Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-12-13 / 1506. szám
> oidai BÉRMUNKÁS 1947. december 13. Egységes munkásmozgalom A hazugság, mint fegyver (a.l.) Szépenhangzó elgondolás, amikor egyszerűen kijelentjük, hogy a munkásoknak egységes mozgalomra van szükségük, a sorozatos háborúkkal szemben, amelyet a piacokért küzdő kapita- lazimus zúdított mindig az emberiség nyakába, egységes mozgalom nélkül az ipari fejlődés, napról-napra elviselhetetlenebbé teszi a proletárok helyzetét. Nagyon sokan még a munkások közül is, lekicsinylőleg és úgyszólván ellenzői a munkásmozgalomnak. Az osztály tudatos munkásságnak nem csak a kapitalizmus túlkapásai ellen kell harcolni, hanem a tudatlan és félrevezetett munkások ellen is. A munkásmozgálom sem egy tökéletes alkotás, de sokkal nagyobb hordereje volna, ha lehetséges lenne az egész világ munkás- mozgalmát egy közös cél érdekében egy egységes tevékenységre tömöríteni. Sajnos, de magában minden országban a frakció harcok dúlnak. A frakció harcokért legtöbbnyire csak a vezetőséget lehet okolni, mert mindenhol, a létért való küzdelem nagyon sok esetben megalkuvóvá teszi az egyéneket. A hivatalokhoz való görcsös ragaszkodás elfelejteti nagyon sokakkal a kitűzött célt. A munkásmozgalom hibáit a múltra kell visszavezetni. A szakszervezett mozgalom volt az, amely a munkásokat nem mint egy osztályt, .hanem mint szerszámot szervezte. Mindenki abba a szervezetbe tartozott, amilyen szerszámmal dolgozott. A szakszervezetek ahelyett, hogy egyesitették volna a munkásokat, inkább szétforgácsolták annyi felé, ahány szakmát képviseltek. Az IWW zászlóbontása 1905-ben, uj szellemet hozott a munkásmozgalomba, mely futótűzként hatott az amerikai munkásokra. Mig azután a kapitalizmps az itteni szakszervezeti vezérekkel minden követ megmozgattak, hogy az IWW-t, amely minden szakmai különbözetet lerombolt, hogy a munkásokat az Egy Nagy Szervezetbe tömörítse, — tönkretegyék. Senki sem tudott komoly érveket fölvonultatni egy forradalmi ipari szervezet ellen. A fontiek bizonyítják, hogy a szakszervezeti vezérek, nem & munkásság érdekeit szolgálták és nem szolgálják ma sem, amikor , saját egyéniségüket a munkásság közös érdekei főié helyezik. Az IWW, mint forradalmi ipari szervezet, igazi alapját képezhetné egy ténylegesen egységes munkásmozgalomnak. Az osztályharcot gazdasági különbözetek hozták létre. Az osztályharc tehát a két gazdaságilag ellentétes osztály között dúl. Az uralmon levő kapitalizmusnak megvannak az ő saját osztályintézményei. Természetesen hatalmukat kizárólag gazdasági erejük adja meg. A ténylegesen szocializmusért küzdő munkásoknak ezt a társadalmat fentartó és irányitó gazdasági erőt kell, hogy birtokukba vegyék. És mivel a munkásoknak termelő erejükön kívül más egyebük nincsen, ezt a termelő munkaerejüket kell egy egységes forradalmi munkásmozgalomba egyesítsék. Ilyen erők egyesítésére legakalmasabb az ipari szervezet. És ez elvitathatatlan tény. Lárma sokszor lehet hangos, de erőt még sem képvisel. A szocializmusért küzdőknek nem az a fontos, hogy kik és milyen taktika használatával valósíthatja meg a munkás- osztály célkitűzését. De föltétien kidolgozott tervezetnek kell lenni, hogy tulajdonképpen mit is akarunk és hogyan hajthatjuk azt végre, hogy mennél kevesebb áldozatot hozzon a munkásosztály. Az átmeneti korszak még nem szocialista társadalom és nem is lehet mindaddig, amig nem a termelésbe résztvevők veszik át a termelő eszközöket és irányítják a termelést és szétosztást, mert csak akkor, részesülhetnek az általuk termelt összes javakból. ^ Mi, ipari unionisták mindig azt tartjuk, hogy nem a munkás- osztályon kivül állókkal kell megértetni a föltörekvő proletáriátus célját, hanem magukkal a kizsákmányolt munkásokkal. Tudatában vagyunk annak is, hogy a munkásosztály tényleges felszabadulása csak maguknak a kizsákmányolt munkásoknak lehet céljuk. i Távol áll tőlünk az a gyanúsítás, hogy talán nincsennek megbízható elemek a tényleges munkásokon kivül, de annyi bizonyos, hogy az egész társadalmi harc, alapjában a kapitalizmus megszüntetését kell, hogy eredményezze. Ami természetesen a munkások tényleges felszabadulását kell, hogy eredményezze a bérrendszer alól. , Lehet, hogy sokan abban a téves elgondolásban élnék, hogy államszocializmus, vagy pártdik'tatura már a munkásság végleges fölszabadulását jelenti. Korántsem, mert a tényleges felszabadulást csak maga a megszervezett munkásosztály hozhatja létre. Hogy a munkásosztály ezt a funkcióját tényleg végre is tudja hajtani, azért van azután föl tétlen szüksége egy igazán egyseges munkásmozgalomra. , Az egységes munkásmozgalom nem is jöhet másképpen letre, csak ha a munkások minden szakmai válaszfalat ledöntenek es minden politikai szószátyárkodást kiküszöbölnek magából a munkásmozgalomból. Tudjuk azt, hogy nem lehet minden munkás százszázalékos marxista, de mindegyikkel meg lehet ertetm azt, hogy jelenleg a kizsákmályolásra épült kapitalista rendszerben élünk és hogy ha ez alól felakarja szabadítani magát a munkásosztály, okvetlen kell, hogy erre a célra szervezkedjünk és hogy erőnket a közös cél érdekében leghatasosabban érvényesíthessük, ha egv egységes munkásmozgalmat építünk. Egy ilyen egységes munkásmozgalomnak az alapj at csak egy forradalmi ipari szervezet képezheti. El sem tudunk képzelni egy igazán jól megszervezett szocialista társadalmat, amelyben a termelő hadsereg ne képezzen egységes egészet a társadalom föntar- tására és annak irányítására. (Vi.) Már sokszor irtuk, hogy ( a kenyeret mint fegyvert hasz- j nálják az amerikai urak, most! azt a régi, de kevésbé használt fegyvert vették elő, melyet Hit- lerék nagy sikerrel használtak évtizedeken keresztül. Nagy szenzációnak tüntették fel és annyira megkedvelték azt a hirt, hogy Oroszországban, nagy gazdasági válság van és a pénz értéket is meg fogják változtatni. Ezt valami utazók, menekültek, talán éppen lengyelek, akik nem is voltak Oroszországban hiresztelik. De persze az amerikai propaganda gépezet annyira szegény a propaganda anyagban, hogy ezt a hirt, ami valószínűen hamis és az amerikai laptudósitók, valamint az orosz követség nem tudnak róla semmit, most megragadták és az egész világra szétkürtöl- ték, sőt itt Amerikában órák hosszat foglalkoztak vele a rádiókon keresztül. Mindezt a hirt abból tették össze, hogy állítólagos utazók látták, hogy a nagy üzletek előtt sorbaálltak a népek, vásárolni akartak és hogy egyszerű munkások, kínai vázákat is vásároltak, ami csak nagy luxus, még az amerikai munkásoknak is. Ugyancsak ezek az amerikai szenzációt hajhászó lapok, rádió szónokok, többször hiresztelték, hogy Stalin meghalt, Stalin beteg, minthogy vágyaiknak hir- szerü előadását lehetett azt is, mint ezt a legújabb híreket elkönyvelni. Ugyancsak hazug és megbotránkoztató hamis beállítás képen most azt hiresztelik, hogy Olaszországban a vörösök megakarták semmisíteni az amerikai szenet, melyet odaszállítottak és a jó keresztény kormány, a katonasággal védte azt meg: Valószínűleg, hogy maguknak akartak abból szerezni, amint itten is teszik sok nagyobb város szegényei, hogy a vasúti kocsikról ledobálják a szenet és mint huladékot összeszedik. De ezt úgy állítja be De Gasperi is és az amerikai urak, hogy ezek a szegény megtévesztett olasz vörösök, meg akarták azt semmisíteni. Ezáltal remélik az amerikai nép gyűlöletét ellenük fokozni. A másik hazugság láncolata mellyel az amerikai népet az európai harcos szervezett munkásság ellen uszítják, az a hamis beállítás, hogy az olasz és francia munkásság csak azért sztrájkol, harcol, mert a vörösök uszítják őket. Nem említik meg hogy a megélhetési cikkek árai annyira felszökött mindkét országban — leginkább a fekete piacozás és a pénz elértéktelenedése miatt — hogy a heti keresetükből fele annyit sem tudnak vásárolni, mint az előző hónapokban. így mindkét országban magasabb munkabéreket, vagy megélhetési pótlékot követelnek. Mivel ezt a mostani kormányoknak ott nem szabad meg- adni, az amerikai bankárok tilalma miatt, ugyanis ha megadnák a munkások követeléseit, akkor nem kapnák meg a beígért 600 millió dollárt. Mi emlékezhetünk arra, hogv itt is minden bérharcot a vörösökre fogtak. Még akkor is, ami, kor a legelnyomottabb vas és í acélipari munkások kimentek ! sztrájkra és akik sajnos nagyon is reakciós vezetőkre hallgattak, mindjárt Moszkva kezeit látták a dologban. Ezt a taktikát itt sikeresen használták, igy ezt használják az olasz és francia munkások kenyérharcával kapcsolatosan is. Ezt terjesztik az amerikai propaganda »rádió leadásokon keresztül, amely csak megismétli azon összes és nagy hazugságokat, melyeket már az amerikai népen kipróbáltak és hatásosnak találtak. Néha-néha egy újabb hazugsággal pótolva Stalinról vagy Oroszországról. Amig az amerkiai nép nagyrésze minden gondolkozás nélkül elhiszi az ilyen hazug híreket, beállításokat, az öreg Európa népe, de leginkább az olasz, francia és más országok munkásai, akik a saját hasukon érzik a sztrájkok, béremelések szükségességét, nem hiszik el, hogy az oroszoknak kellett nekik megmondani, hogy éhesek és hogy több munkabérre van szükségük, hogy ha megakarják tölteni a gyomrukat, vagy ruhadarabokat akarnak venni a gyermekeik és saját testük letakarására á téli szelek ellen. Mint minden sánta kutyát, úgy a hazugokat is hamar utolérik és az amerikai propaganda gépezet rohamosan vészit a sikereiből, mentői több és nagyobb hazugságokkal próbálkozik meg. ELKÉSZÜLT A NAGY REPÜLŐGÉP amely 400 embert lesz képes szállítani. Az óriásgép egy óra hosszat volt a levegőben 9 főnyi legénységével. A felszállás és leszállás a próbapilóta szerint bámulatos könnyedséggel történt. Ezúttal nem erőltették a sebességet és a gép mindössze 220 mérföldes sebességgel repült, de néhány nap múlva a sebességét is kipróbálják. A repülőgépgyár azonban még egy évig fog kísérletezni vele, mielőtt átadja a hadseregnek. Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe? ÉPITŐGÁRDA 1947-48-ik évre: Jimy Farkas, Akron ........ 1.00 L. Fishbein, New York__ 5.00 J. Gyurcsek, Columbus _ 2.00 Paul Hering, Buffalo....... 1.00 A. Kucher, Pittsburgh __ 3.00 Jós. Kollár, Cleveland ._..... 2.00 J. Kozsány, Saratoga Spr. 12.00 L. Lefkovits, Cleveland _ 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 2.00 J. Mácsay, Detroit ........... 1.00 J. Mogor, Cleveland ......... 1.00 A. Molnár, Cleveland ....... 1.00 John Munczy, Cleveland 2.00 J. Pataky, Brooklyn ____ 5.00 Louis Páll, Ambridge ....... 2.00 Paul Pika, Chicago........... 1.00 J. Policsányi, Elmgrove .... 2.00 St. Visi, Lincoln Park ........ 3.00 Jos. Vizi, Akron _______ 4.00 Ch. Udvamoky, Flint ....... 2.00 J. Zára, Chicago ............... 1.00
