Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-05-24 / 1477. szám
1947. május 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal Nincsen középút (a.l.) A munkásmozgalom célkitűzése egy tényleges igazságos társadalmi rendszer megvalósítása. Hogy azután egy társadalmi átalakulás hogyan jöhet létre, az kizárólag a munkásosztály felkészültségétől van függővé téve. Annyi bizonyos, hogy az uralkodó osztály nem egykönnyen mond le uralmáról. Mert éppen a jelenlegi magatartása bizonyitja a legjobban, hogy már jóelőre olyan védekezési akcióba kezdenek, amely kizárólag a feltörekvő proletáriátus ellen irányul. Napjainkban nagyon sokat hallunk liberalizmusról, ezzel kapcsolatban sokat kérkednek a demokráciával. Mindezek csak, a hiszékenyek és a nem gondolkozók számára jó csalétkek. Mert akkor, amikor valóságban a kapitalizmus osztályérdekeinek megvédéséről van szó, úgy a liberálisok, mint a demokráciával kérke- dők, csak a magántulajdon rendszerét igyekeznek védelmezni. Azért azt mondhatjuk, hogy a munkásosztály számára nincs közép ut. Vegyünk csak egy példát, a már annyiszor emlegetett görög kérdést. Ebben az esetben arról van szó, hogy Görögország megmaradjon a kapitalizmus számára. Tudjuk, hogy a jelenlegi görög kormány ténylegesen azokból került ki, akik a német megszállás alatt szívesen támogatták a nácikat. Maga a jelenlegi görög hadsereg pedig kimondottan azokból áll, akik a megszállás ideje alatt a német nácikkal együtt pusztították a harcias partizánokat. Ennek a reakciónak támogatására siet a “demokrácia” jelszava alatt az Egyesült Államok. Úgy a képviselők, mint a szenátorok, még az úgynevezett liberális elemek legtöbbje, minden utógondolat nélkül siettek a 400 milliós ajándékot megszavazni, mert arról lévén szó, hogy ezáltal még meg lehet menteni a görögországi kapitalizmust, a kommunizmussal szemben. Azok, akik a munkásosztály felszabadítását komolyan veszik azoknak a fentiek igen jó példát szolgálnak. A józanul gondolkozó munkások megtanulhassák a végbemenő eseményekből, hogy a munkásosztály érdekeit kizárólag, csak önmaguk képviselhetik. Ebben az országban nincsen kommunizmusról szó. Nem is lehet mindaddig, amig az AFL és a CIO képviselik a munkások számottevő szervezeteit. De mindezek dacára az itteni kapitalizmus a politikai osztályintézményének olyan rendeletet adott ki, hogy a fentnevezett szervezeteket teljesen hatástalanná tegyék. Ismételten megint ugyanazon esetet látjuk, mint a görög kérdésben, hogy a törvényhozóknak csak igen elenyésző kissebbsége ellenezte azon drasztikus munkásellenes törvények életbeléptetését. A törvényhozók liberalizmusa csak addik tart, amig a kapitalista és munkás érdekek között választani kell. Természetesen minden esetben a magántulajdon rendszerére épült kapitalizmust hűségesen igyekeznek szolgálni. A társadalmi átalakulásra vonatkozóan nem lehet közép ut. Sokan azért mutatnak egy kis liberalizmust, hogy a munkások szavazatait megkapják. Azok a törvényjavaslatok, amelyek rövidesen életbe lépnek, tiltják a zárt műhelyt, a check-off-ot, a munkásoknak egy egész iparra szóló egységes követelését. Az ilyen és hasonló törvények egészen tönkretehetik úgy az AFL-t, mint a CIO-t, mert mind a kettő a check-off rendszernek tudhatja be, hogy tagságát meg is tudja tartani. Ezzel szemben az IWW az egyedüli gazdasági szervezet ebben az országban, amelynek tanítása és szervezeti formája teljesen különbözik úgy az AFL, mint a CIO-tól. Az IWW azt hirdeti, hogy a munkás és a kapitalista osztály között semüyen érdekközösség nincs. A fő súlyt arra fekteti, hogy a munkások megértsék, hogy okvetlenül szervezkedniök kell, hogy osztályérdekeiket megvédhessék. A legfontosabb tehát, hogy az iparokban foglalkoztatott munkások ismerjék a szervezetet. Ha ezt teszik, akkor már ténylegesen nyert az ügyük, mert — ha a munkáltatók látják, hogy a munkások valóban hivei a s szervezkedésnek és meg van közöttük az osztály szolidaritás, akkor még a szerződés kötés is feleslegessé válik. Ha talán a múltban sokan lekicsinylőleg néztek az IWW-ra, a jelen körülmények meg kell, hogy értessék a munkásokkal, ha eddig nem is látták szükségesnek a forradalmi ipari szervezet kiépítését, amilyent az IWW képvisel, most már nem lesz tovább kibúvójuk, mert sem az AFL, sem pedig a CIO-tól nem várhatnak olyan magatartást, ami a jelenleg érvénybe léptetett munkásellenes törvények dacára önmagukat törvényesítsék. Nem pedig azért, mert azok a munkásvezérek, akik már hosszú évtizedeken keresztül a jól fizetett és kényelmes állásokba beleszoktak, azok már nagyon régen elfelejtették az igazi proletár sorsot. így az amerikai munkásokat most maga a kapitalista osztály a válasz- » úthoz kényszeritette. Vagy mint lealázott, gyáva rabszolgák fogják tűrni a törvényes gúzsbakötést, vagy ha még az osztályharc hamvadó tüzéből egy uj szikra lángra lobban és megtalálják az utat a helyes forradalmi ipari szervezet táborába. Ami azután arra is megtanítja, hogy az osztályharcban nincsen közép ut. Legyen ám az osztályharc útja bármily göröngyös, azt fölemelt fővel végig kell harcolni, ha a munkásosztály elakarja érni kitűzött hivatását: AZ UJ TÁRSADALMAT. Az Internacional Refugee Or- ganziation jelentése szerint a hontalanak (displaced persons) száma 1,345,902. Amerikában az elmúlt évben 81 millió gallon sört és 150 millió gallon egyéb szeszes italt fogyasztottak. NEGYVENÓRÁS MUNKAHÉT A FARMOKON WELLINGTON, New Zealand — New Zealand farmerjai követelik, hogy a labor kormány az adózás és egyéb célokra a farmeroknál is csak a heti negyven órás munkát vegye alapul. Különösen fontos az a farmtermények árainak megszabásánál, mert jelenleg a farmer csak 80 vagy több órai munkával képes annyit keresni, mint az ipari munkás a heti 40 órával. SCHACHT 8 ÉVET KAPOTT STUTTGART — A denazifi- káló bíróság a nürembergi tárgyalásánál felmentette, most 8 évi börtönbüntetésre Ítélte el, Schacht megfellebbezte az Ítéletet. Hir szerint az amerikai katonai hatóság is vád alá helyezte Schachtot, mint egyikét azoknak, akik a második világháborút előkészítették. SZÖKIK A NÉP SPANYOL- ORSZÁGBÓL MADRID — A spanyolországi kivándorlás az utóbbi három év alatt nagy mértékben emelkedett, — jelenti a munkaügyi minisztérium. Dacára annak, hogy a kivándorlást a kormány megnehezítette, a spanyol nép igyekszik menekülni Spanyolországból. HALADNI KELL A KORRAL PHILADELPHIA — Az itt lezajlott orvosi kongresszuson Dr. Stafford I. Warren, a California Egyetem orvosi szakosztályának a dékánja azt hangoztatta, hogy minden orvosnak haladéktalanul meg kell tanulnia a radioaktivitás okozta sebek gyógyításának módszereit. Erre nagy szükség lehet, — mondotta a tudós doktor, •— bárhol a világon és oly nagy mértékben, hogy minden orvosnak ismernie kell az orvosi tudomány idevágó legújabb adatait. Szóval a doktor attól tart, hogy atombombás háború lesz, amikor az ily orvosi tudományra nagy szükség lehet. ILLEGÁLIS KOMMUNISTA PÁRT BRAZÍLIÁBAN RIO DE JANIERO — A brazíliai Supreme Court helybenhagyta a választó bíróságnak azon döntését, hogy Brazüiá- ban törvényellenes a kommunista párt, dacára annak, hogy a párt több mint 800,000 szavazatot kapott. A Prestes szenátor vezetése alatt álló kommunista pártnak egy szenátor és 17 képviselője volt a parlamentben, azonkívül igen sok képviselője az egyes állami törvényhozó testületekben. Az Egyesült Államokban 1946-ban az individuális tüzesetek (nem értve bele a nagy katasztrófákkal) 560 millió kárt okoztak. Biró: Mi hozta már megint ide? Vádlott: Két rendőr. Biró: Nem azt kérdeztem. A részegség, ugy-e? Vádlott: Igen, mindkettő részeg volt. AFL ÉS CIO EGYESÜLÉS CINCINATI, O. — William Green, az American Federation of Labor elnöke azt a kijelentést tette a Brotherhood of Railway and Steamship Clerks (AFL) szervezet gyűlésén, hogy reméli, miszerint az AFL és CIO szervezetek egyesülni fognak még ez évben. Green beszédét azonban még a hallgatók sem vették komolyan s a beavatottak legfeljebb csak annyit ismernek be, hogy a két nagy szervezet a többi kisebb szakszervezetek bevonásával valamilyen “egység frontot” fog alakítani a jövő évi elnökválasztási kampányt megelőzőleg. RITKA HOLLÓ NEW YORK — A new yorki telefon alkalmazottak sztrájkja alkalmával George T. Myer- scough, a központi sztrájkbizottság elnöke jelentette, hogy 25 telefónrészvény-tulajdonos, — mindannyian csak néhány részvény tulajdonosai, 200 dollárt küldtek a sztrájkolok segélyzésére. így ebben az esetben a munkáltatók (részvényesek) a sztrájkolok mellé álltak, ami igazán ritka eset. Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna borítékban küldje el az előfizetését is. “Tas” az orosz távirati iroda jelenti, hogy Közép-Ázsában 412,500 acre gyapotot ültettek. A terv szerint ebben az évben már 4-5-ször annyit termelnek itt egy-egy holdon, mint a Nüus völgyében termelnek a gyapottermelők. ÉPITŐGÁRDA 1946-47-üt évre J. Bercsa, Los Ang. .......... 7.00 Birtalan L., Cleveland __ 5.00 Buzay J. Cleveland........... 4.00 L. Decsi, Akron ............... 5.00 Farkas J., Akron ...............7.00 Feczkó J., New York ..... 4.00 Fodor J., Cuy. Falls .........10.00 L. Gáncs, Carolina ...........12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland ........... 6.00 Hering P., Buffalo .......—. 8.00 Kollár J., Cleveland ......... 6.00 Kovách E., Cleveland....... 2.00 Kucher A., Pittsburgh __ 9.00 Lelkó A., Pittsburgh ----- 7.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 6.00 Mácsay J., Detroit ........... 6.00 Mogor J., Cleveland ......... 3.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Molnár A., Cleveland ...... 5.00 Munczi J., Cleveland ...... 2.00 Pika P., Chicago _______ 5.00 Páll L., Ambridge ........... 6.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 5.00 J. Reppman, Detroit......... 6.00 Z. Revesz, Hollywood.......12.00 Szigeti E., New York ...... 2.00 A. Székely, Cleveland ....... 6.25 St. Visi, Detroit................. 8.00 Vizi J., Akron ................... 7.00 Zára J., Chicago ............... 6.00 Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
