Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-03-15 / 1467. szám
1947. március 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal Leszámolunk Irta: KŐVÁRI MIHÁLY a Bérmunkás budapesti tudósitója MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI A vérben és vasban, fájdalmak és szenvedések között született magyar demokratikus Köztársaság és annak népe ellen a reakciós és fasiszta múlt hivei az országon belül, sőt azon kívül is összeesküvést szőttek. Ez az összeesküvés napról napra nagyobb botránnyá dagadt és a széleskörű nyomozás a legaprólékosabb részleteket is kiderítette. így nyilvánosságra került, hogy a külföldre menekült vagy ott rekedt diplomaták, politikusok, katonatisztek és tőkések Ausztriában, Olaszországban, Törökországban, Svájcban, Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban is oly tevékenységet fejtettek ki, mely teljes egészében a magyar demokrácia ellen irányult. A magyar múlt ezen gyászos emberei és a magyar nép ellenségei jól összefogtak újra a magyar nép szabadsága, a munkásság jogai és demokratikus törekvései és a magyar parasztságnak a földreform során megszerzett földjei ellen. Az összeesküvés sötét hátterében pedig ismét az Egyház áll, amely múltjához híven újra a nép ellen fordult . . . Az összeesküvők politikailag a Kisgazda Párt és a Parasztszövetség kebelén belül szervezkedtek, amelybe belevonták az egyetemek reakciós elemeit is Ennek következménye lett az, hogy le kellett tartóztatni a Kisgazdapárt egy aktiv miniszterét, nyolc kisgazdapárti képviselőt, több fővárosi bizottsági tagot, ennek a pártnak az országos főtitkárát és lapszerkesztőjét, azonkívül a Parasztszövetség főbb vezetőit, számos katonatisztet a választott “fővezérrel” együtt, egyetemistákat és a demokráciába befurakodott gyárigazgatókat és az egész országban feltalálható összeesküvők résztvevőit. A háborús vérzivataron keresztülment ország igy jutott el a felszabadulás második és a magyar Köztársaság megalakulásának első éves évfordulóján ezen népellenes összeesküvéshez, amely megdönteni akarta mindazt, amit a magyar nép eddig áldozatos munkájával megszerzett, illetve visszaakarta NEMZETKÖZI GAZDASÁGI TANÁCS LAKE SUCCESS, N. Y. — Az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Társadalmi Tanácsa egyhangú szavazással úgy határozott, hogy a rombadöntött Európa felépítésére Nemzetközi Gazdasági Tanácsot fog kinevezni. Ennek a tanácsnak, vagy bizottságnak a hatáskörét még nem szabták meg, de valószínű, hogy első sorban is a szállítási eszközöket fogja egységesíteni, amig még fogja könnyíteni a különböző országok közötti áru és személyforgalmat. Azonkívül meg fogja könnyíteni a termelésre nagy fontossággal biró szén, olaj és egyéb anyagok elosztását is. szerezni Horthyék számára az elvesztett “paradicsomot”, ahol kezdhették volna újra ott, ahol abbahagyták. Ez az összeesküvés intő példa az egész magyar nép, annak munkássága és parasztsága számára. Nagy figyelmeztetés ez, hogy örök készenlétben álljon a magyar nép minden tagjának, vártán: megvédeni demokráciáját és Köztársaságát, amelynek egyedüli birtokosa, jogainak élvezője és munkájának értékelője most is és a szebb jövőben lesz még fokozottabb métrék- ben. A reakciós fasiszták számára is legyen egy nagy tanulság ebből az összeesküvésből: a Nép ellen cselekedni nem lehet! Ez az idő elmúlt már végleg. Aki a Nép ellen fordul afelett a Nép ítél! Az országon belül levő és azon kívül rekedt vagy oda menekült összeesküvőknek csak egyet üzenhetünk: Urak, most az egyszer végleg leszámolunk! gát megvédelmezheti az uralkodó osztály törvényes és törvénytelen támadásaival szemben. A magyarországi segélymozgalom lekerült a magyar újságok első oldaláról és belülre került a vitatkozási rovatokba, ahol most már csak a legtöbbet arról beszélnek, hogy miért fulladt csúfos kudarcba az egyleti, egyházi és pártvezérek hajba- kapása miatt. Ha arányba akarjuk venni az amerikai magyarság egyéni segítési akcióját, a segélymozgalom akciójával, akkor az utóbbit majdnem a semmivel egyenlőnek nyilváníthatjuk és nyugodtan mondhatjuk, hogy ott segítés helyett, csak a lárma volt nagy. De nem is volt csoda, hogy igy történt, mert olyan ellentétes elvi és vallási különbségeket és ezek között régen levizsgázott amerikai nyilas Horthy legényeket ültettek de az egység asztalához, hogy jóformán mindenki gyanúsnak látszott és úgy nézett ki, hogy a maga oldalára akarta hajtani a vizet. A reformátusok a reformátusokat, a zsidók a zsidókat, a katolikusok a katolikusokat, a kommunisták a kommunistákat stb., szóval egységes széthúzás lett az egységes segítésből. Általános népsegitésről beszéltek, és megfeledkeztek arról, hogy népsegitésnél elsősorban csak munkássegitésről lehet szó. Hiszen a nép 90 százaléka a verej- tékes munkás táborba tartozik. Ha ilyen általános jellege lett volna, a segélyakció eredménye is más lett volna, örömmel kell leszögeznem, hogy volt alkalmam ennek felismerését végre látni, az elmúlt héten tartott new brunswicki kis társas ösz- szejövetelen, melyet a Bérmunkás olvasói hívtak egybe, hogy Tisztelt Munkástársak: A naptárt megkaptam és örömmel fogadtam. Most pedig köszönetét mondok az iró munkástársaknak a tanulságos és érdekes cikkekért. Az ilyen irodalomnak egyetlen munkás asztaláról sem szabadna hiányozni, mert akkor előbb tudna a munkásság megszabadulni a rabláncaitól. F. Salay East Chicago, Ind. Kedves Lefkovits Munkástárs: Mellékelten küldöm a naptár árát. A mi naptárunk mindig szép és jó volt, az idei is remek. Hiába, minden fejlődik és a fejlődéssel a mi naptárunk is lépést tart. Köszönettel tartozunk azon munkástársaknak, akik fáradságukkal hozzájárultak a naptár előállításához. Özv. Farkas Imréné Akron, O. az est jövedelmének ötven százalékát közvetlenül átutalják a dorogi bányarobbanás hátramaradottjai és árvái részére. Ez volt az egyetlen, első és remélhetőleg nem az utolsó megmozdulás az amerikai magyarság körében, melyet osztályharcos megmozdulásnak nevezhetünk a munka áldozatainak a támogatására. A dorogi bányarobbanásnak, mely az év jan. 20-án történt, több mint harminc bányász esett áldozatul, akik az özvegyeken kívül, 21 árvát hagytak maguk után. Ezek már nem a háború, nem is nácizmus, hanem a munka harci frontjának az áldozatai, akiknek a támogatása és segítése, egyszersmint segítése az általános munkásharcnak a munka igazi fölszabadítására. Itt azonban eltűntek a vallási, elvi és pártszinek és általános jellemben állnak előttünk a munka áldozatainak az árvái. Mi, amerikai munkások, nem mindannyian, sőt inkább mondhatjuk, hogy nagyon kevesen vagyunk, akiknek annyi jutott a kiizzadt munkabérekből, hogy abból jótékonykodni oly köny- nyen lehetne. Azt is tudjuk, hogy jótékonyság csak azért kell, mert kizsákmányolás van és a termelt javakban a termelési erők birtokosai dőzsölnek. Jól ismerjük a régi magyar uralkodási rendszert, mely a kizsákmányolásnak a mintaképe volt. Ennek a rendszernek a visszahozatala ellen áll most elkeseredett harcban a magyar munkásnép és ha csak kis részben levesszük vállukról a terhet, melyet a munkában kidőlt, hátramaradottak eltartása ró rájuk, úgy már is harcos kötelességet teljesítettünk. A new brunswickiak szép példáját még szebbé tehetjük, ha hasonló cselekvésben követjük őket. Tisztelt Munkástársak: Megbocsátanak, hogy ilyen sokáig késtem a naptár árának a beküldésével, de most mellékelten küldök öt dollárt a naptárért és elő, meg felülfizetésre. Úgy a naptárral, mint a lappal nagyon megvagyok elégedve. A naptárt külön nem dicsérem, mert az én véleményem is ugyanaz, amit a többi munkástársak és munkástársnők már elmondottak a naptárról. Mike Zajacz Cleveland, O. Tisztelt Munkástársak: A mellékelt öt dollárért indítsák meg a Bérmunkást két óhazai munkásegyesületnek. Szeretném, ha az egyiket Békéscsabára küldenék, ha van ilyen címük. Egyébiránt azonban teljesen mindegy, bárhová megy, mert mindenütt szükség van a vüágosságra és a tudásra. Dobisz Pál Newark, N.J. Tisztelt Szerkesztőség: Mellékelten küldök 3 dollárt a Bérmunkás egy évi előfizetésére és a naptár árára. A lapot nagyon szeretem. Lovász László Bridgeport, Conn. T. Lefkovits Munkástárs: A naptárt megkaptam. Megint gazdagabb lett a könyvtáram egy értékes számmal. Legyen szives küldeni még egy példányt, ha van még. Bauer Lajos Newark, N. J. T. Lefkovits Munkástárs: Először is köszönetét mondok a lapbizottságnak, hogy 13 hónapon át küldték a lapot anélkül, hogy a lejáratról említést tettek volna. Igaz, az én kötelességem lett volna figyelni, mielőtt elhagytam Californiát, igy most, hogy visszatértem, készséggel rendezem a mulasztást. Innen 1946 május havában mentem el Alaszkába és most jöttem vissza. Californából északra menve, Seattle felé, útközbe esik Centralia, Wash., az IWW történetében nagyin fontos emlékű városka. Igaz, most már úgy le van zülve, hogy nem igen érdemli meg, hogy az ember ott megálljon. Eltöltöttem ott pár órát, érdeklődtem a múltról. Természetesen az ifjú generációnak halvány fogalma sincs a történtekről, de az öregek őszintén és nyíltan beszélne és szeretettel említik az IWW-t. Seattle városból áthajtottam a 28 mélföldnyire fekvő Everett, Wash, városba is, amelyek földjét éppen úgy, mint Centrá- liáét, IWW-isták vére öntözte. Ez egy kis, de igen modern kinézésű város. Nagy faipara van, mint általában mindenütt ezen a vidéken. Itt is nagy tiszteletben tartják az IWW eszméjét, természetesen szintén csak az öregek. A. Patchy Wilmar, Cal. HETI KRÓNIKA (Folytatás az 1-sö oldalról)
