Bérmunkás, 1947. január-június (35. évfolyam, 1457-1482. szám)
1947-05-10 / 1475. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1947. május 10. Fejnélküli kapkodás (Vi.) Akik figyelik a tőkés rendszer védnökeinek az ide- oda való kapkodását, ijedt hápogását, láthatják, hogy nagy bajban lehet a tőkés osztály és ijedtében olyan eszközökhöz fordul, melyeket csak mint végső eszközt szoktak használni, de maguk sem nagyon biznak azoknak sikerében. Ilyenek a munkásszervezetek elleni törvények hozatala, melyet sok beszéd, tervezgetés, vitatkozások előznek meg. Megtárgyalják, hogy olyan elnyomó törvényeket hozhassanak, melyekkel a gyárosok, az elnyomók meg legyenek elégedve, de ugyan akkor ne ingerelje fel a szervezett munkásokat sem nagyon, a politikusok ellen. Ugyancsak ilyen “gordiusi” csomó elvágása elé állítja őket a külügyi helyzet is. Már alig találnak politikusokat, akik az amerikai tőkés rendszert, a nemzetközi bankárokat védeni merik, vagy sorsukat azokhoz kötni akarják. így nem nagyon válogatósak. Jó lett nekik a legvéresebb terrorista, fasiszta görög hercegek, diktátorok is, valamint Argentína és Spanyolország Szovjet ellenes, szocialista ellenes kormányaibal is keresik a szoros barátsági kapcsolatokat. Olasz, Német, Francia országokban, melyek egymagukban is a szocializmus oldalára billentenék a mérleget az öreg Európában, most eszeveszett szervezkedés, ígérgetés, propagan- folyik, hogy megmentsék a kapitalista rendszert. Mert az a szemenszedett hazugság, hogy a demokráciát akarják megmenteni, csak a gyermekeket és a született ostobákat nyeri meg az oldalukra. Vagy azokat, akik gazdasági érdekből a kapitalista osztály mellett kardoskodnak. Ez a három ország, de leginkább Francia és Olaszországok, majd későbben Németor- ország is, biztosan a szocializmus utján juthat békéhez és békés csere alapján kifejlesztett kereskedelemhez, termeléshez. Ezt nem csak elgondolás, hanem a statisztikai adatok alapján, minden gondolkozó ember megláthatja és a gazdasági tudósok meg is látták, megmondták a tőkés uraknak is, azért kapkodnak olyan eszeveszetten. Úgyis, a németek, úgy a császár, mint a weimari köztársaság, mint Hitler diktatúrája alatt, 60 százalékban a középeurópai, de leginkább a balkáni országokra szorult a külkereskedelemben. Odaszállíthatta az ipari cikkeit, onnan szerezte be élelmi készletének legnagyobb részét, azért akár készpénz, akár csere formájában, élete, megélhetési lehetősége ezen országokhoz volt kötve. Európa nyugati része leginkább gyarmatokra támaszkodik és ipari cikkeiket ott adja, vagy cseréli ki. Élelmezésben is nem kifelé, hanem befelé szállít, tehát Magyarországnak nem adhat, de egyáltalán nem cserélhetné ki ipari cikkekért, mert maguk is rávannak szorulva az ipari cikkek eladására külföldön. Most a szociáldemokrata kormány, mely az angol zónában, vagy a keresztény szocialisták, melyeket az amerikai zónákban segítenek, csak is úgy tudják az ország gazdasági rendszerét rendbehozni, vagy legalább is az ipari termelést megindítani, ha a közép-európai országokkal gazdasági egységben van, vagy legalább is megegyezésre jön. Azt nem tehetik meg a fegyVer segítségével, mint Hitlert tette, sem az ^.ranyvaluta alapján, mely egyik félnek sincs, hanem csak a csere alapján, melyben mindkét fél egyforma joggal és erővel rendelkezik. így nem diktálhatják az alapot, a feltételeket, hanem a balkán országoknak a feltételei is éppen olyan fontosak és mérvadók lesznek, mint Németország feltételei. Hogy milyen feltételeket fognak kiszabni ezen országok, azt nem jósolhatjuk meg. De azt tudjuk, hogy az angol-amerikai tőkéseknek nem fog tetszeni. Mert az a megegyezés, vagy feltétel kizárják az arany dollár és a font sterling mértékét. Ezen mértékek nélkül a nemzetközi bankárok elvesznek, kizáratnak minden kereskedelemből. Ahol nagymértékben az államon keresztül cserekereskedelem indul meg, ott nincs szükség ügynökökre, közvetítőkre, bankárokra. Ottan a hasznot nem csak korlátozzák, hanem nagyban csökkentik is. Még ha amerikai kezekbe kerülne is a német ipar, csak úgy dolgozhatnak, ha azokat az ipari cikkeket nyersanyag és élelemmel kicserélik, melynek legnagyobb részét csak is a közép-európai országokból kaphatják. Ha csak nem engednék át nekik az angolok, amerikaiak a délamerikai piacot, melyet el sem képzelhetünk. Mert ha ezt a délamerikai piacot átengednék, akkor úgy itt, mint Angliában nagy munkanélküliség lenne az eredmény. Ezt a lehetőséget nem merik megkockáztatni. így minden ide-oda való kapkodás mellett Németországot nem bírják talpra állítani a kö- zép-erópai országok nélkül. Nem tudják ipari termékeit más helyeken eladni anélkül, hogy saját ipari termékei elől ne adják át a piacot, ne idézzenek elő nagyobb munkanélküliséget. És Közép-Európa nem hajlandó oly egységet kötni a németekkel, melyben tovább is a nemzetközi bankárok szednék le a tejfelt az ipari termelésről és kereskedelemről. HÁBORÚS BŰNÖSÖK A NÉMET IPARBÁRÓK NUREMBERG — Az amerikai katonai hatóság mint háborús bűnösöket bíróság elé fogja állítani az I.G. Farbenindustrie cég vezetőit. Mint ismeretes, ez a cég kartelok segélyével az egész világra kiterjesztette működését. A vád szerint a cég vezetői előkészítették, majd hozzájárultak Hitler támadó háborúihoz. Ez az első eset, hogy iparbárókat is felelőségre vonnak a borzalmas világháborúért. A háború előkészítésén kívül a vádlottaknak felelniök kell még az elfoglalt országok ipari felszerelvényeinek és bankjainak megrablásáért, továbbá az Oswiecim és egyéb halálgyárakba küldött rabszolga munkásokért is. A vádlottak névsorát Carl Krauch, Herman Schmitz és George von Schmitzler vezetik be. Krauch nagyhírű tudós, aki különösen az olaj és olajtermékek ismeretében szakember. Goer- ing őt nevezte ki a német vegyiipart fejlesztő intézet vezetőjévé. Krauch volt a nagy vegyi vállalat és a náci haderő közötti összekötő tiszt. Schmitz a vegyi cég igazgató tanácsának az elnöke volt s ő irányította a Farbenindustrie kötelékébe tartozó több mint 30 nagy iparvállalatot. Nagy pártolója volt a művészetnek és gyűjtötte a világ minden részéről összerabolt műkincseket. 1929-ben Amerikában járt és megalakította a Farbenindustrie amerikai osztályát, amely azonban később a “General Aniline Corporation” nevet vette fel. Von Schmitzler a vegyi cég kereskedelmi ágának volt a vezetője. Első ízben 1933-ban tűnt fel, amikor 4000 márkát ajándékozott Hitler választási kampányára. Attól kezdve szoros kapcsolatot tartott fenn a nácikkal. Az említett három iparmágnással együtt még vágj 20 más olyan egyént számítanak vád alá fogni, akik pénzzel vagy ipari szerelvényekkel segítették elő az agresszív háborút. VESZTESSÉGÜNK Lapunk és mozgalmunknak egy áldozatkész támogatója dűlt ki az élők sorából, Chicagóban előnyösen ismert Szántó Lajos régi előfizetőnkkel. Mint üzletember nem lehetett tagja mozgalmunknak, de ez nem akadályozta őt abban, hogy támogassa a forradalmi Ipari Unionizmus terjesztőit. Közelebbi ismeretségbe még az első világháború idején került mozgalmunk tagjaival, amikor a háborús őrülettől megvadult hivatalos körök és az elvadított csőcselék hazafias kötelességének tartotta «kiirtani az IWW minden tagját a földsziné- ról. Szántó Lajos igazságérzete lázadt az ellen a munkás és szabadság tiprás ellen és minden lehető módon igyekezett az ellen a barbarizmus ellen a harcot támogatni. Évtizedeken át lelkes támogatója volt az IWW Egyetemes Védelmi Bizottságának, amelynek hivatása az osztályharc foglyainak védelmezé- se és a Bérmunkásnak is több mint 25 éves előfizetője volt. A halál rövid betegség után, április 26-án ragadta ki sorainkból 62 éves korában. Temetése 29-én volt az Armitage Ave.-n levő Kollerbach temetkezési intézetből a tisztelők nagy számának résztvételével. Lapunk ezúton fejezi ki legőszintébb részvétét özv. Szántó Lajosnénak és mindazoknak, akiknek Szántó Lajos távozása fájdalmat okozott. A KASZT RENDSZER ELTÖRLÉSE NEW DELHI, India — Az alkotmány előkészítésén dolgozó “Alapvető Jogok Bizottsága” bevette a most készülő alkotmányba, hogy az “érinthetetlenek” osztálya teljesen egyenjogú lesz a többi osztályokkal. A hinduk között a vallás következtében még ma is a megvetés, — teháts a legnagyobb mérvű kizsákmányolás tárgyát képezik azok, akik az “érinthetetlenek” osztályába születnek. Ezeknek a száma körülbelül 50 millió. A hindu vallás és tradíció szerint a magasabbrendü hindunak nem szabad megérinteni ezen osztály tagjait, mert azok “tisztátalanok” és éppen azért csakis ezeknek kell végezni a tisztogató és egyéb nehéz munkákat. Az alkotmány elfogadása természetesen nem vet véget az évezredes tradíciónak, hanem majd csak az ipari fejlődés, amely ebből az osztályból is éppen úgy szedi a gyári munkásokat, mint a magasabbrendü, de máskülönben szegényebb néprétegekből. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK május 3-ig: G. Rauch, Altdena------------- 1 G. Horváth, Akron ---------- 1 J. Ellis, So. Bend -------------- 1 F. Kezekovics, Phila.............. 1 J. Hosso, Ind. Harbor-------- 1 G. Barcza, Bridgeport--------- 2 A. Schöpf, Phila...................... 1 G. Csonka, Woodmont-------- 1 M. Mihályi, Coraopolis ......... 2 A. Kucher, Pittsburgh, ------- 3 F. Zsámár, Phila -------------- 1 St. Visi, Lincoln Park-------- 2 F. Pusztai, Cleveland -------- 1 B. Spaal, Newark................... 1 P. Bujáky, Miami-------------- 2 R. Deutsch, Miami................. 1 A. Severa, Berwjm ----------- 1 J. Seidman, Berwick ---------- 1 J. Tenkács, Cleveland -------- 1 Gross-Krajnik, Trenton ....... 2 E. Semega, Bridgeport ------ 1 J. Nedin, Laurel Garden....... 1 J. Zára, Chicago ......... 2 J. Buzay, Cleveland----------- 8 J. Farkas, Akron --------------- 1 I. Toth, Euclid ----1------------ 3 Jos. Wagner,'Reseda---------- 1 E. Szosznyák, Chicago ------ 1 J. Szilágyi, Cleveland............. 1 V. Nagy, Phila........................ 1 J. Vizi, Akron ......................... 1 J. Kmetz, Pittsburgh -------- 1 M. Rózsa, Phila. ------- 1 J. Feczkó, New York ---------- 1 ÉPITŐGÁRD A 1946-47-ik évre J. Bercsa, Los Ang............ 7.00 Birtalan L., Cleveland ...... 5.00 Buzay J. Cleveland........... 4.00 L. Decsi, Akron ................ 5.00 Farkas J., Akron ----------- 7.00 Feczkó J., New York ......... 4.00 Fodor J., Cuy. Falls-------10.00 L. Gáncs, Carolina ............12.00 Gáncs Lajosné, Carolina 12.00 Geréb J., Cleveland........... 6.00 Hering P., Buffalo --------- 8.00 Kollár J., Cleveland -------- 4.00 Kucher A., Pittsburgh---- 7.00 Kovách E., Cleveland....... 2.00 Lelkó A., Pittsburgh ------ 7.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 6.00 Mácsay J., Detroit ............ 6.00 Mogor J., Cleveland .......... 3.00 Mary Mayer, Pittsburgh 3.00 Molnár A., Cleveland ----- 5.00 Munczi J., Cleveland ....... 2.00 Pika P., Chicago ----------- 5.00 Páll L., Ambridge ........... 6.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 5.00 J. Reppman, Detroit......... 6.00 Z. Revesz, Holtywood------12.00 Szigeti E., New York....... 2.00 A. Székely, Cleveland___ 6.25 St. Visi, Detroit................. 8.00 Vizi J., Akron ................... 7.00 Zára J., Chicago............... 6.00
