Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-02-15 / 1463. szám

1947. február 15. BÉRMUNKÁS 5 oldal Forradalmi egység felé (Vi.) A politikai szocialisták - a mai időkbeni újabbaknál, a legszomorubb állapot az volt, hogy az első világháború alatt és azóta jobban marták egy­mást, mint az igazi ellenségei­ket, a tőkés osztályt, mely ellen kellett volna összevonni minden erejüket, mivel élet-halál harc folyik közöttük. Mi I.W.W.- isták inkább a gazdasági, mint politikai tényezőket, mozgalma­kat fogadtuk el mérvadóknak, igy a pártfrakciókon és viszá­lyokon felül helyezkedve, sok­szor rámutattunk ezen romboló testvéri harcokra. Egy kom­munista jobban gyűlölte a szo­ciáldemokratát, mint egy fasiz- tát és viszont. Sokszor annyira mentek ezen gyűlöletben, hogy I még a fasisztákkal is szövetkez­tek, egységfrontokba mentek, hogy egymást gyengítsék letör­jék. Mi tudtuk és mondtuk, hogy mindkét pártirányzat és vezető­ség hibás volt, de most, hogy az egység felé közelednek, úgy Di­mitrov, mint a magyar Kom­munista Párt vezére Rákosi beis­merték a saját részükről a múl­tak hibáit és azokat kiküszöböl­ve igyekeznek egységfrontra, mely elég szépen működik már ezen országokban és mindenfe­lé nagyobb teret, reményt és si­kereket mutat. Először is a szociáldemokra­ták hibáit mutatjuk ki. Az első háború alatt, amikor az egység­re és tiszta szocialista álláspont­ra lett volna legnagyobb szük­ség, a szocialista pártban nagy szerepre jutott ügyvédek, opor- tunisták, nagy hazafiak lettek, önző egyéni és hazafias érdeke­ket szolgáltak a marxizmus he­lyett. A nemzetköziséget kidob­ták az ablakon, valamint a szo­cializmus elemi követeléseit is. Az első világháború után a legtöbb országokban, Német, Ausztria, Belga, Hollandiában és sok más helyeken kormányt alakítottak, vagy kaptak aján­dékba, amiért nemzetiek let­tek és segítették a tőkés rend­szer életét meghosszabbítani. Ezen a téren legelői haladtak a német, magyar, finn, osztrák szociáldemokraták, de minden­felé hazafias, sőt super hazafi­akkal szövetkeztek, hogy a bol- seviki veszélytől — amint mon­dani szokták — megvédjék az országaikat. Nemzetközi szoci­alizmus helyett nemzeti szocia­lizmust, forradalmi helyett langymeleg reformokat szorgal­maztak. Természetesen, hogy az ilyen super hazafiakkal való egységfront következtében a szociáldemokraták álland ó a n mélyebbre sülyedtek és elvesz­tették nem csak a munkások bi­zalmát, hanem ami leglényege­sebb, a munkások forradalmi lelkesedését és áldozatkészsé­gét. De amikor a reakció, mely a fasiszta elemeket képes volt egybevonni és akcióba állítani látta, hogy nincs elegendő nagy munkástömeg ezen megalkuvó szociáldemokraták mellett sem, úgy azokat is, vagy legalább akik nem szívesen működtek össze a fasisztákkal, bebörtö­nözték, számosat meggyilkoltak. Mivel a fasizmus elég erősnek érezte magát, megindult hóditó útjára, megkezdték a második világháborút. Ez még nagyobb tisztitó hatással volt úgy a szo­ciáldemokrata, mint a kommu­nista pártra. Legtöbbször kon­centrációs táborokba dobták őket. Mert akiknél még megma­radt egy kis halvány fogalom az igazi nemzetköziség elvéből, azök nem szívesen látták a má­sodik világháború megkezdését, valamint ráeszméltek, hogy a győzedelmeskedő fasizmus ke­gyetlenül legyilkolja, vagy bör­tönbe veti őket. így, akik. még szabadon voltak, földalatti moz­galmakban egyesültek. Ott már szívesen látták a máspártbeli embereket is, mindazokat, akik­nek az élete éppen olyan ve­szélyben volt, mint az övék. Csakis egységes és jól szerve­zett csoportokban tudtak élet­ben — habár üldözve is — sza­badon maradni. Belátták, hogy ha élve akarnak megmenekülni ezen vérözönből, ha megakarják menteni a munkásmozgalmat a jövőnek, akkor félre kell tenni minden gyűlöletet egymás ellen, a marxista* csoportokkal, az iga­zi nemzetközi csapatokban, a földalatti mozgalomban van a menekvés. A háborús szenvedések, élet­veszedelem, közös nyomorúság, bizonytalanság volt a legjobb egyesitő tényező. Mikor évekig együtt kellett nekik élni a kon­centrációs táborokban, vagy bujkálni a földalatti mozgalom­ban, amikor csak a legjobbak maradtak meg hűségesen az eszme mellett mindkét oldalon, akkor kezdtek egymáshoz biza­lommal lenni. Nem egymás el­len, hanem a fasiszta terror el­len kellett nekik teljés erejük­kel harcolni. így eloszlott a köl­csönös bizalmatlanság, sokszor a kölcsönös gyűlölet, megint egymáshoz közeledtek. Még ilyen országokban mint Amerika, Anglia, Svédország, ahol nem volt szükség földalat­ti mozgalomra, nem közeledtek egymáshoz. Még itt tovább fo­lyik harc, a gyűlölködés és szövetséget keresnek egymás ellen, ahelyett, hogy a marxista tanok szerint ők egyesülnének. Még most a világesemények ha­tása és sok országban sikeresen együttműködő példák dacára sem.-látszik semmi közeledés a magukat marxista mozgalom­nak tartó partok között. Csak Olaszországban van meg a re­mény, a középeurópai országok mellett, hogy egységfrontra lép­nek. De azért mindenfelé, de leginkább a délamerikai, vala­mint az ázsiai szociáldemokrata pártok és a kommunisták egy­sége mindjobban kialakulóban van. Sőt még itt Amerikában is a most megtartott szociálde­mokrata konvenció delegátusai is egységfrontot akarnak, ha még nem is a kommunistákkal, de legalább a saját szociálista meg egyéb nagy cégeket a fasiz- ta Otto Peterson vezetése alatt szervezték újra. Más ismert ná­ci múltú egyének a G.E. Flick gyárakat és a Duesseldorf vas­müveket kerítették kezeikbe. MIT MOND AZ AMERIKAI PARANCSNOK FRANKFORT (on Main) — “El lehetünk készülve arra, hogy a közeljövőben nagyobb méretű és erőteljesebb földalat­ti náci mozgalommal kerülünk szembe,’* — mondotta Lucius D. Cláy »generális, az amerikai zóna helyettes katonai kor­mányzója. “A denazifikáló tör­vények milliókra vonatkoznak és nem lehet ily törvényeket végrehajtani anélkül, hogy szá­mottevő ellenállásra ne akad­nánk.” Lucius generális szerint a né­metek náciatlanitása óriási fe­ladat, mert sok millió emberről van szó. Eddig körülbelül hat millió kérdőivet osztottak szét csak az amerikai zónában, amelyből' még csak egy milliót néztek át a különböző bizottsá­gok. Ebből körülbelül egy-ne- gyed részt, vagyis 250,000-et kellett “vizsgálat alá venni”, így tehát csak ebben a zónában másfél millió “gyanús” egyén lakik. Bővebben ez azt jelenti, hogy csupán az amerikai zónában másfél millió ismert nácira szá­míthatnak, akiket meg kellene büntetni. Ezeknek jó része még ma is közhivatalokban ül, akik­nek gyors eltávolítása felfordi- taná úgy a politikai, mint a gaz­dasági életet ebben a zónában. Ezzel indokolják meg azt, hogy számos jól ismert náci vezér még mindig fontos közhivatalt tölt be. Különösen sok a náci a tanítók között, akik természete­sen náci szellemben nevelik az ifjúságot. AZ OpOSZ ZÓNÁBAN IS BERLIN — Az oroszok rá­jöttek, hogy nem csak az angol és az amerikai zónákban, ha­nem az orosz zónában is igen sok náci múltú egyén jutott ! fontosabb hivatalhoz az uj né­met kormányban. Ezt azzal ma­pártfrakcióik között, melyek vagy három-négy felé szakad­tak. Valamint Norman Thomas kijelentette, hogy most már a szociálizmus megvalósítása nem luxus, hanem egy azonnali kö­vetelés. Bár az angol-amerikai és ezekkel kapcsolatban Hollandi­ában és Belgiumban ezen egy­ség sokáig nem lesz megvalósít­va, de más országokban minden nap nagyobb egységről, egysé­ges programról és egységesen megszabott jelöltek, egységi ak­ciók felállításáról jönnek jelen­tések. Ezt legnagyobb örörfimel láthatjuk Japán, Burma, India, Indo-China államokban, ahol nagy harcok előtt áll a tömeg, a külföldi tőkés osztály és azo­kat támogató nemzetközi ban­károk ellen. (Folytatjuk) gyarázzák, hogy amikor az oro­szok megkedték a nácik bünte­tését, a legnagyobb bűnösöket kivégezték, másokat pedig el­vittek kényszermunkára. A ná­cik ekkor úgy igyekeztek mene­külni a büntetéstől, hogy töme­gesen léptek be az oroszok által pártfogolt Szocialista Egység Pártba. Ezt a pártot a német kom­munisták és a velük egységre lépni hajlandó szocialistákból alakították. Ebben a pártban a nácik biztonságban érezték ma­gukat és ezért annyian csatla­koztak le, hogy az oroszok állí­tása szerint jelenleg ennek a pártnak egyharmada volt ná­cikból áll. Éppen azért most hozzálát­tak a Szocialista Egység Párt igen szigorú “megtisztításához”, így például a vizsgálat alá vett 195 városi polgármester között, — akik mind ehez a párthoz tartoztak, 35 volt aktiv náci párttagot találtak. A katonai kormányzat 555 tisztviselője között 177 volt nácira akadtak. Az utóbbi napokban Szászor­szágban körülbelül 40,000 ilyen náci múltú párttagot tettek ki a Szocialista Egység Pártból. A nácik különösen ellepték a va­súti, távirdai és postai hivatalo­kat. A nagy “tisztítás” azonban kiterjed az iparokra és a keres­kedelemre is. Miután a német törvények megkövetelték, hogy a kis iparosok “mester” enge­déllyel rendelkezzenek, a kis­mesterek mindegyike belépett a náci pártba, hogy az ilyen en­gedélyt megkapja. Ezeknek el­tiltása most az iparjaik folyta­tásától felborítaná a gazdasági egyensúlyt. Általában most már az oroszok is elismerik, hogy egész Németországban igen ke­vés számmal lehet találni olyan egyéneket, akik valami módon szolgálatot ne tettek volna a ná­ciknak. KÜLÖNÖSEN ÓHAZAI CÍ­MEKET a lap rendelésénél kér­jük NYOMTATOTT betűkkel le­írni, hogy tisztán olvasható le­gyen, mert hónapok Telnek el, amíg levélváltás történik az esetleges helytelen címzés kicse­rélésére. döttsége azzal kilincselt a pénzügyminisztériumban, hogy a nagy jövedelmekről vegyék le az adót, mert csak igy lehet a fölös tőkéét “kicsalni” újabb befektetésekre. A pénzügyminiszter állítólag ud­variasan elutasította a bankárokat, akik akkor a számottevő re­publikánus képviselőkhöz fordultak és igy keletkezett a Knudson javaslat, amely ha nem is egészen olyan, mint a bankárok kértek, de minden esetre igen kedvező a gazdagoknak. Knudson és társai az “egyenlőségre’’' és a demokráciára hi­vatkoznak, amikor az adójavaslatuk mellett érvelnek. Hát nem-e a legtisztább demokrácia az, — kérdezik, — ha mindenki egyfor­ma elbánásban részesül? így a politikai egyenlőség és a politikai demokrácia álcája alatt rakják a közterheket a szegényebb nép­osztály vállaira és hagyják duslakodni azokat, akik nem dolgoz­nak, hanem csak mások munkája után élveznek nagy jövedelmet. Az adó trükk már ősidők óta ezt a célt szolgálja. Újból erőre kaptak a nácik (Folytatás az 1-ső oldalról) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom