Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-01-18 / 1459. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. janár 18. Nincs harmadik oldal (Vi.) Azt mindenki elismeri, hogy az éremnek két oldala van, de azt, hogy a munkások és a munkáltatók közötti harcnak is CSAK két oldala van, kevesen ismerik el, pedig az is éppen olyan logikus, mint az az állitás, hogy az éremnek két oldala van. Ha a munkásokkal képesek leszünk megértetni, hogy csak két oldal van az soztályharcban, minden munkásküzdelemb e n, akkor könnyen megnyerhetnénk minden harcot és megvalósíthatnánk a közös társadalmi rendszert hamarosan. De ezt a tényt a kapitalista rendszer bérencei, védnökei is felismerték és sikeresen ellensúlyozzák egy harmadik és hamis oldal felállításával. Azáltal összezavarják a munkások gondolkozását és legtöbb nem foglal semmiféle állást, vagy pedig a mesterségesen beállított harmadik oldalra állnak, mely alapjában véve csak a tőkésrendszernek az oldala, annak a védelmére van felállítva. így a munkásságnak is egyrészét a saját érdekei ellen állítják fel a csatatéren, a tőkések oldalán, akik azt hiszik, hogy csak a harmadik oldalon állnak, ami nem létezik. Az úgynevezett harmadik osztály, középosztály is hamis beállítás, csak arra jó, hogy a beképzelt úrhatnámokat, hivatalnokokat, tanítókat, írókat a tőkés osztály védelmére szervezzék. Pedig legyen az profesz- szor, vagy sepregető, ha bérért dolgozik, akkor munkás, BÉRMUNKÁS és a munkásság oldalán van a helye a józan ész logikája szeriht. Ezzel szemben rust, József Attila járt közöttünk vagy Kovács Imrét a magunkénak hittük ... Búcsúzéban átmentünk a vagy egy küo- méterre fekvő majorba. Az egykori nagybirtok istállóját a volt cselédek közösen használják. Éppen hazajöttek a jószággal: három öregember az istállóajtónál sodort cigarettáját. — Jobb-e? — kérdeztem, miután kezet ráztunk. — Sokkal jobb — felelték, elértve a szót. — Régebben reggel háromkor zörgettek ránk, most ötkor kelünk. — Kivénülünk a robotban — mondta a legértelemesebbjük. — Csak látjuk az újat, de öreg, elnyűtt csontjaink nem érzik. Jöjjön le a fiainkhoz az ur, tiz esztendő múlva. Átballagtam a párthelyiségbe, hol a két munkáspárt a demokráciáról vita-estélyt hirdetett. A terem lassacskán mégis megtelt: eljött a polgármester, a rendőrezredes, a tanári kar, majd egy százados, egy káplár és egy hadnagy érkezett, élénk beszélgetésbe elegyedve. Később hármasával kezdtek szállingózni az emberek: egy férfi és két nő, az egyik kalapos, a másik fejkendős. — Kik ezek ? — tudakoltam. — N. N. tanár, Y. N. törvény- széki biró, V. Z. malomtulajdonos, a felesége és a szakácsnőjük. Némi meghatódással indultam az emelvény felé. Hát mégis mozog? (Haladás) azt látjuk, hogy nem csak ezeket a cirógatás képen középosztálynak nevezett elemeket, hanem még a munkásoknak is egy nagy részét arra a hamis, megtévesztő harmadik oldalra, a közép útra, közép osztályhoz tudják állítani, mely csak képzeletben van meg és azért nagyon zavaros nemcsak a kevésbbé képzett gondolkozó emberiség között, hanem még a kizárólagos munkásszervezeteknél, a unionoknál is. Még ott is sokan vannak, akik nem a munkásság oldalán, hanem a beképzelt harmadik oldalon állnak és azáltal a munkásérdekek ellen harcolnak, vagy segítenek a tőkés osztálynak a harcban. Ezt az egyszerű tényt, nem kisebb, mint General Marshall, a nagy port felvert nyüatkoza- tában bizonyítja, a kínai helyzettel kapcsolatosan. Azt a jelentést tette, hogy nincs elegendő liberális, a középutra, a megalkuvás lehetővé tevésére a természetszerűen megoszlott két oldal között. Egyik oldalon a reakciós Chiang, a földes és hadurakkal, a másik oldalon a nép a kommunistákkal és a kollektivistákkal. És mivel már azok a civilizált névtől is megfosztott kínaiak már nem ismerik el a mesterséges harmadik oldalt, igy a harc dühöng a két oldal között és* a népek milliói tudják, hogy melyik az ő oldaluk, igy mi nem felünk attól, hogy nem a néptömeg, a dolgozó munkásság milliói fognak győzni a földesurak és a jobágy- rendszer hívei ellenében. Ugyancsak a nagy lapokban látjuk, hogy a New Deal roncsaiból egy harmadik oldalt akarnak megszervezni, de ugyan akkor legjobban kiemelt céljuk az hogy a munkás oldalt, vagy amint nevezik a vörösöket kizárják ebből a közép útból. Ez a New Deal is a beképzelt, hamis harmadik oldalt akarta felállítani, amig az 1930-as évek nyomorúságai, nagyon is világosan kezdte két oldalra osztani a népességet és már úgy a hamis beállítású középosztály, mint a ka pitalista osztály tagjai között is akadtak, akik megijedtek ezen természetes megoszlástól, ahol egyik oldalon a nincstelenek, másik oldalon a dúsgazdagok álltak, igy hogy megmentsék a rendszert, felállították a harmadik oldalt. Amig a veszély fen- állt, addig volt sikere a megalkuvásnak. De a háború alatt a tőkés oldal annyira megerősödött, hogy könnyűszerrel felrúghatja a mesterségesen beállított harmadik oldalt és a saját oldalán csoportosítja az erőit. Mintha mindazon tömérdek vér, melyet a háború alatt kiontottak, az amerikai tőkések ereibe lett volna átömlesztve, annyira megerősödtek és már nincs szükség a hamis harmadik oldalra, vagy legalább is ők úgy látják, azért döglött meg a New Deal, vagy megölték ? Ennek a beképzelt harmadik oldalnak a híveit, úgynevezett liberálisokból és közénosztály névre hamisított intellektuellok- ból verbuválják, olyankoból, akik méltóságon alulinak tartják a munkásság oldalán állást foglalni, de már azt látják, hogy a fokozott kizsákmányolás és elnyomatás csak élesebbé teszi az osztályharcot és megdöntéssel fenyegeti a tőkés osztályt, igy azokat mértékletességre akarják bírni, úgy a haszon ha- rácsolás, mint a munkásság bánásmódjában, de a főcél csak a mai tőkés rendszer megmentése. Ezt Roosevelt a harmadik oldal vezére nyíltan kijelentette. Legsikeresebben kihasználják az ilyen mesterséges harmadik oldal feállitását sztrájkok esetén, amikor a munkások gyermekeiből, családjából állítják fel a “public”-ot (közönséget) és azt állítják, hogy a munkások bérkövetelése a közönség érdekeit, tehát a munkások hozzátartozóinak az érdekeit sértik.1 Mert azt még a legbutább egyén is tudhatja, hogy magasabb munkabér, nem csak a közvetlen harcban álló munkásságnak hanem az összes munkásoknak javít a sorsán, valamint a jobb munkaviszonyok. Még is hamis beállítással a munkásságot is két részre osztják, egyik a harcoló munkások, mig a másik részét elnevezik közönségnek. Azt nem ismerik be, pedig mennyire tisztázná a helyzetet, hogy minden bérért dolgozó munkásnak csak is a munkásság oldalán van a helye és azok hozzátartozóinak is. Ezzel azt is elismernék, hogy a lakosságnak nagyon kevés része volna a kizsákmányolás oldalán, ha egyszer csak két oldalra oszlik a nép. Ugyancsak ilyen megtévesztő és természetellenes a harmadik párt is, mely csak arra jó, hogy az igazi osztályharctól mentői többeket visszatartsanak és erre a kacskaringós középutra vigyék csavarogni, amig fel nem ismerik, hogy nincs középút, nincsen harmadik oldal. Csak a munkás és a munkáltatók, oldala, hogy megvívja a harcot, eltörölje az osztály tagozódást, kizsákmányolást, megnyissa az utat az egységes érdekekből eredő köztermelésre, a köztulajdon rendszere felé, amelyben mindenki egy oldalra állhat, együttesen dolgozhat, senki nem fogja őket kizsákmányolni. 72 centre. A béremelésnek tehát elég magasnak kell lenni arra, hogy ezt a veszteséget ellensúlyozza. Ugyancsak követelni fogják az évi keresettel egyenlő élet és baleset biztosítást és elegendő nyugdijat arra, hogy a szövetségi aggkori nyugdijat (Social Security) legalább havi 100 dollárra emeljék. ÁLLAMI KEZELÉSBE VETTÉK AZ ANGOL BÁNYÁKAT LONDON — Az angol szénbányákat állami tulajdonba vették s az állami kezelés sikere vagy sikertelensége nagy befolyással lesz a Labor Party kormány sorsára is. Dacára annak, hogy a bányák államosítását nagymérvű “szocializálásnak” igyekszenek feltüntetni, a tény az, hogy az angol bányák már a teljes bukás szélén álltak s a tulajdonosok nagyon jól jártak az államosítással. Az angol szénbányák nagy része már nagyon kiaknázott, csak a szegényebb szénrétegek maradtak meg. A felszerelés is nagyon régi, elavult. Ennek következtében a termelés költsége is igen magas, tonnánként $4.80 és $11.60 között váltakozik. Ezt a magas termelési költséget csak igen nagy befektetéssel lehet lejebb ejteni. VILLANYOS KÉSZÜLÉKEKET GYÁRTÓ MUNKÁSOK KÖVETELÉSEI NEW YORK — A United Electrical, Radio and Machine Workers (CIO) union végrehajtó bizottsága gyűlést tartott, amelyen megállapodtak abban, hogy negyedmillió tagságuk részére ebben az évben a béremelésen kívül jóléti követeléseket és nyugdijat is fognak követelni. Ezen union tagságának igen nagy része dolgozik a General Electric, a Westinghouse, a General Motors és a Sylvania Elec- tris cégeknél. A union kimutatása szerint ezen cégek munkásai a háborút befejező V-J nap után a munkaidő és bérek levágása révén heti 13 dollárt veszítettek, amelyből a - később kivívott 18 és fél centes órabér javítással ugyan visszakaptak 7 dollár 40 centet, igy a veszteség csak 5 dollár és 60 cent lett volna, azonban a drágaság újabb emelkedése ezt a veszteséget megint felemelte heti 11 dollár A MÚLT ÉV SZTRÁJKJAI WASHINGTON — A Department of Labor jelentése szerint az 1946-os év 11 hónapjában 4,545,000 ember vett részt különböző sztrájkokban az Egyesült Államokban. A sztrájkok következtében az amerikai iparok 107,475,000 munkanapot veszítettek. Ez háromszorta nagyobb az előző rekordnál. A december hó adatainak csatolásával az. elvesztett munkanapok száma meg fogja haladni a 110 milliót. Dacára annak, hogy a sztrájkolok száma ez évben rekord magasságot mutat, a sztrájkok száma csak 4,335 volt, ami alatta áll az előző év 4,616-os rekordjának. Ennek magyarázata az, hogy az utóbbi sztrájkokban igen nagy szervezetek vettek részt. MAGYAR VÁROSOK. “ÖRÖKBEFOG ADJÁK” A MAGYAR ÍRÓKAT A Magyar Városok Ország- Szövetsége hir szerint nagysz básu országos jellegű kultúrál mozgalom elindítását határoz el. A főváros közművelődé ügyosztályával és a Magy Képzőművészek Szabad Sza szervezetével együtt a vidé városokban sorozatos vándor! állításokat szervez. Megbeszélést folytattak a b dapesti színházak vezetőivel i déki vedégszereplésekről. A M gyár Helikon mozgalom lény ge, hogy minden város, amel nek legalább 10.000 lakosa va egy magyar irót örökbe foga részére élethossziglan az állai V. fizetési osztály fizetését bi tositja. Minden uj olvasó, a f( lom regrutája. Hánv re verbuváltál, a társadalmi dalom Forradalmi Ipari regébe?
