Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)

1947-11-29 / 1504. szám

1947. november 29. BÉRMUNKÁS 7 oldal A szovjet születésnapi ajándéka Irta: Alexander Kendrick A szovjetköztársaság har­minc éves évfordulóján, amidőn az első teljes szovjet generáció is már fölcseperedett, egy győ­zelmes, de pusztító háború után, a bizalom és aggodalom különös keveredése közepette találjuk a szovjet népet. Azon hatalmas teljesítmény­ből, amit az ország fölépítése terén kifejtett, különösen az utóbbi 12 hónap alatt, ered a szovjet nép bizalma. Ellenben, azon tudatból, hogy még ezek után is meg van a lehetősége a borzalmas háborúnak, fakad az aggodalma. Nem éppen annyira a háború félelmétől, mint azon gondolattól, hogy vannak akik a háború lehetőségéről tudnak beszélni. Szó sem férhet az 1947 év tel­jesítményéhez. A háború utáni öt éves tervnek ez a második éve. Az első évet legnagyobb részben a termelőeszközök béke­termelésre való visszaállítására szentelték, a második évben már zuhogószerüen szakadt rá­juk a termelésnek áldása. A las­sú kezdet után, bizonyos inga­dozások ellenére, amely negyed évről negyed évre kisérte az ipart, messze felülmúlta az elő­jegyzett kvótát. A harminc éves fönállásának évfordulóján, mely november 7-re esik, a legnép­szerűbb születésnapi ajándék a szovjet részére abban nyilvá­nult meg, hogy az ipartelepek százai jelentik, hogy az évi prog­ramjukat tiz hónap alatt telje­sítették. A MATROSOV MOZGALOM Kiváltképpen az volt a Szov­jet Union célja 1947-ben, hogy november hetedikére elérje az egész év normális kvótáját. A háború előtti régi jelszó, hogy “utolérni és túlhaladni a kapi­talista országokat”, újból szé­leskörűen használatossá vált. Ezen évben a Matrosov mozga­lom behozta á könnyűiparokba és a fogyasztási cikkeket terme­lő gyárakban a stakhonoviz- must, amit egy fiatal cipőgyári munkás talált föl, aki a “Párisi kommune” nevű moszkvai cipő­gyár alkalmazottja. Nem azon alapszik ez a mozgalom, hogy az egyéni törekvés rekordokat érjen el és a termelés terén re­kordokat törjön meg, mint aho­gyan a széntermelés terén a bá­nyaiparban ez könnyen megte­hető, hanem hogy a csoporttel­jesítmény színvonalát emelje magasabbra. Az alapiparok nyersanyagá­ért történt költségvetés, jobb teljesítményre bírta a könnyű iparokat is. A németek Donbas bányavi­dék pusztításai dacára, a szov­jet szénbányák a stakhonoviz- mus és a bányamunkások újfaj­ta társadalmi segélyezésének ösztönzésre alapuló eredménye folytán, elérték a háború előtti 166 millió tonnás évi termelést. Az acél termelés is elérte a háboruelőtti 19 millió tonnás színvonalat, de a vas sem ma­radt tőle messze. A Volga és Ural közötti — második Baku — uj olaj mező­kön és közép Ázsiában is erősen termelnek. Az ország összter­melése valószínű a háború előtti színvonalon áll, annak dacára, hogy a Maikop kutakat a néme­tek majdnem tökéletesen el­pusztították. A háború utáni öt éves terv szerint, a jövő évben több ipar­ban el kell érni a háború előtti termelést. Ezen célt, nem csak könnyen elérik, de némely ipar­ban, mint a szerszámgép ipar­ban, már az 1950 év tervének rátáján folyik a munka. Azok közül, amelyek a hábo­rú alatt elpusztultak, ez évben négy fő gazdasági egységet hoz­nak helyre, amelyek között em­lítésre méltó a hires Dnyeper villanytelep, a nagy Zaporozse acéltelep, amely a vékony acél­lemezeiről hires; a Nikopol acél­cső telep, amely a Szovjetben legnagyobb; és a voronyezsi óri­ási mesterséges ruggyantagyár. Bár ezek többé-kevésbé a jelen­ben is folytatják a munkát, de kolátozott mennyiségben. Olyan nagyszerű tervet, mint a világ legnagyobb öntöző* csa­tornája Turkesztán áÚam Kara- Kum sivatagában és az ezer mérföld hosszú lakás övezet a Steppé-ken. Félsivatag síkság, ahol igen kevés az eső és csak füféle és alacsony bozót nő, Dél- kelet-Európa és Ázsiában szin­tén már megvalósult. Az idei termés annyira ke­gyes volt az orosz néphez, hogy a múlt évi szárazság mostohasá- gát és a rákövetkező tél nadrág- szijpat folyton összébb gombol- tató kegyetlen éhezést a maggal teli duzzadó magtárak látása emlékeikből teljesen kitörölte. Ezen földműveléssel elért dia­dal, különösképpen elő vigyázat­tal volt megtervezve, az ered­mény az lett, hogy a szovjet bú­za ismét kiviteli cikk lett. A szovjet lapok tartalmának leg­nagyobb részét a gyárak és a mezőgazdaságokból érkező, eh­hez hasonló hírek töltik ki, el­lentétben a moszkvai hírek nyo­mán fakadó azon benyomástól, hogy a lapok az “amerikai im­perializmust” szapuló cikkezé- sekkel volnának tele. A hazai hírek azok amik legközelebb férkőznek a szovjet polgárhoz.. Ami a szovjet polgárt elsődlege­sen érdekli, az a saját kenyér kérdése. MOSZKVA ARCULATÁNAK MEGVÁTOZTATÁSA Hogy az ipar és a földművelés terén elért eredmények gyorsan visszatükröződnek mindennapi életükön, azonfelül Moszkva egy hathatós változáson esett át az utóbbi tiz hónap alatt és foly­ton napról-rtapra változik. Fényes és uj üzletek százai nyíltak meg. Némelyik kormány költséggel, de nagyobb szám­ban a kooperativák által. Ezen utóbbiak az Ukrán, Örmény, Moldva és más köztársaságok ko-opjának tulajdonában van­nak, amelyek saját karakterisz­tikus élelmiszer termékeiket, szövő és elképzelhető más ter­mékeket árulnak. Mostorg Univermag nagy központi áruház, amelynek évi forgalma már meghaladja a 3 billió rubelt, egy vasárnap 120.- 000 üzletfelet szolgált ki. A sok­féle áruk között még automo­bilt is árusít. A világítását flu­oreszkáló (flouerscent) lámpák végzik. Azonban a moszkvai üzletek árumennyiségét és változatossá­gát nem szabad a new yorkihoz hasonlítani, de mindazonáltal egy uj szovjet magaslaton áll­nak, amelyek között a villany fölszerelések vezetnek és utána következnek, átlátszó esősap­kák sokféle színben. Húsdará­lók, plasztik és aluminium áruk, fonográfok, kerékpárok. A vas­nélküli fémek minisztériuma ép­pen most jelentette, hogy az aluminium és réz háztartási edények gyártása többszöröse a legjobb háború előtti évnek. Az téjny, hogy Tula, a szamovár hazája, egy villany szamovár modelt állított elő, amely ma- gábanvéve egy kisebb ipari for­radalmat jelent. NEON IS A neon világítás, amely való­ságosan dühöngött Európában, itt az üzletek eleje mind ezzel vannak kivilágítva. A papir- massék helyett pedig igazi áru­cikkekkel megtömve. Már kü­lönleges fajta cigarettákat és parfümöket is hirdetnek kivilá­gított hirdetésekkel a kiraka­tokban. De a háztetők lámpa hirdetésein még mindig ezen alap hármast látni: “Pénzedet biztosítsd a takarékpénztárban” — “vagyonod állami biztosítás­sal” és “egészséged a vitami­nokkal”. Hogy az oroszok életét kelle­mesebbé tegyék, ez évben beve­zették a divat kiállításokat. A város szivében pedig egész se­reg járdamenti kávéházat nyi­tottak meg. Uj telefonokat sze­reltek be, amelyen táviratokat is lehet továbbítani. Stúdiókat, ahol fonográf lemezekre rögzít­hetik a hangjukat. Egész sereg omnibuszt tettek forgalomba, amelyek annyira modernok, hogy hirdetési táblákra van szükség, hogy föl és leszállásuk­ról tájékoztassák az utazó kö­zönséget. Uj autók seregei száguldanak Moszkva utcáin, amelyek azt a benyomást keltik, mintha a Gor­kij és Mokhovaja utcák keresz­tezése a Times Square lenne. A legújabb gyártmányú Zislimo- usinak saktábla kockázásu dí­szítéssel, egyéni taxi cab szol­gálatot végeznek. A szinpompá- ba játszó utcai vásárok, ame­lyek láttán a szemlélő előtt az orosz tündérmesék elevenednek meg, már az év elejétől kezdve állandóan gyakorlatban van­nak. Nincs többé a péküzletek előtt tolongás. Ehelyett alig lehet szabadulni az élelmiszer árusok­tól, akik eltorlaszolják ládáik­kal a gyalogjárót, áruikat kí­nálva. Zsemlyék fehérlisztből, szend­vicsek, gyümölcsök, tészták és fagylaltok sorakoznak és mind­ezen dolgok adagolás nélkül. Úgy jósolják, hogy megszünte­tik az összes adagolást, aminek meg is van az alapja. Azonkí­vül a kereskedelemben az áruk egész éven át állandóan esnek. Ámbár még mindig igen maga­sak. 7A javuló gazdasági helyzet legbiztosabb jele a gyarapodó egészség, ami a népek arcáról leolvasható. Ezen évben, majd­nem mindenki megkapta a nyá­ri vakációját, amelyet sokan Krimeában, mások Kaukázus­ban töltöttek el, ahonnan meg­bámulva érkeztek haza. A há­ború okozta fáradalmaknak vé­ge. Különösen a gyerekek néz­nek nagyon jól ki. HALAD A MUNKA ELŐRE Ha nyersanyag és gépek hiá­nyát vesszük számításba, akkor azt kell hinnünk, hogy az uj épületek számbeli növekedése nagyon jó. Legnagyobbrészt az épületek oldalait hordozható ál- ványok veszik körül. A várost átszelő utak mentén lakosztá­lyok és hivatali épületek sora­koznak, amelyek mind épülőfél­ben vannak. Az uj épületek tö­megei mellett ott vannak még a szovjet építkezés tipikus példái, amellyel bővíteni tudják a lak­helyeket. Ugyanis a meglévő épületek tetejére még 2-3 eme­letet húznak. Azok a vidéki lakások, ami­ket teljesen fölpörköltek a né­metek, gyors tempóban épülnek fölfelé. Mindamellett, hogy több mint négy millió személyt he­lyeztek el a millió uj lakások­ban, amik az idén a vidéken épültek, azért még százezer csa­ládok laknak földalatti lukak- ban és sárkunyhókban. Nem ke­vesebb, 1 mint hat gyár épült 1947-ben azon célból, hogy a gyorsan összeállítható (prefab­ricated) házakhoz épületrésze­ket gyártsanak bennük. Miköz­ben Boris Iofan és más szovjet építkezők, bámulatos várost épí­tő tervekkel jönnek elő, azori- közben a 16 legjobban tönkre­tett várost hozzák helyre, kö­zöttük az ősrégi Pskov és Novo- gradot, Stalingradot, Sevasto­pol és Őreit. Moszkva 800 éves fönállásá­nak évfordulóján már több uj és régi épület állt készen, amit szeptemberben ünnepeltek, de mások csak a november 7-iki ünnnepségek alkalmára lesznek csak készen. Ha a terveket vesz- szük figyelembe, ezek csak ru­tin építkezések, mert a villamo­sítás, gázfölszerelések, amik az uj Saratov—Moszkva fő-gázve- zeték vonallal vannak kapcsolat­ban, teszik ki az építkezések ve­zető szerepét. KÉT SZÓ A városi szovjet csak nem régen fogadott el egy tervet Moszkvában, hogy nyolc fő ut­cát szélesítenek meg és néhány uj hidat építenek föl a városon átkanyarodó Moszkva folyón. Letették alapköveit az uj felhő­karcolóknak is, amiket még az öt éves tervben fognak fölépíte­ni, közöttük egy 32 emeletes szálloda és lakosztályokkal be­rendezett épület a Lenin he- gyen. Moszkva megalapítójának Ju­ri Dolgorukij-nek és Majekovsz- kij költő emlékművének is letet­ték az alapkövét, pedig ezeket csak később építik föl. Egy szovjet nőorvos ismerősöm igy foglalta szavakba: “Ez egy bá­mulatos év lesz, de még bámu­latosabb lenne, ha Roosevelt él- ne’V Anyagi oldalról nézve, az élet sokkal jobb, mint bármikor és mind világosabbá válik, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom