Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-11-22 / 1503. szám
1947. november 22. békmu)\i\a' 5 oldal KÉRDÉSEK MIRE VEZETNEK A FRAKCIÓ HARCOK? A múltkor rámutattam a keresztény egyházak közötti harcra, mint testvérharcra. Meglehetősen hasonló a baloldalon vagy a munkásmozgalmon belül dúló testvérharc. Ebben az esetben is, mint a másikban az általános cél azonos. Egy jobb jövőt akar minden liberális vagy progresszív munkás. Természetesen a szocialisták különösen odaadóan munkálkodnak annak elérésében. Amint köztudomású és a nevük is jelzi, a jobb jövőt a szocializmus megvalósításában látják. Megtalálták azt a társadalmi formulát, amely a jobb jövőt magában hordja. Megtalálták a munkások “mennyországát”. Ámde, ahogy a szocialista társadalmi berendezés részleteit elképzelik és elmondják vagy leírják, rögtön kiviláglik, hogy elég külömbségek vannak a szocialista testvérek elképzelései között. Marx és Bakunin közötti harc főleg azon alapult, hogy a leendő szocialista társadalmi berendezkedést nem egyformán képzelték el. Egyike a legjobb marxistáknak, Szabó Ervinnek a véleménye szerint e két nagy ember az elvi felfogásukban nem sokat különböztek egymástól, de a testvérharc elég heves volt és az Első Internacionálét tönkretette. Marx és Lasalle között a kü- lömbség nagyobb volt és a követőik között állandó volt a frakcióharc, amig a Második In- ternacionálé is szétesett. Majd minden országban volt egy baloldali és egy jobboldali szocialista párt, vagy ha egy párt volt, azon belül volt a frakcióharc a két elem között. Németországban a múlt század végén Bernstein képviselte a jobboldalt. Kautsky, Bebel, de még inkább Liebknecht képviselték a baloldalt. Később Ebert, Scheideman stb. vezették a jobboldalt, Kari Liebknecht, Roza Luxemburg, stb. képviselték a baloldalt. Oroszországban a menshevi- kiek a jobboldalt, a bolshevikek a baloldalt alkották. Az Egyesült Államokban a Socialista Party volt a jobboldal, a Socialist Labor Party a baloldal. Én a Socialist Labor Partyt (S.L.P.) találtam helyesebbnek és ennek a magyarnyelvű csoportjában adtam a munkásmozgalomnak a lelkesedéstől s energiától duzzadó fiatal éveimnek nagyobb részét. Nemcsak láttam, de élénken résztvettem a testvér harcokban. Ismertem a szereplőket személyesen. Azért vaervok bátor ezen a téren megállapításokat tenni. Hogy egyet említsek: nem minden testvérharcnak az okozója a gazdasági érdek. Sem a marxi értelembe vett gazdasági érdek, sem a durvább értelmezésű egyéni érdek. Ha nem untatom az olvasókat, a frakció harcaink néhány részletének a történelmét elbeszélem. , Valószínűleg megfognak velem egyezni legalább abban, hogy ezek a testvérharcok joggal emlékeztetnek a következő anekdotára. Egy fiatal, hetyke legény sétapálcával a kezében egy pasas után rugaszkodik éá miután utolérte, “barátságosan”, de lelkesen fejbe kólintotta. , A pasas visszafordul és a legény akkor látja, hogy egy öreg idegen embert “köszöntött” a botjával. Bocsánatot kér és mentegetőzik. “Kérem azt hittem, hogy egy barátom”. Az öreg a fejét fogva, leckézteti a legényt, hogy még a barátjára sem kell olyan erősen ütni, stb., stb. A legény már unta a leckéztetést és kifakad: “Mit törődik maga, hogy én mekkorát ütök a barátomra. Pláne a legkedvesebb barátomra.” Az öreg elképedve mondja, hogy “ugylátszik még szerencsés vagyok, mert mekkorát vágott volna rám, ha azt hitte volna, hogy a testvére vagyok.”.... A FÜGGETLEN SZOCIALISTA KLUB Amikor New Yorkban megérkeztem 1902-ben, már két testvérem volt itt. Mindkettő aktív volt a magyar szociálista klub szervezésében. K. Szabó egyike volt a vezető tagoknak. Az 1890-es években szervezték meg az első amerikai magyar szocialista mozgalmat. Az Amerikai Magyar Népszava volt a lapjuk. Amikor az amerikai párt kettészakadt, a magyar mozgalom tönkrement és a lapot a nyomdász-elvtárs, Berko- vits magával vitte és jó üzletet csinált belőle egész életére Az újabb jövevények csak néhány év után kezdték a mozgalmat felépíteni. Majdnem természetes, hogy egyesek a SLP-t, mások a SP-t tartották jobbnak. Azonban, abban megegyeztek, hogy a magyar szocialisták egységesen működjenek. Tehát mindkét párttól független klubot szerveztek. A régiek meghallották, hogy egy ilyen klub alakult és néhá- nyan megjelentek megagitálni a tagokat, egyik a SLP, a másik a SP számára. Mi meghallgattuk mindkét félt és a két párt közötti harc visszhangra talált. Az SP-vel rokonszenvezők élén K. Szabó állt. Basky Lajos volt a SLP rokonszenvezők vezére. A kettő között nemcsak elvi különbözetek voltak. A jóval idősebb K. Szabó, a magyarországi Népszava volt szerkesztője tekintélyét a jóval tehetségesebb és sokkal tevékenyebb su- hanc erősen támadta és ingatta. Basky Lajos kijárt a vidékre és New York környékén jó néhány szervezetet alakított. Megalapították a Népakaratot mint havilapot, rövidesen azután, hogy én megérkeztem. K. Szabó lett a szerkesztője, de Basky irta a nagy részét. AZ ELSŐ SZAKADÁS A két párt közötti külömbségek feletti vita kezdett elmérgesedni és amikor a vidéki szervezetek és a new yorki klub képviselői összejöttek alakuló kon- I vencióra, az eredmény szakadás i volt. A new yorki klub többsége K. Szabóval az élén a SP-hez csatlakozott. A kisebbség és a vidéki szervezetek megalakították a SLP magyar szövetségét. A Népakaratot rövidesen heti lappá tettük. A SP-isták kiadtak egy havi lapot Előre címmel. Bár a Socialist Party hatalmasan erősbbödött és a Socialist Labor Party állandóan fogyott, a magyar mozgalomban fordítva volt. A mi mozgalmunk volt erősebb. Baskyt kiküldtük egy országos kőrútra. New Yorktól Californiáig bejárta a magyar központokat. Névleges fizetése alacsony volt. Sokszor azt sem tudtuk fizetni, mert a heti lap kiadása erőnkhöz képest tulnagy volt. Ámbár lakást és élelmezést a helybeli elvtársaktól kapott legtöbb esetben és az útiköltséget valahogyan összehoztuk a nép- gyiiléseken és előadásokon. Nem volt nős, nem volt felé- lősége és amikor nagyon szorult a kapca a “család” természetesen kisegítette. SP magyar csoportjában nem volt ilyen vállalkozó szellemű fiatal elvtárs. Viszont a new yorki szervezetük nagy volt és “jobbmóduak” voltak a tagjai. Nemcsak K. Szabó volt állandó állásban, mint előmunkás, hanem többen. Sőt üzletemberek is voltak köztük. Ezek tudtak és szívesen is adtak anyagi támogatást. Úgy, hogy későbben az Előre is megjelent hetenként. AZ IWW MEGALAKULÁSA 1905-ben megalakult az Industrial Workers of the World (I.W.W.) A SLP-nek ,volt egy házi gazdasági szervezete. Az testületileg csatlakozott hozzá, természetesen a SLP jóváhagyásával. Az IWW-ban voltak szin- dikalisták és olyanok, akik tisztára csak “szervezett munkások” voltak. (Pure and simple unionists). És voltak SP tagok is. Radikálisan különbözött ez az uj gazdasági szervezet az American Federation of Labortól. Ellentétben az AFofL-től, az IWW az osztályharcot fogadta el elvi alapul. Formában az iparonkénti szervezetet ajánlotta a szakszervezeti formával szemben. Ami a politikai akciót és a politikai pártokat illette, a semlegességet fogadta el, majdnem teljesen az AFofL álláspontját e kérdésben. Az ipari unionizmus eszméje nem volt uj dolog. A sörfőzők és a Western Federation of Miners, az IWW alapitó tagjai, már úgy voltak szervezve. Sőt a szénbányászok is, akik az AFofL- höz tartoztak. Az sem volt egészen uj, hogy gazdasági szervezetek az osz- tálvharc alapelvén álltak. Némelyik osztályharcos szervezet nem “iparilag” volt szervezve. Némelyik “iparilag” szervezett union nem állt az osztályharc alapján. Vagvis az “ipari unionizmus” eszméje nem járt együtt az osztályharc és a szocializmus eszméjéyel. Ami uj volt az IWW-ban, az a két eszmének a kombinálása. Egy ipari szervezet, amely nem csak a napi érdekek megvédéséért, hanem a “termelési eszközök átvételét” is célul tűzte ki. Egy másik uj dolog nem volt nyilvánvaló a megalakulásán. Ez pedig az volt, hogy a politikai pártokkal és a politikai akcióval szemben elfoglalt semlegesség nagyon sok vezető tag agyában nem semlegességet, hanem ellenzést jelentett. Úgy a SLP-isták, mint a SP- isták (már akik támogatták az IWW-t) belementek a pártokkal szemben gyakorlandó semlegességbe, de nem fogadták el azt a felgogást, hogy az osztályharcban nem kell politikai párt, nem kell politikai akció. Ezekkel szemben azok, akik magukat szindikalistáknak vagy anarcho-szindikalistáknak hívták, azt mondták, hogy a gazdasági akció, a “direkt akció” egyedül elégséges mindenre. Úgy a bérharcokra, mint a társadalom átalakítására. A “politikus” tagoknak azt az engedményt adták, hogy tagjai lehetnek politikai pártoknak, de ez magánügy és nem sokat törődtek azzal, hogy szocialista vagy polgári pártokhoz tartoztak, amennyiben “ez az osztályharcban semmit sem jelent”. Természetesen a két felfogást képviselő vezető emberek között kiütött a vita és a testvérharc. Elsők között volt De Leon, a SLP vezére, aki a szindikalistá- kat megtámadta és a dolgokat az élére állította. Körülbelül ekkor (1906-7- ben) érkezett a magyar SLP-isták közé Dr. Bolgár Elek, aki Szabó Ervinnek tehetséges tanítványa volt. Talán mindenki elismerte azt, hogy Bolgár volt a legtanultabb és a legtehetségesebb magyar szocialista, aki Amerikában megfordult. Nem volt olyan jó szónok, mint Basky, de magasabb iskolázottsága volt, szélesebb volt a tudása és marxizmusban egyformán jártasak voltak. Bolgár szindikalista volt, de amennyiben itt nem volt magyar szindikalista csoport, hozzánk jött. Nyilvánvalóan jóval jobbnak látta a SLP-t mint a SP-t. Viszont a legjobbnak látta az IWW-t és tudta, hogy mi hívei vagyunk az IWW-nak. Nagy szerepe volt az IWW magyar csoportjának a kialakulásában. A kialakulásának a részlete^ a jövő heti számra hagyom. (?) EGEREK ÉS NYULAK HELYETT A háborús bűnösök ügyét tárgyaló nürenbergi hadbíróság előtt most tárgyalják a német Farben Industrie összeköttetéseit Hitlerékkel. A vádhatóság bemutatott itt leveleket, amelyek azt igazolják, hogy a Farben Industrie a koncentrációs táborokból 150 nőt vásárolt, akikért fejenként 200 márkát fezetett. Kémia kísérletekre használták fel őket és mint a vád jelenti a 150 nő belehalt a kísérletekbe. Egyik ilyen levélben újabb foglyokat kémek, de magasnak tartják a 200 márka váltságdíjat. , A vád alatt álló 23 vezérigazgató hevesen tiltakozik a vád ellen, hogy ők háborús bűnösök volnának.
