Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-12-06 / 1505. szám
1947. december 6. HEKMLJNKAö 7 oldal hogy “Butler doktor kételyének adott kifejezést azzal kapcsolatban, hogy Hpnry Wallace illetékes-e külpolitikai kérdésekben”. Az lenne csak érdekes, ha a coloradói “Denver Post” sokkal illetékesebb lenne! Miért ' is nyugtalankodjék Franco: ha a newyorki rádiót hallgatja? Megtudja, hogy ő kifogástalan “demokrata”, sőt még pénzt is kaphat. Csak be kell állni a sorba a pénztár előtt, mert a sor ugyanolyan hosszú, mint az amerikai imperialisták fogai. Március 21-én “Amerika hangja” közli, hogy az Egyesült Államoknak szándékában áll: “megvédeni a demokráciát a Dardanellától a kinai tengerig terjedő széles övezetben”. Március 25-én megtudjuk, hogy Görögország és Törökország után Korea és Kina következik. Azt suttogják: “Szegény éhes görögök”. Március 25-én viszont megmondják nyíltan, hogy a Görögországnak kiutalt 300 millió dolláros kölcsönből “150 mii lió dollárt a felkelők (azaz a görög nép) elleni harc folytatására kell fordítani.” Kár, hogy az “Amerika hangja” nem beszél a “keresztes hadjárat” és “a demokrácia védelme” igazi indító okairól. A menüt ismerjük. Érdekes diagnózis: honnan ered e beteges étvágy? Miért nem beszélnek kevesebbet a szent vezér-elvekről, és miért nem ejtenek legalább egy pár szót a kőolajról? FONTOS KÉRDÉSEK “Amerika hangja” szerzett magának egy embert, akinek a következő tréfás gúnynevet ad- tov” (Válaszoló György). E ta:^ “Geora Georgijevics Otvje- “Válaszoló György” válaszol a kérdésekre. S amennyiben kérdések nincsenek, úgy saját maga talál ki kérdéseket és felel rájuk. A március 18-iki adás a következő fontos kérdéssel foglalkozott: “A háború folyamán a kormány ellátta a hadsereget rágógumival. A közelmúltban feltalálták a rágógumi uj fajtáját, az úgynevezett buborékoló rágógumit. Buborékolj, buborékolj fiam, aztán pedig kifújod a buborékot és addig fújod, fújod, amig a buborék szét nem pukkan. A baj csak az, hogy a háború folytán a buborékoló rágógumi gyártását nagymértékben csökkentették. Minden országban találunk sajátságos, néha egészen furcsa szokásokat . . . Ha bármit sem ért, forduljon bizalommal a Válaszoló Györgyhöz — az mindent megmagyaráz.” Bevallom, sok kérdésem van ehhez a “Válaszoló György ”- höz: Ha szereti a “hamisítatlan igazságot”, miért van az adásaiban annyi valótlanság? Ha a “barátságot” akarja fejleszteni, miért szit szavaival ellenségeskedést ? “A keresztes hadjárat” és egyéb neofasiszta jelszavak — buborékok, amelyek gyorsan szétpukkannak. Ha már feltaláltak egy különleges “buborékoló rágógumit” — miért fújják világgá ezeket a buborékokat? Amerikának vannak tudósai, irói, mérnökei, akikre joggal büszke. Van népe, amely a fasizmus ellen harcolt. Vannak becsületes, szabadságszerető emberei. Miért nem engedik ezeket az embereket a mikrofon elé? Az amerikai orosznyelvü adások a reakciósok hamis hangja helyett miért nem az amerikai nép hangját tükrözik vissza? (Szakszervezeti Közlöny) JEGYEZD MEG Ajánlja: St. Visi.Az amerikai sajtó nagy hatalmát, befolyását legjobban mutatja az a tény, hogy a háború alatt az oroszokat mint jó szövetségeseket tudták az amerikai átlag néppel elfogadtatni. Most meg ugyan ezeket, mint a leg- barbárabb, leggonoszabbakat álllitják be. De ugyan akkor a görög királyt, Chiang Khai She- ket, fogadtatják el, mint minta demokratákat, szövetségeseket. Canadában megint teljes erővel megindult a fasiszta szervezkedés. A háború alatt a nácikkal való barátsága miatt, Arcand-ot a fasiszta vezért és néhány társát lecsukták, most nem csak kiengedték, hanem nagy támogatással útnak indították. Az amerikai politikusok, akik megszokták az Ígérgetést, most az európai népnek is mindent Ígérhetnek, csak ne legyenek vörösök, még akkor is marad elég ígérgetés az amerikai nép részére is a következő választások alkalmára. Az igérgetési kincstáruk kiapadhatatlan. Ha a hercegek és hercegnők, bárók, lordok helyett birkákat és disznókat nevelnének az angolok, akkor nem volna ottan olyan nagy éhség. Még azok sem falnának fel többet, mint ezek a paraziták, hasznukat vehetnék a birkáknak, a népet nem kellene oly gyakran meg- nyirni. Rómában olyan forró a talaj, hogy a pápa még nem mer hazamenni, még mindég a nyaralójában, a Gondolfo kastélyban hüsül. Egy japán paraszt adott kitűnő leckét a gazdaságtanban. Felgyújtotta a község templomát és öngyilkos lett, de ezen megszivlelésre való Írást hagyta: “Több termelés nem jön az által, hogy istenhez imádkozunk, igy jobb leégetni a templomot és a területet termelésre használni.” Magyarországon ma nem csak a vörös hadsereg, hanem veres hadsereg is van, ugyanis az uj honvédelmi miniszter, Veres Péter és mint régen a magyar hadsereget Horthy hadseregnek, úgy mostan Veres hadseregnek lehet nevezni. A villamos munkások konvenciójára megvoltak hi jva a cana- dai ilyen iparban dolgozók küldöttei is. De az amerikai korTörténelmi események (a.l.) Azt szokták mondani, hogy mindenki a saját kárán okulhat a legkönnyebben. A ma végbemenő események igen alapvető tanúságot kell, hogy szolgáljanak a politikában vakon hivő munkástömegeknek. Úgy gondolom, hogy a munkásmozgalomban résztvevők figyelik a végbemenő eseményeket. Az éber figyelőknek tudomást kellett szerezni arról, hogy úgy Francia, mint Olaszországban, a kommunistákat kiközösítették a kormányzásból annak dacára, hogy a legnagyobb politikai pártok. Hogy azután még is mindkét ország munkássága megmutassa, hogy tényleges erőt képvisel, de nem politikai téren, azért most gazdasági erejüket vetik latba, hogy közelebbhozzák a munkásokat a célkitűzésükhöz. A nagy ipari harcok teljesen megbénítják minkét ország gazdasági életét. A reakciós kormányok tehetetlenek a sztrájkoló munkásokkal szemben. A jelenlegi sztrájkok nem kizárólag magasabb fizetésekért folynak. Hátterébe a kapitalizmust védelmező reakció megbuktatására irányul. , A jelenlegi francia miniszterelnök rádió beszédében megígérte, hogy hajlandók a munkások bérkövetelését teljesíteni. A munkások szrvezetei azonban kijelentették, hogy a sztrájkot folytatják tovább, mert céljuk a társadalom irányításának átvétele. Olaszországban pedig a munkásszervezetek vezetőségei Milanóban értekezletet tartottak és abban állapodtak meg, hogy, ha az olasz reakciós kormányt nem tudják lemondásra kényszeríteni, a munkások kénytelenek lesznek lefoglalni az ipartelepeket és a termelést folytatni, de már nem a kapitaüzmus részére. Ismerve úgy a francia, mint az olasz munkásoknak szervezkedési formáját és taktikáját, tudjuk, hogy mindkét ország munkássága hosszú időkön keresztül szindikalista nevelésben részesült és a jelenlegi ipari szolidaritásuk annak a nevelésnek tudható be. Mi sohasem voltunk elfogultak, mindig azt tartottuk, hogy a munkások saját országuk gazdasági viszonyainak megfelelőleg szervezkedjenek. Annyit azonban mindig leszögeztünk, hogy a szervezkedésben mindig legfontosabb a munkások ipari szolidaritása. Ezt az ipari szolidaritást pedig csak egy egységes forradalmi ipari szervezeten keresztül érhetik el a munkások. Ha egy ország összes szervezett munkássága egy ipari union- ban tömörül, akkor egy egységes gazdasági erőt képvisel. Természetesen az ipari szervezetekben forradalmi nevelést kell, hogy kapjanak úgy, hogy a szervezet minden tagja egy önálló katonája kell, hogy legyen az osztályharcnak. El sem tudunk képzelni hatalmasabb erőt, mint a jól megszervezett munkások gazdasági erejét. Hiszen éppen úgy mint magában a kapitalista rendszerbén kizárólag csak a munkások az egész társadalom fen- tartói. MINDEN ÉRTÉKET CSAK A MUNKÁSOK ÁLLÍTANAK ELŐ. A mai gazdasági összeomlás a kapitalizmus megszűnésével végződhet, ott ahol a munkások osztálytudatosan kezelik a helyzetet. Lehet azonban, hogy sok országban a munkások nem ismerték fel azt a megszervezett gazdasági erőt, amelyet a munkásosztály képvisel. A tizenkettedik órai fejlemények során kaptuk a legutóbbi híreket, hogy Franciaországban több mint 2 millió munkás van sztrájkban. A bányászok szervezetének vezetősége elrendelte az összes bányákra a munka beszüntetését. A francia kormány katonaságot mozgósít a sztrájkolok ellen. Ha azonban a sztrájkolok ténylegesen osztálytudatos munkások, még á katonasággal szemben is nyert ügyük lehet, mert n$m hisszuk, hogy a katonaság üzemben tudja tartani az iparokat. A jelen sorok Írásakor Milánóban a munkások, általános sztrájkba léptek. Habár a kormány katonaságot küldött, de a katonai parancsnok, azt jelentette, hogy nincsen mit csinálni, mert a munkások fegyelmezettek és semmi rendzavarás nem történik. Az olasz kormány ezt a jelentést sehogyan sem szerette, mert azért küldték a katonaságot oda, hogy vérontást rögtönözzenek. A fegyelmezetten szervezett munkásoknak nincsen szükségük az erőszak használatára. A munkások leghatalmasabb ereje az ipari szolidaritás. Semilyen társadalom nem tud létezni, ha a munkások megtagadják tőle a termelő munkaerejüket. A francia és az olasz társadalmi átalakulás most kizárólag az osztálytudatos munkások ipari szolidaritásától függ. Az amerikai tőkés érdekeltség már is föl jaj dúlt, Marshall külügyi államtitkár már is kijelentette, hogy nem szabad megengedni, hogy Francia vagy Olaszországban a kommunisták vegyék át a hatalmat. Attól sem idegenkednek már, hogy esetleg General De Gaulle malmára hajtsák a vizet, — ha a jelenlegi kormány nem képes továbbra is a kapitalizmust megvédeni. Most már a demokrácia csak mellékes, mert mindenki tudja, hogy De Gaulle katonai diktatúrát akar létesíteni. A jelenlegi események, amelyek ma különösen Európában játszódnak le, nagy történelmi jelentőségűek. Az egyik oldalról az idejét múlta kapitalista rendszer minden erejével igyekszik elavult társadalmát továbbra is biztosítani, másik oldalról a feltörekvő proletáriátus a dolgozók társadalmának zászlóját igyekszik kibontani, hogy egyszer és mindenkorra megszüntessék a kizsákmányolásra alapozott kapitalista rendszert. mány nem engedte be őket, nem adta meg a beutazási engedélyt. Mivel nem csak a cánadaiakat, hanem még az itteni unió vezéreket is vörösöknek bélyegezték. Persze, hogy a Nagy Feren- céket minden akadály nélkül beszállítják. Megmutatják, hogy kik a hűséges barátaik, vagy cselédeik.
