Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-07-12 / 1484. szám
6 oldai BÉRMUNKÁS 1947. julius 12. Gazdasági különbözetek (a.l.) A legutóbbi világháború eredményeképpen az európai gazdasági élet teljesen szétfoszlott. Újjáépítésre van ma igen nagy szükség. Az a gazdasági rendszer, amely a múltban uralta úgyszólván az egész emberi társadalmat, kizárólag egy kiváltságos osztály gazdasági érdekeit szolgálta. A mai fontos társadalmi kérdés akörül fordul meg, hogy továbbra is maradjon-e a társadalom irányítása ama kiváltságos osztály kezében, amely a múltban csak egy nagyon kis elenyésző részét képezte minden országban a lakosságnak. Ma azonban a teljes gazdasági lezüllés a nagy tömegeket annyira fölébresztette, hogy egyformán részeseivé akarnak lenni a társadalom gazdasági irányításának. Itten ütköznek össze a gazdasági különbözetek. A volt uralkodó osztály természetesen hallani sem akar arról, hogy rajtuk kívül bárkinek legyen beleszólása a társadalmi javak elosztásába. Ma Európában a nagy tömegek kezdik felismerni, hogy a társadalmi berendezkedésen okvetlen változtatni kell. Azért van az a nagy lárma azon országokban, ahol a régi kapitalista rendszert még mindig virágzásban tartják. Menteni kell amig nem késő! Ez adta az amerikai kapitalistáknak azt a nagylelkűséget, hogy gazdaságilag kell újjáépíteni egész Európát, de csak mindig a régi kapitalista recept szerint. A görög és török akcióval kapcsolatban az Egyesült Államok elnöke nyíltan kimondotta, hogy azért kell a fenti két országnak minden segítséget megadni, hogy a kommunizmus terjedését megakadályozzák. Az amerikai kapitalizmus nyílt harcot provokált a kommunista eszmék terjedése ellen. De mivel ezen cselekedetük nem talált nagy népszerűségre az európai nagy tömegek között, azért más taktikához kellet folyamodni. így született meg az az eszme, hogy az egész Európát egy gazdasági egységbe kell összehozni. Természetesen a kapitalizmus üzleti igényeinek megfelelőleg. Az amerikai külügyi hivatal vezetője, Mr. Marshall, beszédében megpendítette a gondolatot, hogy az összes európai országokat bele kell vonni ebbe a gazdasági újjáépítésbe. A reakció az egész világon fellélegzett, mert ebben a régi kapitalista rendszer biztosítását látták. Hogy azután látszatja is legyen a dolognak, a három ország, Anglia, Franciaország és Oroszország képviselőit tanácskozásra hívták Párisba. Tudták előre, nem csak ők, hanem mindenki, aki józanul tud gondolkodni, hogy a párisi konferenciának eredménye nem lehet más, mint szakítás az oroszok és a nyugat között. Egészen bizonyos, ha jelenleg még nem is tudjuk, hogy mi történt a párisi tanácskozáson, amit zárt ajtók mögött folytattak, de egészen valószínű, hogy az Egyesült Államok garanciát akart arra, hogy az adandó amerikai segély, jó kamatozó profitot hozzon az itteni kapitalisták számára. Azonfelül biztos garanciát arra vonatkozóan is, hogy mindazon országok, amelyek ilyen gazdasági segélyre igényt tartanak, meg kell, hogy tartsák a magán- tulajdon rendszerén épült kapitalizmust. Hogy milyen eredménye lesz annak a konferenciának, amit az angolok és a franciák akarnak julius 12-én Párisba megtartani, amely konferenciára az oroszok, a spanyolok és a németek kivételével mindenkit meghívtak, még nem tudhatjuk. Erre a gazdasági újjáépítésre legnagyobb szükségük van azon országoknak, amelyek a kapitalista rendszerükét a régi alapon biztosítani akarják. Tudva azt, hogy a kapitalizmus egy országhatáron belül nem tud létezni, azért van szükség arra. hogy az összes európai államok vásárló képességét valamennyire rendbehozzák, hogy az itteni nagytőkének a világpiac továbbra is biztosítva legyen. Az európai államok, ha már eddig valahogyan megúszták a legnehezebb időket, gazdaságilag talán nem is egészen a rendes kerékvágásban vannak, de már megkezdték az újjáépítést. De tudjuk, hogy minden ujjáépitéshöz első sorban hasznos munkaerőre van szükség. A földet és termelő eszközöket tehát azoknak a rendelkezésére és ellenőrzése alá kell bizni, akik az újjáépítés ideje alatt hajlandók a tényleges termelést végezni. Tudatában vagyunk annak, hogy minden értéket csak azok állítanak elő, akik a tényleges termelést végzik. És mégis a legtöbb országban a munkások életszínvonala még mindig a lehető legrosszabb, azért mert a rossz gazdasági viszonyok dacára is sokan a munkások termelő erejéből busás profitot húznak. Ha az európai munkások megértik a változott viszonyokat, akkor ahelyett, hogy a régi rendszert igyekeznének ismét megerősíteni amerikai dollárokkal, felépitik annak az uj társadalomnak az alapját, amelyben a termelő munkások munkaerejéből nem fog senki busás profitot harácsolni. A párisi gazdasági konferenciáról az oroszok azért vonultak ki, mert a gazdasági külömbözeteket nem lehet összeegyeztetni anélkül, hogy valamelyik fél fel ne adná a magáét. Az itteni kapitalizmus észrevette a tévedést a görög kirohanással kapcsolatban. Azért most mézes madzaggal akarja az éhező Európát lép- recsalni. Vigyázat mázolva van! JEGYEZD MEG--------------------------Ajánlja: St. Visi--------------------------Milyen okos ez a mi elnökünk? Arra kéri az unionokat, hogy segítsenek a gyárosoknak a munkásellenes törvényeket betartani, noha ő maga is beismerte, hogy azon a törvényeken keresztül az unionokat akarják megsemmisíteni. Most ennek a megvalósítására, öngyükosság- ra kéri fel az unionokat. Egy clevelandi iparmágnás, bankár és sok korporációnak az elnöke, azt a megszivlelésre való kijelentést tette, hogy az amerikai és általában a tőkés rendszer csak addig maradhat fenn, amig a munkások azt pártolják. Mi azt már régen hirdettük, tanítottuk, ők ellenben tagadták. De ami legszomorubb, nagyon kevés munkás látja azt még ma is, dacára, hogy ma már még a bankárok is beismerik. A kínai diktátor és társai azt mondják, hogy még több amerikai dollárra, fegyverre, hajóra és repülőgépekre van szükségük, hogy demokraták lehessenek. Éppen olyan jó demokraták lesznek, mint az amerikai déli államok demokratái, ha jól megfizetnek nekik érte. Rómában a De Gasperi kormánya azon tiltakozó munkások ellen fordult és bebörtönözte őket, akik nem kedvelik a diktatúrákat és tiltakoztak Mrs. Peron ellen, aki a pápához ment malasztért. Nem azokat a fasisztákat börtönözték be, akik fasiszta üdvözlettel, éljenzésekkel fogadták az argentiniai diktátor szervező feleségét. Koreában is a reaciósok, Kim Koo és Syngman Rhee vezetése mellett akarták megragadni a kormányt, amiben az amerikaiak nagyon is segítettek volna, de olyan kevés támogatójuk akadt, hogy féltek a polgárháborútól, igy leintették őket. Tanácsolták, hogy várjanak és tovább szervezkedjenek és ha elég erősek lesznek, akkor megkapják az amerikai áldást, mint Peron is megkapta. Hoover két autót ígért minden garázsba; Truman két családot juttatott minden garázsba ... . lakni. Az amerikai lapok és magyar reakciósok azt akarják elhitetni. hogy Dezsőffy Gyula, gróf ur igazi demokráciát akart a magyar parasztoknak adni. Hát persze, olyat mint akkor adtak, amikor még Horthyval ők voltak uralmon; bikacsök, ostor, csendőrszurony, pofonok és kukorica kenyér a napi tizenhat órás munkájukért. Detroit Free Press vezércikkében találtuk: “A tény az, hogy a Szovjet kormány nem léphet be ezen tervezetbe, (Marshall ajánlata az Európa gazdasági újjászervezésére, mely elfogadható volna a nyugati hatalmaknak) anélkül, hogy ne adja fel állami szocializmusát és politikai törekvéseit.” Más szóval, arra kérik, hogy legyen öngyilkos, ha bele akar kapcsolódni Európa újjáépítésébe melyet csak is KAPITALISTA ALAPON akarnak megcsinálni. Sok nagy amerikai városból olyan hírek jönnek, hogy a népek látnak valami dolgot a nagy magasságban cikkázni az égen és nem tudják, hogy mi lehet az. Hát az árak, csakis azok szöktek olyan rém magasságba. General Marshall tanácsolta Truman elnöknek, hogy ne írja alá a unionellenes törvényt, mert az nagyon lerontaná amerikai hitelét és barátságát az egész Európában. Ottan a munkásság olyan erős, hogy mindezt Amerika és rendszere ellen használnák fel propaganda képen. Hát ha nem is irta alá az elnök, mégis törvény lett belőle és igen is felhasználhatja a munkásság az egész világon az amerikai tőkés rendszer elleni propagandára. Ezt mind az elvakult “Gyárosok Országos Szövetsége” (NAM) adta a világ gondolkodó munkásságának, hogy ellenük fordíthassa, megmagyarázhassa, milyen is ez a tőkés demokrácia! Az amerikai politikusok és iparfejedelmek még nem láttak egy jól szervezett általános sztrájkot. Ideje volna nekik megmutatni, hogyan néz ki ez a hatalmas munkás fegyver. A union vezérek jobban meg vannak ijedve egy hatalmas munkás harctól, sztrájkoktól, mint a munkásság, ők szépen, törvényesen akarják még ezt a munkásellenes törvényt is elintézni. Másszóval, perlik majd az ördögöt az anyjánál. A bányászok sem mehetnek ki sztrájkra, igy tehát szabadságra mentek. Görögországba küldött vizsgálóbizottság nagy bölcsen megállapítja, hogy nem a görög reakciósok, a királypártiak a hibásak és miattuk van a polgárháború, hanem a jugoszlávok, bulgárok miatt, mert a görög forradalmárok nem hajtják önkényesen bitófa alá a fejeiket. MUNKÁS SORS CLEVELAND, O. — A figyelmetlen autóhajtás áldozata lett KENESEY SÁNDOR munkástársunk, a Bérmunkás hosz- szu évek óta olvasója. Julius 3- án, éjfélután egy órakor, amint munkájából, a Fisher Body gyárból hazafelé tartott elütötte egy automobil. Az 57 éves, erőteljes munkástárs sérülései olyan súlyosak voltak, hogy anélkül, hogy eszméletét visszanyerte volna, a baleset után két órával kiszenvedett. Temetése nagyszámú barátai, ismerősei, rokonsága, valamint felesége és két leánya nagy fájdalmára julius 5-én ment végbe, akik emlékét őrizni fogják.
