Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-02-22 / 1464. szám

1947. február 22. Földosztás Kinában A KÍNAI VÖRÖS hadsereg által megszállt terüle­teken IS FELOSZTOTTÁK A FÖLDEKET. — A FÖLDJEI­KET VESZTETT BIRTOKOSOK PROPAGANDÁJA NANKING —- (Tilman Burdin, amerikai ujságiró jelentése) __A kinai kommunisták által megszállt területen hatvan millió szegény kinai család jutott földhöz Kina északi részében és Man- churiában. Ez egyben azt jelenti, hogy azon a területen számos nagybirtokos veszítette el a földjét, akik elmenekültek és rémhí­rek terjesztőivé lettek. hírek magyarorszagbol _ SZEMELVÉNYEK A MAGYARORSZÁGI LAPOKBÓL — FOLYIK A SZLOVÁKIAI MA­GYAROK DEPORTÁLÁSA HAZATÉRNEK A BELGIUMI MAGYAR HODIFOGLYOK Ezen aránylag igen rövid idő« alatt, mióta a kommunisták ke­zébe kerültek 'fezen területek, a népesség gazdasági életében óriási változások álltak bo. A nagy földbirtokok úgyszólván teljesen eltűntek. Ezer és ezer nagybirtokos s azok, akik azt a társadalmi rendet tartottak fenn, elestek jövedelmeiktől s legtöbbször el is menekültek. Ezek aztán rémmeséket terjesz­tenek a kommunisták kegyet­lenkedéseiről, aminek a lényege mindig az, hogy elvették tulok a földeket. Valószínű, hogy voltak ese­tek, amikor az addig elnyomott szegény népek “leszámoltak az előbbi uraikkal, azonban ez sem­mi szin alatt sem érte el azt az arányt, mint például Oroszor­szágban láttuk a kulaksag (gazdag parasztok) felszámolá­sánál. Semmi nyomára se akad­tunk annak, hogy tudatos bru­talitást alkalmaztak volna bár­hol is. LESZÄMOLN AK Ezen a területen a nagysza­bású földreform csak a japánok lefegyverzése után vette kezde­tét s csak a legutóbbi 8 hónap­ban érte el azt a fokot, ahol mar erőszakkal konfiskálják a nagy­birtokot és osztják fel a sze­gény parasztság között. A há­ború alatt és azt megelőzőleg a kommunisták csak a földbirto­kos jogainak a megnyirbalasara törekedtek, de a birtokot meg­hagyták a tulajdonos kezeiben. Most azonban már eljutottak a földreform második fázisához, amelynél nem csak a földbirto­kot foglalják le, hanem más nagy vagyonokat is elkoboznak és a hírhedt nevű földbirtokoso­kat külön is megbüntetik. Ezt nevezik a “leszámolásnak”. A szegény kínaiaknak több földesur ellen volt panaszuk, amit eddig soha sem orvosol­hattak. A földesurak túlságos kizsákmányolását semmi sem korlátozta. Most aztán minden­felé “népbiróságokat” állítanak fel, ahol panaszt emeltek az ily földesurak ellen és ha bűnösnek találták őket, akkor büntetést szabtak ki rájuk. A népbirosa- gok á szó szoros értelmében ilyenek, amennyiben a tömeg mondja ki a vádlott felett a bű­nösséget. AZ OSZTÁLYHARC ÉLESZTÉSE Ezen tömegbiráskodásoknai célja az “osztályharc” élesztő­se. A kommunisták igy akarjál arra tanítani a népet, hogy aj egyik osztály ellensége a másik­nak. A bérlőket szembeállítot­ták a föld tulajdonosokkal; £ segédeket a kereskedőkkel; £ munkást a munkaadójával, stb A földreform méretei és for mái különböznek a különböze területeken. Vannak, ahol min­den nagybirtokot felosztattak apró részekre. Másutt viszont s nagy parcellákat hagytak meg a tulajdonos kezében, mert az illető kooperált a kommunisták- kai, — jó hazafi volt, mint j mondják. Egyes esetekben kár- . pótlást fizettek a földbirtoko- ] soknak, ezeknek száma azonban igen kevés. HÍRHEDT MAGYAR REKORD I WASHINGTON — Az Inter- , national Labor Office jelentése ‘ szerint a háború utáni drágaság az egész világra kiterjedt. Ha ’ az 1937-es árakat vesszük ala- . pul, akkor az Egyesült Álla- ; mokban a megélhetési árak át­lag 48 százalékkal emelkedtek, . Canadában az áremelkedés csak 26 százalékos volt. Az International Labor Offi­ce statisztikai hivatala 17 or­szágra vonatkozólag mutatja ki a drágaság emelkedését. Leg­magasabb volt az áremelkedés ott, ahol nagy volt az infláció, így például, ha csak a pénz vá­sárló képességét tekintjük, ak­kor az 1937-es dátumhoz viszo­nyítva Magyarországon a drá­gaság következtében 1946 má­jus havában 235,795,000 szoros­ra emelkedtek az árak, de már ugyanazon év augusztus havá­ban pedig 399,993,000 szeres volt az emelkedés. Ez volt a vi­lágrekord. Kinában, ahol szintén nagy az infláció, 1946-ban az árak 4400-szoros emelkedést mutat­tak. Olaszországban a múlt szeptember hóban az élelmisze­rek az 1937-es árak 2500 szoro­sát mutatták. Japánban is elér­te az áremelkedés az 1937-es árak 4800 szorosát. Ezen árak leginkább csak élelmiszerekre vonatkoznak. Általában a drágaság 125 százalékos emelkedést ért el Brazíliában és Cubában; Fran­ciaországban 900 százalékot, Svédországban 65 százalékot, Norvégiában 61 százalékot, Né­metalföldön pedig 82 százalékos emelkedést mutatott. BUDAPEST — A szlovákiai magyarok deportálása fokozott ütemben folytatódik. Naponta átlag 400 magyar családot szál- ílitanak el erőszakkal szülőföld­jükről a nyugati országrészek­be. ÁLHIREK MAGYAR-CSEH­SZLOVÁK INCIDENSEKRŐL BUDAPEST — A csehszlová­kiai sajtó és rádió szerint fel­fegyverzett magyar polgári ala­kulatok áthatoltak a határon, hogy betörve az elmenekül ma­gyarok házaiba magukhoz ve­gyék és a magyar határvonalon túlra mentsék az ottmaradt magyar értékeket. Illetékes magyar helyen ezzel a híresztelésekkel kapcsolatban kijelentik, hogy a magyar cseh­szlovák határon semmiféle inci­dens sem fordult elő és semmi­féle magyar alakulat sem nyo­mult be szlovák területre. E kommünkéhez a MTI diplo­máciai munkatársa hozzáfűzi, hogy a hamis csehszlovák hír­verés a szlovákiai magyar gyer­mekek, öregek és betegek de­portálásáról akarja a figyelmet elterelni. BRÜSSZEL — A tilleuli (Bel­gium) táborban őrzött magyar hadifoglyok utolsó nyolcvan fő­ből álló csoportja többszöri in­tervenció ellenére sem térhetett eddig vissza Magyarországra. Most a belga kormány értesí­tette a párisi magyar követsé­get, hogy a foglyokat felszaba­dítja és igy repatriálásukat semmi sem akadályozza többé. Fordulat követkézéit be a Belgiumban bányaműn kára szerződtetett magyar hadifog­lyok hazatérésének ügyében is, amellyel kapcsolatban szintén meddőek voltak az eddigi inter­venciók. A párisi követség érte­sítést kapott illetékes belga kormányköröktől, hogy e fog­lyokat szerződési kötelezettsé­geik alól feloldja és visszatér­tük elé nem gördít akadályt. ROBBANÁS A WEISS MAN­FRED GYÁRBAN BULGÁRIÁBAN IS? V MAGYAR SAJTÓ AZ ÖSZ- SZEESKÜVÉSRŐL BUDAPEST — A kommunis- a párt lapja, a ‘Szabad Nép’ Ír­ja, hogy a kisgazdapárt még nindig visszariad a kellő kon­zekvenciák levonásától. A párt­iak pedig sajátmagának kell el­végeznie a nagy sepregetés ki- terülhetetlen feladatát. A szociáldemokrata “Népsza­va” azt hangsúlyozza, hogy lem elég büntetni, hanem gyö­keresen meg kell változtatni a magyar politika útját. Ki a köz- lletből a nem demokratikus ele­mekkel, amint a szomszéd álla­mokban is kiebrudalták őket. Ezután a valóban demokratikus erőkkel kell megcsinálni az egészséges koalíciót — Írja a Népszava. A kisgazdapárti “Kis Újság” válaszol a “Szabad Nép”-nek. Felesleges volt a figyelmezte­tés, mondja a lap, mert a Kis­gazdapárt mindenkit eltaszit, akinek bármi köze volt is a szervezkedéshez. Felülvizsgál­ják az 1945. október utáni párt­tagságokat és egyébként is fe­lülvizsgálják az összes tagok helyzetét. A csepeli Weiss Manfréd gyár Martin kemencéjében rob­banás történt. A robbanás ereje szétvetette a kemencét s a szer­te repülő tüzes vasdarabok meg­sebesítették Gönczi János 22 éves gyárimunkást. Gönczi kór­házba szállítás közben meghalt. Még két munkást sebesitettek meg a szétrepülő vasdarabok. A vizsgálat megállapította, hogy az olvasztó kemencében az ócskavassal együtt valószínűleg még az ostrom idejéből vissza­maradt robbanóanyag is beke­rülhetett. Ez okozta a robba­nást. ÚJÉVI JELENTÉS AZ ISKO­LÁKRÓL SOFIA — A bulgár bíróság előtt befejezést nyert az össze­esküvéssel vádolt 27 magasran- gu katonatiszt bünpöre. A vád szerint a vádlottak összeesküd­tek a jelenlegi kormány meg­buktatására katonai puccs ál­tal. Miután a vádlottak nem csak beismerték bűnüket, ha­nem megbánást is mutattak, aránylag igen enyhe Ítéletet kaptak. Négy ezredest egyen­ként 15 évi fegyházra, 16 tisztet egy évtől 7 évig terjedő fegy­házra, hármat hat havi börtön­re Ítéltek, négyet pedig felmen­tettek. 48.000 NYUGATOS NEM TÉRT MÉG HAZA BUDAPEST — A Szabad Nép ismerteti a Magyar Vörös- kereszt németországi és auszt­riai kirendeltségeinek tevékeny­ségét s megemlíti, hogy a kiren­deltségek 1945. október 1.-től kezdve 450.000 személyt segí­tettek haza nyugatról. Ausztri­ában még 14.000, német és más területen pedig 34.000 magyar tartózkodik, tehát összesen 48.- 000 nyugatos van külföldön, Ezeknek hazaszállítására is ha­marosan sor kerül. Az elmúlt év legnagyobb köz­oktatási feladata volt az általá­nos iskolák beszervezése. A közoktatásügyi minisztér i u m általános iskolai ügyosztálya az ezen a téren történt eredmé­nyekről mérleget készített. Az általános iskola bevezetése előtt volt: állami népiskola 2370, ezekben 7281 tanterem, 9680 nevelő, 356.802 tanuló. Feleke­zeti iskola 4842, ezekben 10,702 tanterem, 11.429 nevelő, 601.- 526 tanuló. Összesen 7212 isko­la, 17,983 tanterem, 21,109 ne­velő, 958.328 tanuló. Általános iskolává alakult: Állami iskola 1543, ezekben 6381 tanterem, 8676 nevelő, 308.487 tanuló. Felekezeti isko­la 3092, ezekben 8151 tanterem, 8840 nevelő, 454.255 tanuló. Összesen 4635 iskola, 14.532 tanterem, 17.516 nevelő, 762.742 tanuló. Népiskola maradt: Állami 827, ezekben 900 tanterem, 1004 nevelő, 48,315 tanuló. Fe­lekezeti 1750, ezekben 2551 tan­terem, 2589 nevelő, 147.271 ta­nuló. Összesen 2577, ezekben 3451 tanterem, 3593 nevelő, 195,586 tanuló. — Az Egyesült Államokban az 1946-os év végén 18,277,000 ki­szolgált katonát (veteran) tar­tottak számon, — jelentette a Veterans Administration. 8 oldal BÉRMUNKÁS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom