Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)

1947-06-21 / 1481. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio k* n d a v t Ivn A /»t /\f M n ') I Q7I1 VOL. XXXV. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1947 JUNE 21 NO. 1481 SZÁM Lázas munkában a magyar reakció ELLENKORMÁNY ALAKÍTÁSÁVAL KÍSÉRLETEZNEK WASHINGTONBAN. — AMERIKÁBA HOZATTÁK NAGY FE­RENCET. — AMERIKA ÚJABB JEGYZÉKET FOG KÜLDENI A MAGYAR ÜGYBEN. WASHINGTON — A magyar kormány újjászervezése, amit a kormányból kiesett Nagy Ferenc volt miniszterelnök hívei úgy akarnak feltüntetni, mintha az az oroszok rendeletére történt vol­na, még mindig a külügyi politika központjában áll. Truman el­nök kanadai kőrútjából hazatérve első hivatalos munkája gya­nánt aláírta az olasz, a magyar, *>-----------------,-----------------------­a bulgár és a román békeszerző­HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . dés jóváhagyását, amit a szená­tus ratifikált. Az aláírás alkal­mával az elnök újból élesen de- nunciálta a magyar kormány újjászervezését. Truman szerint csak Olaszor­szág tért a helyes útra, mert ott olyan kormány van, amely “megfelel a demokráciának”. Ezzel szemben a másik három országban “antidemokratik u s kormányok vannak”, de azért a békeszerződést mégis ratifikál­ni akarja, mert igy hamarosan ki fogják vonni azon országok­ból az orosz megszálló harsere­get és akkor “a demokratikus erők nagyobb szabadságot kap­nak”. Truman elnök ezen nyilt ál­lásfoglalása a népellenes kor­mányok és csoportok mellett rendkívüli módon felbátorítja a magyar reakciót. A köztársa­ság elleni összeesküvést leta­gadják. csak a kommunisták ál­tal kitalált dolognak mondják s az amerikai sajtó és rádió se­gítségével az egész világra ki­terjedő reakciós propagandát fejtenek ki. NAGY FERENC AMERIKÁBAN Ezen reakciós propaganda ki­szélesítésére Amerikába hozat­ták Nagy Ferencet, aki család­jával együtt repülőgépen érke­zett Amerikába és most az ame­rikai magyar követség volt tag­jaival és az őtet támogató ame­rikai magyar vezérekkel “ellen­kormány” alakításán fárado­zik. Egyébiránt a washingtoni követség volt vezetője, Szegedy- Maszák Aladár is nagymérvű propagandát fejt ki az uj ma­gyar kormány denunciálására úgy a sajtónak adott nyilatko­zataiban, mint a rádión leadott beszédében, sőt még a filmhíra­dó utján is, amely alkalmat ad neki arra, hogy rágalmait mil­liós tömegek előtt mondhatja eL Az amerikai sajtóban meg mindig a legképtelenebb, gyak­ran minden alapot nélkülöző hí­rek jelennek meg a magvar ügyekkel kancsolatban. Egyik hir szerint Tildy Zoltán köztár­sasági elnök csak azért maradt meg tisztségében, mert az oro- szor megfenyegették, hogy ha lemond, akkor elfogják és Szi­bériába deportálják. Ezt a fe­nyegetést állítólag Nagy Ferenc irta az angol Lord Vennsittar- nak, aki szóvá tette az angol parlament felsőházában. Tildy Zoltán alaptalan mesének bélye­gezte ezt a hirt. Az elnöki állással kapcsolat­ban a külföldi sajtó már azt is megírta, hogy Tildy csak a vá­lasztásokig marad tisztségében. Miután a valásztásokból való­színűleg a munkáspártok kerül­nek ki többségben, igy Tildy le fog mondani és helyébe Károlyi Mihályt ültetik, akiben az oro­szok is megbíznak. Károlyi egyébiránt most Londonba uta­zott. Útközben Prágában nyi­latkozatot adott az újságírók­nak. Többek között azt mondot­ta, hogy “Amerika rossz lóra fogadott”, — mert Magyaror­szágon azokat támogatja, akik azért akarják megdönteni a mai koalíciós kormányt, hogy visz- szaállitsák a Horthy fél-feudá­lis uralmat. AZ IGAZI VESZEDELEM Károly is azt állítja, hogy Nagy Ferenc “kétkulacsos” po­litikát folytatott; nyíltan ellene volt az összeesküvőknek, titok­ban azonban velük tartott. Ká­rolyi szerint Magyarországra nem a kommunisták jelentenek nagy veszedelmet, hanem az, hogy visszaesik azon főnemesek uraíma alá, akik 25 éven át a németek támogatásával fasisz- | ta járomba tartották az ország ' népét. Magyarországon még mindig a koalíciós kormány rendelkezik. Nem a kormány, hanem a Kisgazdapárt tisztítot­ta meg önmagát. Ugyancsak hirt adnak a la­pok arról is, hogy Mindszenthy József, esztergomi hercegprí­más Kanadába érkezett a kat- holikus Eucharistic kongresz- szusra. Ezen lapok már előző­leg beharangozták, hogy az oro­szok nem fognak útlevelet adni Mindszenthynek. mert attól tar­tanak. hogy külföldön majd “leleplezi” őket. Ennek dacára (Folytatás a 6-ik oldalon) Itt vagyok újra az Írógépem mellett, szépen letőrölgetem, hogy legalább valami látszata legyen, hogy vakáción volt. Mintha csak mosolyogva kö­szöntene felém és velem együtt mondaná, nagyon de nagyon jól esett. Az én jó Írógépem körül­belül annyi idős mint én, az öt­venedik évét tapossa és vala­hogy úgy néz ki, mintha a va­kációt jobban szeretné, mint a munkát. Mintha csak velem mondaná, a vakációból a sok is kevés, de a munkából már a ke­vés is sok, utóvégre a kenye­rünk javát már mi is megettük. Csak nemrég láttam az egyik biztositó társulat pontos életkor kimutatását, mely szerint az amerikai munkás életkora na­gyon magasra szökött már elér­te a 65 év és 6 hónapot. Esze­rint az átlagos munkásnak csak 6 hónapra van lehetősége a 65 éves kor után nyugdíjas vakáci­óra. így tehát azok cseleksze­nek helyesen, akik ennél a kér­désnél azt a feletetet teszik ma­gukévá, melyet a magyar köz­mondás olyan bölcsen megálla­pít, “jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”. De nekem az útról kéne vala­milyen beszámolót írni, ha azon­ban az események forgatagát nézegetem, úgy látom, hogy én alaposan bevagyok csapva. Most amikor ilyen forrongó esemé­nyek történnek és különösen amikor a kis Magyarország ke­rült a nagyvilág eseményeinek leges-legtetejére, most én arról írjak, hogy láttam Texas ho­moksivatagján kecskéket lege­lészni olyan nyugodtan, mintha csak ott falnák be a világ leg­gazdagabb fü vitaminját. Úgy­szólván félig-meddig irigylem Írógárda társaimat, hogy olyan szerencsés helyzetbe jutottak az utóbbi pár hétben, hogy egyál­talán nem kell gondolkodjanak az írási anyagról. Az is igaz, hogy viszont ezt az alkalmat alaposan kihasználták és nálam nélkül is, teleirták a Bérmun­kást a magyarországi esemé­nyekkel, sőt még talán többet is írtak volna, ha lett volna ar­ra hely. Hogy ezt nagyon helyesen tették azt én tudom talán leg­jobban megbírálni, mert meg­fordultam az amerikai magyar­ság minden rétege között és azt tapasztaltam, hogy mindenütt elsősorban ezzel a kérdéssel fog­lalkoztak. Mi reánk tehát, ma­gyarnyelvű bérmunkásokra kü­lönösen a mostani magyarorszá­gi események fontos kihatással vannak. Na de visszatérve az utamba és Texasba, ahová autó­busszal mentem le New Yorkból, a demokrácia furcsa jelenségeit tapasztaltam. így pl. az egyik Countyban azt láttam, mintha kívül esne az Egyesült Államok területén, ahol teljesen valami baptista féle uralom van. Az egész megye irányítása a vallá­si hívők kezében van olyannyi­ra, hogy még a szesztilalom is be van vezetve dacára annak, hogy Texas állam területén máshol, éppen úgy árulják az italt, mint bárhol az Egyesült Államokban. Hogy aztán mi az eredménye az ilyen vallási nagy­képűsködésnek azt legjobban az utszélre dobált üres pálinkás üvegek bizonyítják. A demokráciáról és italtila­lomról beszélve igy aztán azt le­hetne megállapítani, hogy Tex­asban teljes demokrácia van, mert ime még egy megyének is meg van a teljhatalmú joga úgy intézkedni, ahogyan akar. Ha azonban valami másfajta intéz­kedés volna, tegyük föl valami­lyen szervezett fölkészülés a 60 centes órabér ellen, melyért a ! nagy hőségben a feketéket és a mexicoi indiánokat utmunkán dolgoztatják, ez már sértés vol­na a nagy demokráciára és rög­tön mint valami vörös összees­küvést minősítenék. Ép úgy, mint annak idején az IWW tag­jait kátrányozták, mert a mun­kaviszonyok ellen szervezni akarták a munkás tömegeket. Széles demokrácia van Texas­ban a tulvilági élet egyenlőség hirdetésére és egyes kis város­nak olyan hatalmas temploma van, hogy beillene még New York városának is. A templom körül forog a texasi munkás társadalmi élete. Ott vannak a kuglizók, a tánctermek, öröm­ben és bánatban mindig a temp­lomban találkoznak. Ott aztán nincs arról szó, hogy az éhbé­rek ellen kéne valamit tenni, ez már nem tartozik a tulvilági boldogság hatáskörébe és az ilyesmi demokrácia ellenes. Mint ahogyan demokrácia el­lenesnek minősitik a texasi új­ságok a zárt műhely rendszert és torokszakadva kiabálnak a rabszolga törvény mellett, me­lyet ép most akarnak a munkás szervezkedés ellen nyélbe ütni. Ezek óvják a demokráciát, akik a feketebőrü munkásokat olyan megszégyenítően elkülönít v e tartják, mintha csak nem is vol­nának emberek. Az egyik kis fa­luban láttam, a fekete negyed közepén van az öszvér piactér, melynek bűze adja a parki illa­tot a környékbeli lakók részére. Itt a vevők és eladók egyaránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom