Bérmunkás, 1947. július-december (35. évfolyam, 1483-1508. szám)
1947-09-27 / 1495. szám
1947. szeptember 27. BÉRMUNKÁS 5 oldal Ahogy odaát látják (A budapesti Népszavában találtuk az alábbi cikket, amely, habár túlságosan leegyszerüsit- ve is, de alapjában véve mégis helyesen magyarázza az amerikai külügyi politikának a Truman doktrína és a Marshall terv néven ismert megnyilvánulásait. — Szerk.) A TRUMAN DOKTRÍNA Az amerikai külügyi politika megértéséhez csak március elejéig kell visszapillantanunk, addig a napig, amelyen elhangzott Truman elnök emlékezetes kongresszusi üzenete. Az Egyesült Államok parlamentjéhez intézett üzenet látszólag szerény volt: arról szólt, hogy a nagy USA anyagi támogatásba (nem is túlságosan nagyszabási anyagi támogatásba) részesít két európai államot: Törökországot és Görögországot. Az elnöki üzenetben látszólag ez volt a lényeg. De volt az üzenetnek körítése is és a történelem szempontjából tulajdonképpen a körítés volt a lényeg. Mert az elnöki üzenet meghirdette a dollár kereszteshadjáratát a szocializmus ellen. Aki nem velünk, az ellenünk — ezt fejezte ki az USA elnökének üzenete — s aki velünk, az kap dollárt, aki ellenünk az nem kap. Ezt a nagyon egyszerű és világos gondolatmentetet nevezték el Truman doktrínának. MONROE DOKTRÍNA A történelem során már szerepelt egy amerikai elnök, aki meghirdetett egy elvet: Monroe. Monroe 1823-ban fordult üzenettel a kongresszushoz. Üzenete három alapelvet szögezett le. 1. Az USA csak akkor avatkozik bele a kontinens ügyeibe, ha komolyan veszélyeztetve érzi magát. 2. A politikai rendszerek mi- némüségére való tekintet nélkül a saját biztonsága szempontjából veszélyesnek minősít minden rendszer átültetést. 3. A nyugati félteke Visszautasít minden olyan törekvést, amely a belügyeibe való beavatkozást jelentheti. Truman hívei szívesen hasonlítják össze a két elnöki üzenetet, mint egyaránt nagy, történelmi eseményeket vetik egybe a doktrínákat. Ha azonban az érdemi részt tekintjük, hamar rájövünk arra, hogy Truman dicső elődjének alapelvei közül az elsőt és a harmadikat nyíltan megtagadja. Nehezen képzelhető el például, hogy Görögország és Törökország USA elleni támadásra készült és ezért volt sürgős szükség a két állam belügyeibe beleavatkozni. A Monroe elv lényege: Amerika az amerikaiaké! Ezt az elvet most úgy bővitették ki, hogy: Amerika az amerikaiaké, de Európa is az övék! — és abban a pillanatban már a burkolt gyarmatosítás útjára lépnek. A kisállamok, amelyeket történelmük során gyakran fenyegetett valamely nagyhatalom, azonnal felismerték a trumani alapelv lényegét. Görögország és Törökország példája világosan mutatja a gyakorlati segélynyújtás hatását. Az időleges gazdasági fellendülésnek a belső szabadság az ára. A kisállamok tehát érthető módon fenntartással fogadják az Amerikából érkező gazdasági és egyéb néven nevezett terveket. MIKOR KERÜLT SOR A TRUMAN DOKTRÍNA MEGHIRDETÉSÉRE ? Tegyünk le egy ábrándról. Ez az ábránd «.z, hogy a nagyhatalmak politikáját szinte tudományosan, alapos megfontolással, mély bölcsességgel irányítják. Sajnos nem igy van: nagyhatalmakra is vonatkozik ma még az a borutlátó latin mondás, amely szerint gyakran “kevés bölcsességgel kormányozzák a világot”. Roosevelt volt a szabályt megerősítő kivétel. Truman elnökségé alatt bizony gyakori a kapkodás, az ingadozás és nem egyszer csoport-érdekek, apró mellékkörülmények döntik el az amerikai Unió kolosszusának mozdulatait. Ilyen kapkodás szüleménye volt — afelől aligha lehet kétség a Truman-doktrina is. FÉLELEMNÉLKÜLI ÉLET? Amerika a háború befejezése óta nem ismeri a félelemnélküli életet. Mitől fél? A gazdasági válságtól. 1929-ig az amerikai nép vaktában élt a nagyvilágban, a maga világában. 1929-ben azonban reászakadt a nagy válság. Ezzel az amerikai nép bizalma is megrendült abban, hogy “nem lehet itt semmi baj” — amint Hoover, a válság időszakának elvakult elnöke hirdette. A háború befejeztével azután az amerikai nép kezdett emlékezni és félni. Történelmének legnagyobb konjukturája felé haladt. A háború utáni első esztendőben Amerika lakosságának életszínvonala 20 százalékkal emelkedett a háború előtt sem túlságosan alacsony színvonalhoz képest. Munkanélküli nem volt. De az amerikai nép mégis félt. Nem értette, miért megy jól a sora és remegve gondolt arra, hogy a számára érthetetlen csoda egyik nap hirtelen végetér és a felmondási időt, végkielégítést, munkanélküli és betegsej gélyt nem ismerő amerikai a semmibe zuhan. SEGÍTSEN A NYOMORGÓ EURÓPA! Az amerikai kapitalizmus kettőt tehet a rendszerének ellentmondásaiból eredő elkerülhetetlen válság elhárítására, vagy legalábbis elhalasztására. Az egyik a Roosevelt-féle New Deal megismétlése, hatalmas közmunkák tervezése. De Roosevelt halott és sajnos, elenyészett Roosevelt szelleme is. A másik lehetőség: hatalmas hiteinyuj tás a világ nyomorgó államainak, elsősorban Európának, hogy vásárolhassanak Amerikában, foglalkoztassák az amerikai ipart és mezőgazdaságot s egyben felépíthessék saját iparukat is, hogy saját iparcikkeikkel törlesszék az amerikai hiteleknek legalább egy részét. Ez a második lehetőség: a Mar- shall-terv, amelyet Marshall amerikai külügyminiszter a Harward-egyetemen tartott előadásában hirdetett meg. A MARSHALL-TERV A TRUMAN-DOKTRINA ELLEN? A béke őszinte, de naiv barátai lelkendeztek: a Trumannál nagyobb látókörű, erélyesebb Marshall terve a Truman-doktrina revízióját, sőt esetleg feladását jelenti! A valóságban azonban a Marshall-terv és a WASHINGTON — A televízió gyors fejlődése reményt ad arra, hogy rövidesen szobáinkból, a karosszékben kényelmesen elnyujtózva figyelhessük, hogy mi megy végbe a tengerek mélyén. Erre a feltevésre jogot ad az a kísérlet, amiről most számoltak be a Bikini szigeteknél felrobbantott atombomba hatását tanulmányozó tudósok, akik a napokban egy újfajta televíziós felvevőgépet, amit erre a célra készítettek, sodronykötélről lebocsájtottak 160 láb mélységre a viz alá. Ez a televíziós kamara, amit a hajó fedélzetéről kezeltek, az atombombával elsülyesz tett egyik szubmarin hajót mutatta meg. A tudósok nem csak a ha- ^ót látták, hanem azt is, hogy milyen halak úszkáltak körülötte. Ez a televíziós kamara tulajdonképpen csak a vízben való használatra való adoptálása annak a televíziós készüléknek, amit a repülők már évek óta használnak a levegőben. Az átalakítást a Cornell University tudósai végezték. Ezen tudósok állítása szerint ez a készülék egészen uj korszakot nyit a tenger fenekének a vizsgálatára. Ebben a készülékben még nem alkalmaztak mesterséges világítást, mert ily mélységben még a tiszta vizen át lehatnak a napsugarak. Azonban ha na- I gyobb mélységre akarják hasz- | nálni, akkor villanykörtéket kell ! benne elhelyezni. Akkor aztán használhatóságának a határát i csak az szabja meg, hogy mi- jlyen mélyen tudják leengedni a Truman-doktrina egymás szerves kiegészítői. A Marshall-terv elsősorban valóban az, hogy az amerikai gazdasági válság kitörését elodázza. Ehhez szükség van az európai piacok felvevő- képességének helyreállítására és az európai ipar újjáépítésére. Ezt megértik a közgazdászok és egyes amerikai politikusok. A tömegek egy része azonban még nem fogja fel: érdemes kisebb áldozatot hozni Európa javára, hogy katasztrofális nagyobb áldozattól mentesüljön. A nagykapitalisták és politikai képviselőik pedig nem hajlandók az áldozathozatalra akkor, ha az áldozat valóban “csak” az emberiség érdekeit szolgálja. Mert az emberiség érdeke a béke, a nagykapitalistáké azonban a világnak két táborra szakadása, a fegyverkezés és végső fokon a fegyvergyárakat foglalkoztató, profitot ontó háború. Minthogy az amerikai politikát nagy részben még mindig a nagykapitalisták, a Wall Street urai irányítják, természetes az, hogy a Marshall-terv “tisztán gazdasági” vonatkozása i b a n ugyanazt a politikát kívánják megvalósítani, amely nyíltan megmutatkozott a Truman elvben. És amig az amerikai külpolitikát a nagytőke irányítja, addig, bármilyen néven lát is napvilágot, minden terv és program, elv és doktrína mögött egyazon gondolat húzódik meg. drótsodronyokkal, amelyek tartják. A kamara lassan előre és hátra forog, amint a vízben csüng a sodronyon és a felvevő készüléken mutatja mindazt, ami a lencsék előtt van. A hajó fedélzetéről természetesen már könnyű továbbítani az igy nyert képeket. Christian L. Engleman kapitány, aki ezen kísérleteket vezette, azt állítja, hogy ezen készülékkel meg lehet majd vizsgálni a tengerekben előforduló igen nagy mélyedések fenekeit is, amelyek ezidő szerint még titkot képeznek az ember részére. A búvárok eddig még alig mentek le száz lábnyira, mert a viznyomás a mélységgel oly rohamosan emelkedik, hogy azt nem lehet ellensúlyozni. August Picard, az ismert svájci tudós, aki léggömbön már igen nagy magasságokat ért el, • most egy olyan készüléken dolgozik, amellyel a tengerben 20,000 láb mélyre szándékszik lemenni. MEGHALT NEW YORK VÁROS VOLT POLGÁRMESTERE Fiorello LaGuardia,. New York 12 esztendeig volt polgár- mestere egy súlyosabb természetű operáció után, szeptember 20-án meghalt. LaGuardia neve nem a politikusoktól megszokott graft és hasonlóktól lett ismert, de pályafutásán a kisemberek és általában a nép barátjaként harcolt a nagytőke túlkapásai ellen. Ravatalánál több mint ötvenezer ember tisztelgett, hogy utolsó útjára kisérjék. emberek, — legalább nem olyan értelemben, mint azt a keresztény felfogással kapcsolatban magyarázzák. Ezek az emberek valójában visszatértek a pogány istenekhez, Marshoz, a háború istenéhez. Azért mondjuk azt, hogy a katholikus papok a jelenlegi pápa vezetése alatt megfeledkeztek hivatásukról, már nem PAPOK többé, hanem vérszomjas politikusok, akik gazdasági hatalmuk és régi kiváltságaik védelmére képesek elpusztítani akár az egész emberiséget is. Szilágyi Lilla A tenger titkának feltárása
