Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-02-15 / 1463. szám
1947. február 15. BÉRMUNKÁS 3 oldal MUNKA KÖZBEN-------------------------(gb) ROVATA--------------------------AZ IDEÁLIS EMBER Már két ízben is foglalkoztam e helyen a túlnépesedés problémájával, de miután még mindig van egy kevés mondanivalóm erről a dologról, az alábbiakkal befejezem ezt a tárgykört. Az első ily tárgyú cikkemben megírtam, hogy a túlnépesedés általában szegénységet jelent, noha, mint minden szabály, úgy ez alól is van kivétel. Azonban általában láthatjuk, hogy az oly tulnépes országokban, mint Kina vagy India, a nagy tömegek rendkívül nagy szegénységben élnek. És az is igaz, hogy ezt a tételt megfordítva is alkalmazhatjuk: csak a túlságosan szegény népek szaporodnak túl gyorsan. Ezt egyszerűen azzal magyarázhatjuk, hogy a túl szegény népek egyben műveletlenek, tudatlanok és bigott vallásosak, akik nem korlátozzák a szaporodást részben tudatlanságból, részben pedig azért, mert azt a vallásuk tiltja, vagy legalább is a papok, akik a tudatlanságnak a vámszedői. A második cikkemben Mrs. Sangersszel egybekötve a “tervezett családról” tettem említést, vagyis a szaporodásnak arról a módjáról, ahol a gyermekeket nem a “véletlenség” hívja életre, hanem a szülők határozott kívánságának az eredményei. Ebben az esetben a szülők elhatározzák, hogy nekik egy, két vagy legfeljebb három gyermekük lesz, akiket aztán kívánságuknak megfelelő módon tudnak felnevelni. EZER ÉVES TERV De amint az egyes család igy előre elhatározhatja a család szaporodását, úgy többé-kevés- bé meg lehetne ezt tenni egy egész nemzet, egy egész ország, vagy kontinens népével is. Ma már rájöttek arra, hogy a nemzeti gazdálkodást is tervszerűen kell intézni, azért az orosz példa után ma már mindenfelé öt vagy tízéves terveket készítenek. Ugyanezt a módszert kellene alkalmazni, — s talán idővel fogják is, — a népek szaporodásánál is, noha itt nem öt vagy tízéves, hanem több száz vagy ezer éves tervekről kellene beszélni. Annyi tény, hogy bizonyos tekintetben már is alkalmazzák ezt a ‘tervezett népesedési’ módszert. így például említettük, hogy az Írek tudatosan leszállították Írország lakóinak számát hat millióról három és fél millióra és ezzel általános jóléthez jutottak. Nem régiben pedig arról olvastunk, hogy Argentínában 40 millió lakost akarnak, mert ezt a tömeget tartják a leggazdaságosabbnak azon a területen. így hasonló módon minden országban meg lehetne állapítani, hogy milyen számú nép részére lenne a leggazdaságosabb, amely szám felé aztán tudatosan kellene haladni. A tervezett szaporodásnak természetesen más előnyei is vannak, mint az, hogy elérjék azt az ideális számot, amelynél az adott területen az élet a leggazdaságosabb és igy a legkényelmesebb is. Ezzel csaknem egyformán fontos az is, hogy az ily tervezett szaporodással magán az emberi fajon is javítani lehetne. Javítani lehetne úgy a fizikai, mint az esztétikai és a szellemi tulajdonságokat is. IDEÁLIS TÍPUS Ebben a tekintetben az állat- tenyésztés terén már jóval messzebb haladtunk. Igaz, hogy az sokkal könnyebb is, mert ott az érzelmi világgal nem kell törődnünk, de azonkívül a házi állatoknál egy-egy generáció élete aránylag rövid és igy a kísérleteket záros határidőn be lehet fejezni. Hogy ezt a dolgot jobban megértsük, nézzük például a csirkékkel végzett kísérleteket. A csirkénél, mint tudjuk, minden évben uj generációt nevelhetünk s ez igen fontos téa reakciós, a konzervatív, a liberális és progresszív lap egy véleményen volt. A gazdasági érdek tehát összehozta a különböző elvi lapokat egy csoportba és egyöntetű akcióra — ha szükséges még sztrájktörők alkalmazására is. A munkabeszüntetés napja közeledett és a nyomdászok, akik együtt dolgoznak a lapcso- magolókkal gyűlést tartottak annak elhatározására, hogy mitévők legyen, ha a csomagolok beszüntetik a munkát. Mint ismeretes a szakszervezeteknél gyakran megtörténik, hogy mig ugyan azon műhelyben egyik szakszervezet tagjai sztrájkolnak a másik szervezet tagjai dolgoznak, mert szerződésük más időben jár le és az köti őket a munkához. Ez esetben azonban másként határoztak a nyomdászok. A határozat az volt, hogy ha a csomagolok és szállítómunkások beszüntetik a munkát, ők a piketvonalt tiszteletben tartják és azt át nem lépik. Ez a határozat tehát uj probléma elé állította a lapkiadókat, mert hiába toboroztak volna csomagolókat és szállítókat, ha a szedők nem szednek és a gépmesterek nem nyomnak, nem lesz lap. így a lapkiadók kénytelenek voltak ismét elővenni a ceruzát és újra számitgatni és rájöttek, hogy talán mégis csak lehet több javítást adni a munkásoknak. Eszerint a nappali csomagolok heti 11.50 javítást kaptak és a heti munkaidőt 40 óráról 37 és félre szállították le, mig az éjjeli munkások 13.50 bér javítást kaptak és a munka- dőt 37 és fél óráról 36 és egy negyedre szállították le. Az uj árszabály szerint a nappali munkások hetibére 70.50 és az éjjeli munkásoké 76.50 dollár. Éz szemmelláthatólag bizonyítja, hogy mit jelent a szolidaritás a munkásságnak. nyező a kívánt típus kifejlesztésénél. Minden ilyen kísérletnél alapul az örökölhető tulajdonságok szolgálnak. így a csirkénél a szárnyas átlagos nagysága, a toll és a tojás színe, a taréj formája, stb. jönnek számításba. A kereskedelmi csirke tenyésztők természetesen azt nézik, hogy olyan tyúkjaik legyenek, amelyek (1) sok tojást tojjanak; (2) nagy tojásokat tojjanak; (3) korán kezdjék meg a tojást; (4) nagy és szabályos testük legyen; (5) jellegzetes tollazata legyen, stb. stb. A kiállításokra nevelt csirkéknél még egész sereg más tulajdonságot is vesznek figyelembe. Mármost a csirketenyésztő ezen tulajdonságokat figyelembe véve képzeletben megalkotja magának azt az ideális csirke típust, ami kívánalmainak legjobban megfelel. Akkor azután kiválasztja azon tyúkokat és kakast, amelyek a legközelebb esnek az ideális csirkéjéhez és csak azoktól köl- tet. A következő évben az első generációból megint kiválasztja azt a pár tyúkot, amelyik legjobban megközelítette az ideált. A harmadik, a negyedik, az ötödik, stb. években tovább folytatja ezt a kiválasztást. A gyakorlat azt mutatja, hogy 12-15 év alatt (vagyis annyi generáción át) létrehozza azt az uj típust, amit előre megszabott. Attól kezdve aztán minden újabb generáció örökölni fogja az előre kijelölt tulajdonságokat. (Lesznek ugyan egyes individuális csirkék, amelyeknél az atavisztikus erők jelentkeznek és visszaütnek valamelyik régi őrükre.) AZ IDEÁLIS EMBER Nem akarom azt mondani, hogy az emberekkel is igy kellene tenni, mert hiszen az embereknél egy generáció körülbelül egy negyedszázad, de azonkívül nem lehet kiválasztani egyes nőket és férfiakat “tejiyész-em- bereknek”. Azonban lehet fordítva alkalmazni az állattenyésztésnél alkalmazott elvet, vagyis meg lehet akadályozni az olyan emberek életre keltését, akik legmesszebb esnek az átlagosan kívánt ideális emberi típustól. Sőt mi több, ezt már csinálják is minden modem országban bizonyos mértékben. így például a legtöbb modern országban sterilizálják a hülyéket és az olyan betegséggel rendelkezőket, amelyeket az utód örökölhet. A tervezett családalapításnál a hivatalos sterilizálást segítheti a műveltség. Ebben az esetben a szülők maguk gondoskodnak arról, hogy ily nem kívánatos egyénekkel ne szaporítsák a lakosságot. Ha az olvasó azt hiszi, hogy az emberi fajnak ily megjavítása olyan hosszú időt vesz igénybe, amit csak majd pár ezer év múltán vehetünk észre, akkor nagyon téved. A szellemileg vezető országokban máris oly nagyméretű ez a tervezett szaporodás, hogy úgy a fizikai, mint a szellemi kvalitás emelkedése látható lett fél század alatt is, amióta a szüléskorlátozás eszméje terjedni kezdett, noha ez csak két generáció idejét öleli fel. Valószínű, hogy a következő évszázadban ezen a téren már igen nagy haladást fog mutatni az emberiség, feltéve, hogy közben valamelyik bolond nagy tudós csupa véletlenségből fel nem robbant olyan atombombát, amely gőzzé változtatja az egész földet a régi divatu meg a tervezett szaporodással létrehozott ideális emberekből álló lakóival egyetemben. HÁBORÚS BŰNÖSÖKET REJTEGET A VATIKÁN BELGRAD — A jugoszláv kormány átiratot intézett a Vatikánhoz, amelyben azt a vádat emeli, hogy a Vatikán jugoszláv háborús bűnösöket rejteget. Az átirat megnevez öt háborús bűnöst, akiknek bűnösségét, az átirat szerint, már nem csak a jugoszláv, hanem az amerikai és az angol hatóságok is megállapították. Legfontosabb teendőnk (Vi.) Minden óhazai levélben, melyeknek az irói már olvasták a Bérmunkást, annak a dicsére| tét, azzal való teljes megelégedést fejeznek ki. Sőt, mint egy kedves könyv, kézről-kézre jár és a tulajdonosa éppen úgy ragaszkodik hozzá, mint egy jó könyvhöz. Ilyen levelek az óhazából is mindgyakrabban jönnek. És mentői több lapot küldünk Magyarországra, annál több kérelem jön és még fog jönni. Könyvtárakból, önképző és olvasó köröktől, szakszervezetektől, munkás otthonoktól és szövetkezetektől .. (Co-operati- vák). így időszerűnek vélem azon ajánlatot megtenni a Bérmunkás k itteni olvasóinak, hogy lehetővé tennék az ilyen kérelmek teljesítését. Ugyanis a Bérmunkás anyagi helyzete nem engedné meg, hogy ilyen kérelmeket teljesítsen anélkül, hogy a munkástársak ne segédkezzenek ebben. Valamint azt is tudjuk, hogy több olvasónk van, akik azért nem rendelik meg a lapot haza, mert nem biztosak, hogy a rokonaik megértik és megszeretik, vagy akarják-e, igy értékelni fogják-e a lapot. Azonban a fent jelzett helyekre küldött lapokat nagyon is akarják, igy nagy szívességet tesznek, nem egy-két embernek, hanem sok tagból álló ilyen csoportnak, ha egy-egy évre megrendelik a lapot az ilyen egyesületeknek. Meglátnák, amint már mi, akik egy pár megrendelést tettünk, hogy milyen lelkesedéssel fogadják és értékelik lapunkat a magyar munkások. Mivel a Bérmunkás minden pártfrakció, politikai érdek és cselszövések nélkül, csak is a munkásság érdekeit szolgálja minden sorával, amit most a magyar munkásság nagyon is értékel és hálásan fogad.
