Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-06-21 / 1481. szám
1947. junius 21. BÉRMUNKÁS 6 oldal A magyar kormányválság főbb okai (Vi.) A két kisgazdapárti politikus lemondása folytán a magyar kormányválság miatt egész nevetséges hadjáratot kezdtek úgy az újabb kormány, mint az oroszok ellen. Minden rosszat össze-vissza kiabálnak, csak az igazi okot nem mondják meg itten, mi vezetett arra, hogy Nagy Ferenc miniszterelnök lemondott, mert még a vád, hogy Kovács Béláékkal szövetkezett sem lett volna elegendő ok arra, hogy lemondjon, hogy ha pártja mellette állt volna. Nagy Ferenc lemondása első sorban is a Kisgazdapártbani válság, benső viszálykodás volt. Ottan is a jobb és a balszárny ütközött össze. Az összeütközé- si ok, a bankok és még több nehézipar államosítása volt. Ez mind a hároméves tervvel kapcsolatosan történik. Azon tervezetek, mely a magyar ipari termelést, ezáltal a nép életszínvonalát három éven belül 80 százalékkal akarja emelni. A TERVEZET Ezt már az év elején kezdték tervezni, tanácskozni fölötte. A szociáldemokrata és a kommunista párt bevonta a szakszervezeteket is a május 21-ikére, már három párt a négy közül megegyezett a terv kivitelében, csak a Kisgazdapártnál nem tudtak megegyezni. Elvben elfogadták a tervet, de a kivitelben ők teljesen más utakat és pénzforrást akartak alkalmazni, mint a másik három párt. (A Nemzeti Parasztpárt is megegyezett a munkáspártokkal a terv kivitelében.) Nagy Feren- cék ellenezték azt a tervezetet, hogy a bankokat állami kezelésbe vegyék. Ahelyett nagyobb amerikai kölcsönre számítottak, attól akarták függővé tenni a hároméves tervet. Azzal érveltek, hogy azt a kölcsönt megkaphatják, hogy ha nein államosítják a bankokat és más nehéz iparokat. Ezen terv kivitelére 6300 millió forintot számítottak. A végösszegben mind a négy párt megegyezett. Csak a Kisgazda- pártba behúzódott bankárok és iparfejedelmek, féltve kiváltságos helyzetüket, szerették volna a gazdasági hatalmat megtartani a kezeikben azáltal Magyarország urai mara d n i. Ugyanis a Nemzeti Bank Magyarország független üzemeinek hatvan százalékát uralja nagyobb kölcsönök folytán, a Hitel Bank meg sok kisebb tulajdonosok fölött gyakorol kontrolt a jelzálog kölcsönök (mortgage) folytán. Mi tudjuk, hogy minden országban a bankokon keresztül gyakorolják a gazdasági hatalmat, akik kontrolálják a bankokat, azok kontrolálják az ország gazdasági folyamatát. Ezt Nagy Ferencék is tudták, azért görcsösen ragaszkodtak ahoz, hogy inkább amerikai kölcsönöket kunyeráljanak és hogy azt megkaphassák, hagyják a bankokat meg a bankárok kezeiben. így ők biztosak akartak lenni, hogy úgy a hároméves tervet, mint minden szocializmusra való törekvést akkor fojthattak volna meg, amikor ők akarták volna, a tervezőkkel együtt. Ha még nem is számítottak volna ezen megfojtásra,, akkor is a tejfelt ők fölözték volna le, úgy az ipari termelésről, mint a kereskedelemről. Itten Amerikában is, de minden kapitalista országban, egy pár bankcsoport uralja az iparok és kereskedelem nagy részét. Mert első sorban is, akinek nagy vagyona van, azokat teszik be a bankok igazgatóinak, azoknak van legtöbb részvényeik a bankokban és betéteik is. Az üyen hatalmas bank nélkül, vagy azok ellenére, nem lehet tervezett gazdaság, vagy fokozott ipari termelés, kereskedelem. Viszont az ilyen kis országokban még a bankok is a nemzetközi bankcsoportoktól függnek. KÖZTULAJDONBAN A BANKOK Már Franciországban és Angliában hónapokkal ezelőtt állami, vagy köztulajdonba vették a bankokat. Ezen tényt nem igen emlegetik és még azt sem emlegetik az amerikai lapok, hogy ez volt a fő ok Nagy Ferencék lemondására, mert nem csak a másik három politikai párttal, hanem a pártjukon belül is azon kisebbséget képviselték, mely ezt a természetes törekvést a hároméves terv fő szükségletét, a bankok államosítását ellenezték. Nagy Ferencék szerették volna a bankok uralmát, az országot elzálogosítani az ameri- kei bankároknak. Remélve azt, hogy akkor előbb-utóbb küldtek volna amerikai katonaságot is, a kamatokat behajtani és a befektetéseiket megvédeni és ezzel epmtt hűséges társaikat, a bankigazgatókat, politikusokat. Ugyan akkor ezen viták so- rozotai képen kimutatták, hogy a magyarországi Hitel Bank a múlt évben a háborús bizonytalanságra való tekintettel, nagy kamatok mellett ad csak kölcsönt. Még a Kereskedelmi Bank is, a nagykereskedőknek két és fél millió forintot, 36 százalékos kamat és 2 százalékos haszonrészesedés fejében adott kölcsönket. Ugyancsak a Nemzeti Bank csoportnak a kezeiben vannak a kis magánvállalatok nagy része és a gazdáik haszna mellett, még a nagy kamatokat is be kell nekik hajtani, valamint a kijáróknak és ügynököknek járó díjazásokat. Hogy mennyire nem olyan Tisztelt Lefkovits mtárs.: Gyakran gondolok önökre, a mozgalomra és mindenre, amit a múltban lelkesedéssel cselekedtem önökkel karöltve. Azonban a lepergett esztendőkbeli elszigeteltségem, a helyhez kötöttség, nagymérvű elfoglaltságom és különösen rossz egészségügyi állapotom annyira megtört, hogy ma már magamra sem ismerek. Ez az oka annak, hogy azon munkákat, amiket a múltban könnyedséggel s örömmel végeztem, — ezek közé tartoznak az irás és egyéb mozgalmi funkciók is, — most a legjobb akaratom mellett sem tudom végezni. Mellékelten küldök 13 dollárról szóló csekket előfizetésekre, naptárakért és naptárban közzétett üdvözletekért. Ebben benne van Kéry Sándor, Schenectady előfizetés egy évre $2.00, a naptárért 50 cent és felülfizetés három dollár. Szíveskedjék a Kéry előfizetését az olvasók rovatában nyugtázni és egyben tudomásul venni azt a kijelentését. hogy a lap tartalmával annyira meg van elégedve és olyan értékesnek találja, hogy a két dollár előfizetést még hárommal kívánja pótolni, hogy az értékhez mérten honorálhassa. Ezzel a kijelentéssel adta át nekem az itt beküldött összeget. Szíveskedjék elküldeni a környékiek tartozásáról szóló kiföldrengető- esemény volt ez a kormányválság, leginkább az bizonyítja, hogy a pártok erőviszonyai nem változtak. Sem szocialista, sem a kommunista párt nem kapott több miniszteri tárcát, vagy nagyobb állásokat, mint a múltban volt nekik. Minden megüresedett helyet a kisgazdák pártjából töltötték be, olyanokkal, akik már megegyeztek a másik három párttal, a bankok és most Dinnyés Lajos ajánlata szerint a bauxite bányák és az aluminium ipar állami kezelésbe való vételében. Ezen államosítási folyamatot még nagyobb mértékben megtették az angolok, valamint Franciaországban is nagyobb mértékben meg van valósítva. Mert azt még a megalkuvásra hajlamos angol Munkáspárti kormány is tudja, hogy a bankok kontrolján keresztül a bankárok kontrolálják az ország gazdasági életét. A nagy bankok államosítása mellett, a nagy vagyon meg- dézsmálását is tervbe vették. Ezen keresztül még több pénzre tehetnek szert, mint amennyit az amerikai bankároktól kikönyöröghettek volna és az országot nem kellene elzálogosítani. Kevesebb okuk lesz a nemzetközi bankároknak Magyarország belügyeibe belekontárkod- ni, beavatkozni, valamint ha nem 80 százalék, hanem csak 40 százalékkal emelik a magyar nép életszínvonalát, akkor is az lesz a legjobb érv, a tervezett és szociális gazdálkodás mellett, így csak sok sikert kinvánha- tunk ezen tervhez a magyar dolgozóknak. mutatást és legközelebb igyekezni fogok azokat rendbehozni. Vagyok őszinte munkástársi tisztelőjük Kozsány János Saratoga Springs, N.Y. T. Szerkesztő Elvtárs: Kővári Mihály elvtársam jóvoltából igen sok alkalommal jutottam abba a részemre nagyon kellemes helyzetbe, hogy az Ön szerkesztésében megjelenő “Bérmunkás” cimü lapot olvashatom. Sok számát ennek az igen nagy körültekintéssel és kiváló szakértelemmel, úgyszintén mély szociálista meggyőződéssel és tudással szerkesztett lapnak becses ajándékképen folyóirataim között megőrzőm és ha nsyy elfoglaltságom után pihenésre, felüídülésre vágyom, akkor előszedem őket és nagy élvezettel olvasom cikkeit és tanulok belőlük. Nagyon örülök annak, hogy Kővári elvtársam megígérte, hogy rövidesen saját címemre is küldeni fogják az általam oly nagyra értékelt lapot. A napokban igen jóleső érzéssel olvastam a Népszavában az ön által szerkesztett “Bérmunkás” dicséretét abból az alkalomból, hogy a “Bérmunkás” szerkesztősége üdvözölte a 75 éves Népszavát. Mihelyt egy kis nyugodt, szabad időm lesz, és a Szerkesztő ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található c dolgoz» emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a tér meló eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. L'gy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket 'trade unions) kép telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal ko zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni es a munkásosztály erdeken megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be Büntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett :“Tisztesseges napibert. tisztesseges napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR RENDSZERREL!” , . _ A munkásosztály történelmi hivatasa. hogy megszüntesse a bérrendszert A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is. hogv folytassa a termelést akkor, amikoi a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az íj társad*!»» szerkezetét építjük . rég» t*r»*d«*Jeo. keretein he!®! MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI
