Amerikába. Szegedi-Masszák Aladár már annakidején buzgó kiszolgálója volt a horthyista Magyarországnak. A felszabadulás után is szoros kapcsolatot tartott a nagytőke képviselőivel. Washingtonban gazdasági tanácsadójaként Bátor Viktor ügyvéd, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank volt jogtanácsosa szerepelt, akinek kapcsolatai közismertek Eckhardt Tiborral és Adolph Berle juniorral, az Egyesült Államok volt külügyi államtitkárával, aki ma az Amerikai Légiforgalmi Társaság elnöke s mint ismeretes, meglepő áldozatkészséggel támogatta Habsburg Ottót, majd később Horthyékat. Szegedi-Masszák nyíltan szembefordult az amerikai demokratikus munkássággal és egyetlen alkalommal sem emelte fel szavát, mikor a jobboldali amerikai sajtó az összeesküvés idején féktelenül támadta a magyar hatóságokat. VALUTAÜZLETEK Párisi követünk, Auer Pál, működése szintén elsősorban a nagytőke érdekeit szolgálta. A demokrácia párisi diplomáciai megbízottjaként mindenekelőtt Aschner Lipótnak, az Újpesti Egyesült Izzó volt elnökének magánérdekeit képviselte. Nemcsak hivatalában, hanem magánlakásán is sokszor megfordult az az összeesküvő társaság, mely az Avenue Kleberen tartotta főhadiszállását és szoros szálak fűzték Bakách-Bessenyei György vezetése alatt álló horthyista követcsoporothoz. Ez a horthyista-csoport belekeveredett abba a gazdasági botrányba, melynek központjában Gustave Roussi, a párisi egyetem rektora áll, akit a német megszállás után neveztek ki. A bünper hátterében a valuta-alvilág legsötétebb lovagjai húzódnak meg, közöttük néhány ismert magyar exdiplomata, aki számottevő tagja volt az Avenue- Kleber-i főhadiszállásnak. Velük tartott szoros kapcsolatot Auer Rezső párisi magyar bankár, akit valuta-büncselekmé- nyek miatt a párisi rendőrség hónapokkal ezelőtt letartóztatott. Auer ügyében indított nyomozás kiderítette azt is, hogy Takách-Bessenyei és a környezetéhez tartozó horthyista diplomaták állandóan saját számlájukra bonyolítottak le valutaüzleteket a külügyminisztérium felhasználásával. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna borítékban küldje el az előfizetését is.
