Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-12-27 / 1508. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. december 27. Az izületi n^dv Irta: PILLÉR LÁSZLÓ Valóban Amerikaiatlan bizottság Az élet számos megnyilvánulása között legszembetűnőbb, leginkább érzékelhető a mozgás. Az egész világmindenség állandó mozgásban van. Benne az élők milliárdjai állandóan változtatják helyüket, mozognak, nyüzsögnek, élnek. Maga az élet is állandó mozgás, harc a halál, a végzetszerv elmúlás ellen. Emberi életünk legszembenütőbb jele ez, amely csak a megsemmisülés időpontjában ér véget. Mozgásunkat az izmok összehúzódásának aktiv ereje végzi, de hogy ez létrejöhessen, hasznos munkává váljék, mozgékony, csuklószerü Ízületekre van szükségünk. Az Ízület a mozgás passzív szerve, amely finom felépítésével lehetővé teszi azt a sokféle, nagyon pontos mozgást, hasznos vagy néha “káros” munkavégzést, amely betölti életünket. ' Vizsgáljuk meg, milyen az ízület felépítése, milyen részekből áll az a szerv, amely annyi finom mozgást tesz lehetővé és ha megbetegszik, oly sok kellemetlenséget, fájdalmat, szenvedést és mozgási tehetetlenséget okoz éppen a kényszerű tétlenségre való kárhoztatással. Az ízület tulajdonképpen két porccal fedett csontvég összeköttetése, oly módon, hogy a csontvégeket kívülről csak kötő- szövetes tok és szalag tartja össze, és igy a csontvégek egymás felett szabadon elmozdulhatnak. Az Ízületnek öt állandó alkotórésze van: az izfelszin, izületi porc, tok, üreg és az izületi nedv. ÖRÖKLÖTT TULAJDONSÁG Az izfelszin főként az Ízület működési feladata szerint gömb, henger, csukló, vagy szabad Ízület lehet. Minél szabadabb egy ízület mozgási köre, annál kevesebb erőt képes kifejteni, de. annál sokoldalúbb a mozgása. Az izületi felszínek alakja öröklött tulajdonság, de végső kialakulásában a mechanikai igénybevétel is nagy szerepet játszik. Gondoljunk csak a finom müvészke- zek és a nehéz testimunkások keze közötti különbségre. Az izületi porc az izfelszine- ket borítja, szövettanilag legtöbbször üvegporc, néha azonban rostos porc is lehet. Célja, hogy a mozgásnak, megterhelésnek kitett csontfelszinek sima és rugalmas felszínen érintkezzenek egymással. Ezáltal csökken a súrlódás és testünk rugalmassága nagy mértékben fokozódik. Gondoljunk csak a sportolókra, pl. a rúdugrókra, akik több mint négy méter magasságot ugranak keresztül, micsoda izületi rugalmasságra van szükségük, hogy sérülés nélkül bírják ki az ilyen nagy megrázkódtatást. Egyebek között az üvegporc nagy rugalmassága teszi lehetővé, hogy ilyen mozgáso-. kát is végezhessen az ember. IZÜLETI TOK Az izületi tok kívülről fogja össze az izesülő csontvégeket. Egymástól szét nem preparálható két rétegből áll. Külső rostos és belső savós rétegből. Ez utóbbi nem sima, mert nagyitóval finomabb bolyhokat veszünk észre, rajta, az ízület bolyhokat. Az izületi tok erekben és idegekben rendkívül gazdag. Ez a magyarázata annak a rendkívül nagy fájdalomnak, amely az izületi sérülésekkel vagy megbetegedésekkel együtt jár s amely ilyenkor a legkisebb mozgásra is hihetetlen mértékben fokozódik. Vérellátása fontos a később tárgyalandó izületi nedv szempontjából, idegellátása pedig részben a helyzetérzést szolgálja. Az izületi üreg tulajdonképpen csak virtuális rés, ott található mint keskeny hasadék, ahol a csontok nem illeszkednek teljesen egybe, kóros körülmények között ellenben valóságos rés, nagy üreg keletkezhet. Az izületi nedv (synovia) pár csepp szalmasárga, viszkózus folyadék. Az ízület fontos alkotórésze. Az izfelszinek sikamlóssá tételére szolgál, tehát mintegy olajozza a mozgó alkatrészeket, ezáltal megkönnyíti a mozgást és csökkenti a súrlódást. Emberi motorunk kenőolajának fogható fel. Az ízület többi alkatrésze nem állandó, mint pl. a közti porc, szalagok, izmok stb. Nem minden ízületben találhatók meg, csak mintegy megerősítésnek, segítségnek tekinthetők. AZ ELMÉLETEK Az ízületet körülvevő kötőszövet és az izületi nedv közti szorosabb kapcsolat mellett szól az a tény is, hogy az izületi nedvben nagyszámú szabad sejt található. Coggeshal, Howard, Bauer, Warren, Balázs és Pillér vizsgálata szerint miliméteren- ként 63 sejt van átlagban, köztük sok a levált kötőszöveti sejt. Az izületi nedv rögtön a halál után még nem változik meg, ez megkönnyíti a vizsgálatot. Az izületi nedv képződésének mechanizmusa még nem tekinthető megoldottnak. Az erre vonatkozó elméleteket négy csoportban foglalhatjuk össze. A legrégibb elmélet szerint, melyet Hammar képviselt először, az izületi nedv az izületi porc és kötőszövet kopási terméke. Ez magyarázná a különböző ízületből vett izületi nedv másmás összetételét. A második elmélet, melynek Podkaminsky volt a legfőbb képviselője, fermentumok szerepének tulajdonította az izületi nedv képződését. A benne levő proteázék a leváló kötőszöveti bolyhokat elfolyósitják és ilymó- don kelétkeznék az izületi nedvre jellemző mucinosus anyag. A harmadik elmélet az izületi nedvet vértransszudátu m n a k tartja. Ezt az elméletet vallja a kutatók legnagyobb része, többnyire azzal a megszorítással, hogy mucinosus anyagok a környező kötőszöveti sejtek elválasztási termékeként kerülnek az ízületbe. Vaubei és Kiing az egész izületi nedvet, mint kötőszöveti nedvet, váladékként fog- já fel. A negyedik csoportba kell ösz- szefoglalni azokat az elméleteket, amelyek az Ízület fejlődéstani viszonyaiból kiindulva, a Ha az amerikai nép vizsgálatot indítani a J. Parnell Thomas congressman vezetése alatt álló “Un-American” bizottság titkos céljainak és gyalázó módszereinek leleplezésére, akkor csak alkalmat kellene adni a Columbia Universityn tanító Clide R. Miller nevű tanárnak, aki Thomasék hollywoodi vizsgálatai alkalmából az alábbi történetet mondotta el: * Miután értesültem, hogy engem is a kommunisták közé soroltak, 1945 május 23-án önkent jelentkeztem az Un-American Activities Committee washingtoni irodájában, ahol Ernie Adamson, a bizottság főügyésze és Chester J. Nicklas, investigator fogadtak. Ennek a Chester J. Nicklasnak a közpénzekből akkor 433 dollár és 33 cent havifizetést adtak. Mr. Nicklas a Mr. Anderson'jelenlétében vallatóra fogott és rámutatott, hogy egyszer aláírtam egy olyan kérvényt, ami *a Daily Workersban is megjelent. De azonkívül, — tette hozzá, — “ön tagja olyan csoportnak is, amelyek az antiszemitizmus ellen harcolnak”. “Ön csak egy egyetemi tanár”, — mondotta nekem, •— igy tehát egy kicsit naiv az élet fényeivel szemben. Hiszen tudnia kellene, tanár ur, hogy az antiszemitizmust ellenzők csak a kommunisták malmára hajtják a vizet.” “Menjen csak vissza a zsidó barátaihoz”, — folytatta tovább, — “mondja meg nekik, hogy Németországban a zsidók egy kicsit tulmesszire nyújtották előre fejeiket, de Hitler elbánt velük és itt is éppen úgy lesz, ha nem vigyáznak jobban, hogy hová lépnek!” Éhez már nem kellene semmi kommentár, — mondta profesz- szor Miller, — csak azt teszem még hozzá, hogy Mr. Adamson dicsérte ezt a Nicklast és J. Parnell Thomas is a védelmére kelt, amikor A. J. Sabath congressman szóvátette a dolgot a képviselősáz- ban. Élhez a dologhoz már igazán nem kell több kommentár. nedvet, mint fellazult porcállományt, mint elfolyósitott sejttörmeléket fogják fel. Ebben a fellazult szövetállományban a vérfehérjék transzudáció utján kerülnek. Az igazság valószínűleg valahol a középuton jár. Az izületi nedv keletkezése valószínűleg többféle hatás eredménye. Nem lehet kizárólag mechanikai vagy fermentativ vagy egyéb utón magyarázni. Az ízület környékén nincsen olyan mirigyes szerkezet, amelyet felelőssé lehetne tenni az izületi nedv képződéséért. Fel kell tételezni, hogy az izületi nedv nagyrészt a környező kötőszövetből származik, annak mintegy alapanyagát, sejtközöt- ti állományát képezve. Az izületi nedv jellemző anyaga a mucin, e szerint a kötőszövetből kerülne az ízületbe. Az Ízületet talán úgy kell ezek alapján elképzelnünk, mint két porcréteg közé ékelődött kötőszövetet. A nedv pedig, ha nem is mint fellazult porc, mint Habler gondolta, de mint fellazult, helyesebben sejtszegény kötőszövet fogható fel, mely az izületi porc és kötőszövet kopásából különböző fermentumok hatására egészül ki. (Természettudományi Közlöny) AMERIKA VASÚTJA! HALAD A KORRAL — Igazán nagyon hálás vagyok a szívességedért, fogadd kétezer köszönetemet. — Miért éppen kétezer köszönetét? — Mert azelőtt azt szoktam mondani, hogy “ezer köszönet”, de ebben az inflációs világban már az is csak feleannyit ér, igy megdupláztam, nehogy megrövidítsem azokat, akiktől valamilyen szívességet kérek. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalíni forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? Az Egyesült Államok vasútvonalai 1947-ben 374.247 mérföld hosszúságot értek el. Ezen vonalakon 191.800 vasúti hidra van szükség, melyek teljes hosz- sza 3.860 mérföldet tesz ki. Az alagutak száma 1.500, egymásmellé téve 320 mérföldet tennének ki. A személyforgalmat 59.000 személy pályaudvar, a teherforgalmat pedig 61.000 teher állomás bonyolítja le. A vasutak mozgó felszerelése 1946-ban 46.253 mozdonyból, 1,812.271 teherkocsiból és 83.- 633 személyszállító kocsiból állt. Ez utóbbi szám magában foglalja az étkező, háló és egyéb speciális célt szolgáló kocsikat is. Ezen kívül azonban az amerikai vasutak 1.926 darab vizijár- müvel is bírnak, amelyek segélyével a vasutakat átszállítják a nagyobb vizeken. A mozgó felszerelés értéke körübelül 7 billió dollárt tesz ki. A vasutak befektetett összege meghaladta a 19 billió dollárt 1946-ban. Az átlagos teherkocsi 1920-ban naponként 25.1 mérföldet tett meg, 1946-ban azonban már 42.4 mérföldet. így az amerikai vasutak teheráru forgalma 1920-tól 1946-ig megkétszereződött. EZ IS HUMANIZMUS ATLANTA, Georgia — John A. White tanácsos, aki a város 40.000 szegénylakásának átépítését sürgeti .azzal vádolja a polgármestert és a tanács többségét, hogy amig igen nagy ösz- szegeket költenek a Grant Avenuen fekvő állatkert fentartásá- re, ahol az állatokat valóságos “kastélyokban” tartják, addig közömbösen nézik, hogy a város 160.000 lakója emberi lakásnak nem nevezhető odúkban lakik. White tanácsos nagyon élesen gúnyolta a humanizmusnak ezt a nemét.
