Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-03-29 / 1469. szám

1947. máricus 29. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN--------------------------------(gb) ROVATA-------------------------­VANNAK UJ DOLGOK IS A tudományos folyóiratokat nézegetve csodálkozással vesz- szük tudomásul, hogy az utób­bi pár évben milyen óriási erő­vel és felszereléssel dolgoznak “tudósaink” a laboratóriumok és kísérleti állomások ezreiben a világ képének megváltoztatá­sán. A tudománynak ily nagy­mérvű gyakorlati alkalmazását még az első világháború idején kezdték meg, de az igazi ered­mények még csak most jelent­keznek valójában. A tudományos felfedezéseket is lehet hasonlítani a hegyről leguritott hólabdához, amely lé- pésről-lépésre nagyobb mennyi­ségű havat ragad magához. Mert a felfedezéseknél is azt látjuk, hogy egyik a másikat szüli. Minél szélesebbek lesznek a tudományos ismeretek, annál több és több felfedezés követi egymást: A találmányok talál­mányokat szülnek. Ha az ember ezeket a tudo­mányos szaklapokat nézegeti, csak elbámul, hogy mi minden­félén törik fejeiket az emberek és mi mindent találtak ki már eddig is. így önkénytelenül fel­tehetjük a kérdést, mit is fog­nak megvalósítani a közeljövő­ben? Persze, ilyenkor mindig fel kell tennünk, hogy valame­lyik tul-okos tudósunk csupán a kísérletezési vágyának kielégí­tésére nem robbant fel valami olyan atombombát, amely az egész földtekét gőz állapotba hozza, mert ha ez megtörténik, akkor egyszerre vége lesz min­denfajta kísérletezésnek. Dacára annak, hogy ez na­gyon fantasztikusnak hangzik, szakértők véleménye szerint meg van rá az eshetőség, mert ha megtalálják a módját az oly elem atomjának a felrobbantá­sához, amelyből nagyon sok van a földön, akkor egy ilyen bom­ba esetleg felrobbanásra kész­tetheti ezen elem összes atomja­it, ami éppen elegendő lenne ar­ra, hogy a földből egy uj “nebu­la”, vagyis a térben mozgó gőz­tömeg legyen. UJ ANYAGOK Most azonban hagyjuk ki szá­mításainkból ezt a kis incidenst s nézzünk körül, hogy milyen gyakorlati eredményeket is vár­hatunk a tudományos kutatá­soktól a közeljövőben. Termé­szetesen nem adhatok itt teljes tárgyilagos ismertetést az utób­bi évtizedek nagyon is széleskö­rű tudományos kutatásairól, ha­nem csak arról akarok pár szót szólni, amik a szaklapok átné­zésénél szemembe ötlöttek. Az első ilyesmi az, hogy manapság igen sok olyan használati tár­gyat árulnak már, amelyek oly anyagokból készülnek, amit nem a természet termelt ki, hanem az ember hozta létre és azelőtt egyáltalán nem léteztek. Tudósaink jóidéig inkább csak azt kutatták, hogy milyen anya­gok vannak a földön, amit még nem ismerünk. így rájöttek ar­ra a néhány elemre, ami igen kis mennyiségben található és nehéz volt a kiválasztásuk. Ilye­nek a rádium, az uránium, tho­rium, stb. Ezek itt voltak a föl­dön, más elemekkel összekever­ve, vagy vegyületeket alkotva, csak ki kellett őket választani. Azonban azt is tudtuk, hogy az elemek bizonyos természeti tör­vénynek engedelmeskerve ve­gyülnek egymással és alkotnak különböző anyagokat. Mert a kémiai értelemben vett vegyület egészen más, mint azon elemek, amelyek alkotják, így például a viz hidrogén és oxigén gázoknak a kémiai ve- gyülete; két gáz egyesül és fo­lyékony anyag lesz belőle amely tehát nem hasonlít az alkotó elemek egyikéhez sem. Azonban a földön csak bizonyos mennyi­ségű ilyen vegyületeket talál­tunk. A tudósaink most rájöt­tek, hogy ilyen egészen újfajta vegyületeket készíthetnek és olyan anyagokat hoztak létre, amelyekből még nem volt a föl­dön. Hogy mást ne említsünk, nézzük a selyem utánzatoknak mondott “latex” anyagokat, amiből a nylon harisnyák ké­szülnek. A folyóiratok állítása szerint ez az uj ipar olyan ro­hamosan fejlődik, hogy rövide­sen teljesen meg fogja változ­tatni az emberek ruházkodását. ÚJFAJTA GYAPOT De ugyanakkor a földműve­lési kísérleti állomások sem áll­nak tétlenül. Texasból például azt jelentik, hogy olyan gyapot (cotton) fajtát fejlesztettek ki, amely csak magot termel. Ez ol­csóbbá fogja tenni a gyapot ter­melést, mert a mag kiválasztás költséges eljárást igényelt. De azonkívül ma már a cotton-seed (gyapotmag) az iparokban is igen széleskörű alkalmazást ta­lál, mert kitűnő olajat lehet be­lőle préselni. Mint ahogyan a vegyi labora­tóriumokban előbb a rajztáblán állítják össze a kivánalmaknak megfelelő uj anyagokat, úgy az agrár kísérleti állomásokon is előre kitűzött céllal nevelik ki keresztezés vagy kiválasztás ut­ján a kívánt növényeket vagy állatokat, — tehát olyan élőlé­nyeket, amit a természet eddig még nem produkált. Most már csaknem minden évben halljuk a hírét valami egészen uj gyü­mölcsnek, főzelék félének, szár­nyasnak, vagy esetleg még na­gyobb állatfajtának is. Vagy ha nem is nevelnek ki egészen uj állatfajtát, de a ki­választás révén meglévő fajo­kon a kivánalmaknak megfele­lő javítást eszközölnek. így ma már egészen általános az éven­ként 250 vagy több tojást tojó tyuk, ami pár évtizeddel ezelőtt hihetetlenül hangzott volna. Ugyancsak ily javítást értek el a tejgazdaság terén is. Beltsville, Md. állami födmü- velő kísérleti telep jelenti, hogy ott olyan tyúkokat neveltek ki, amelyeknek a tojásai kevés sár­gáját, inkább több és kemé­nyebb fehérjét tartalmaznak, tehát süteményhez alkalmasabb mert több habot lehet belőle verni. Egy másik állomás vi­szont olyan sertés kitenyészté­sét jelenti, amelynek kevesebb a zsírja, de annál több a húsa. KIEGYENESÍTETT GÖRBE NYAK Iowa állami kísérleti állomása 25 évi kiválasztás után kinevel­te az olyan hosszu-szőrü juho­kat, amelyeknek a szemei körül nincsen gyapjú. Az ilyen juhok- nál nagy kárt okozott az, hogy a hosszú gyapjú annyira elta­karta a juhok szemeit, hogy en­ni is alig láttak. Huszonöt évi gondos kiválasztás után létre­hozták a minden tekintetben ki­fogástalan hosszu-gyapju birka fajtát. New Hampshire állami kísér­leti telepe nem volt megeléged­ve a nagy görögdinnyékkel, me­lyeknél a hosszúkás alakot sem szerették. Kitermelték tehát a sokkal kisebb, teljesen gömb alakú, körülbelül 3 fontot nyo­mó, igen édes görögdinnyét. Ugyancsak ez az állomás kie- egyenesitette a gőrbenyaku tök­nek a nyakát is. Most már ugyanolyan minőségű tököt ter­melnek, de teljesen egyenes nyakút, ami nem csak könnyeb­ben pucolható, de nincs is any- nyi hulladék belőle. Más kísérleti állomások vi­szont már létrehozták- az olyan pulykát, ami nem női nagyra, tehát alkalmasabb a kis csalá­dok részére. Egyébiránt most -számos kísérleti állomás igyek­szik létrehozni olyan csirke faj­tát, amelyen több hús van, mint a jelenlegi ismertebb fajtákon. Erre az egyik nagy “chain sto­re” még külön 5000 dolláros di­jat is tűzött ki s a jövő évben T. Lefkovits Munkástárs: Levelét megkaptam, amely­ben többek között az alaszkai utamra vonatkozólag is kérde­zősködik. Alaszkát én csak a vízről ismerem, mert azon az utón a hajón dolgoztam, mint szakács, igy csak a kikötő váro­sokat látogattam meg. A legtöbb helyen, még a kikö­tőkben is, nincs is város, csak pár bódé. Bizony itt a lakosság nagyon egyszerű életet él, külö­nösen a benszülöttek, hallgatag, tudatlan nép. De a bevándorlot- tak sincsenek megelégedve és vágynak vissza oda, ahonnan jöttek. Nome, Fairbank és Shitka ki­vételével Alaszka igen csendes. Csak ott hangos, ahol katona­ság tartózkodik, mert ezek mu­latnak, züllnek, amikor alkal­muk van rá. A lakásviszonyok és a közlekedés elég jó, mióta kiépítették a gyönyörű Ameri- can-Canadian országutat, amit igen jó karban tartanak. A népek azonban nagyon el­szórtan laknak, szomszéd szom­szédot nem ismer. Leginkább halkonzerváló telepeken dolgoz­nak, amelyek működésben van­nak 3-4 hónapon át évenként. A munkások szervezve vannak és igy elég türhetők a munkaviszo­nyok és a fizetés. A szezon után már be kell mutatni az uj csir­ke fajtát. Az ilyen uj fajta csir­kénél természetesen biztosítani kell azt, hogy az utódokban megtaláljuk azt a kívánt tulaj­donságot, JUGOSZLÁVIA NEM KAP ÉLELMET BELGRAD — John Cabot, az Egyesült Államok képviselője tudatta Vladimir Vlebit külügy­miniszter asszisztenssel, hogy az Egyesült Államok nem adja meg Jugoszláviának a kért 100,- 000 tonna búzát. Sőt azonkívül, két hajórakomány krumplit, ami már útban volt Jugoszlávia felé, szintén visszavonta és Né­metországba utalták. Ezt az eljárást az amerikai kormány azzal indokolta meg, hogy nem hiszi, miszerint Ju­goszláviában valóban nagy éh­ínség lenne. A valódi ok azon­ban kétségkívül az amerikai uj külügyi politikában keresendő. A DOROGI BÁNYÁSZ ÁRVÁK támogatásához utólag hozzájá­rultak Hegyi Otto $2.00, Szigeti Ernő $2.00 és Reich Árpád $1.50-el, úgy hogy $80.00-ra emelkedett az elküldött összeg. Valamint itt kell nyugtáznunk Zsámbóky István, Rád és Ihász munkástársak $22.50 konyhaki­adást fedeztek, hogy a bányász árváknak nagyobb összeg men­jen. Ugyancsak Kovács mun­kástárs és neje fáradozását és torta adományát köszöni a Ren­dezőség. az indiánok és az eszkimók új­ból halászattal foglalkoznak, de akkor már a saját használatuk­ra. Sok fehér ember kimegy aranyat keresni és itt a szerzőn keresetét feléli, vagy pedig le­mennek Seattle vagy San Fran­cisco városokba a jövő szezonig. A múlt ősszel, amikor a hajós sztrájk kitört, az a hajó (North Star) amelyen én dolgoztam Shitka kikötőjébe futott. Ez a hajó mindig az északi vizeket járja. Már késő volt, mire az utasítást megkaptuk Seattle vá­rosból és egy jégtörőnek felsze­relt cirkáló jött értünk, amely 40-50 fokos hidegben hozott ki bennünket egészen addig, amig a kanadai vizekre értünk. Victoria kikötőben láttuk azt, hogy a rakodó munkások itt sztrájktörő munkát végeznek, noha ugyanazon unionhoz tar­toztak, mint a sztrájkoló hajó­sok. Miután ez a város csak 210 mérföldnyire van Seattletől, az itt kirakott árukat katonai truckokon szállították le. Hát ilyen a szakszervezkedés! Alaszkáról csak ennyit irha­tok. Megemlítem még, hogy Los Angelesben felkerestem Bercsa munkástársékat, akikkel elbe­szélgettünk a Bérmunkásról és a mozgalmunkról. A. Patchy Wilmar, Cal. MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom